!

William Butler Yeats ír

W. B. Yeats

1865. június 13. (Sandymount, Írország) – 1939. január 28. (Menton, Franciaország)

Tudástár · 22 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv

Képek 3

Könyvei 42

William Butler Yeats: William Butler Yeats versei
William Butler Yeats: Vörös Hanrahan legendája
William Butler Yeats: A kelta homály
William Butler Yeats: Rosa Alchemica
William Butler Yeats: Yeats's Poems
William Butler Yeats: A költő esdeklése
William Butler Yeats: Versek
William Butler Yeats: A csontok álmodása
William Butler Yeats – Augusta Gregory: Cathleen Ni Houlihan
William Butler Yeats: Írás az ablaküvegen

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára · Lyra Mundi · Macmillan Collector's Library angol · Vintage Classics · Insel-Bücherei · Penguin Drop Caps angol

Szerkesztései 2

William Butler Yeats (szerk.): Fairy and Folk Tales of the Irish Peasantry
William Butler Yeats – Richard J. Finneran (szerk.): The Collected Poems

Antológiák 27

Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Baranyi Ferenc (szerk.): Rád gondolok
Dornbach Mária – Szász Elizabeth (szerk.): Tavirózsa kisasszony
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Veress István (szerk.): A macska ezer arca
Lakits Pál (szerk.): Századvég és avantgarde
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Vas István (szerk.): Vallomás
Katona Tamás (szerk.): A szépség lányai

Róla szóló könyvek 1

Richard Ellmann: Yeats

Népszerű idézetek

Izolda P>!

Volna csak enyém az ég köntöse,
Arannyal hímzett ezüstszínü fény,
Az ég kék, sötét s szürke köntöse,
Melyben az éj jár s a hajnal s a fény,
Azt teríteném lábaid elé:
De minden kincsem csak az álmaim;
Álmaim terültek lábad elé;
Lépj lágyan: amin jársz: az álmaim.

Az ég köntösére vágyik/He Wishes for the Cloths of Heaven (ford. Szabó Lőrinc)

4 hozzászólás
verdeleth>!

Ha ősz leszel s öreg, s lehúz az álom,
s a tűznél bóbiskolsz, vedd le e könyvet,
lapozgasd, álmodozz csak régi, könnyed
pillantásodról: visszfény volt az árnyon.

Hányan szerették jó kedved sugárát,
s imádták hű vagy hamis szerelemmel,
de én zarándok lelkedet szerettem
és változó arcod szomorúságát.

S az izzó kandalló-rácshoz hajolva,
suttogd, kicsit fájón: hogy elszökött
a Szerelem, suhan a hegy fölött,
s elrejti arcát fátylas csillagokba.

Ha ősz leszel s öreg

7 hozzászólás
RandomSky >!

Lépjünk előre, mi mesemondók, és ragadjuk meg, bármi prédára is vágyakozik a szív – ne ijedezzünk! Minden létezik, a föld pedig csak egy kis por a lábunk alatt.

85. oldal

kicsibak P>!

Hallgatja a síró sást
(He hears the Cry of the Sedge, 1898)

Járok tó szélinél,
hol mélabús a part,
hol sásban sír a szél:
míg tengely megszakad,
mi röptet csillagot,
s hajítják kezek ím,
míg fény-öv kibomol,
Kelet- s Nyugat-lobogót:
s két szív át nem hajol
álomnak mélyein.

(Erdődi Gábor fordítása)

42. oldal - A kelta homály dalai, balladái és a rózsa-dalok (Új Mandátum, 2001)

rlb_32557241>!

Dalból szabtam kabátot,
Ősrégi mitológiák
Hímezték át meg át;
De felöltötte, látod,
A sok bolondja,
S benne parádéz,
Mintha ő varrta volna.
Hát csak viseljék,
Akkor már jobb nekem
A meztelenség.

83. oldal, Kabát

1 hozzászólás
kicsibak P>!

Kedélyek
(The Moods, 1893)

Lecsöpög az idő,
mint gyertya, lohad.
Hegycsúcs, terebély
csak percre dicső.
Miféle alak,
láng-szülte kedély
volt mélybe-tünő?

(Erdődi Gábor fordítása)

46. oldal - A kelta homály dalai, balladái és a rózsa-dalok (Új Mandátum, 2001)

Izolda P>!

He wishes for the Cloths of Heaven

Had I the heavens' embroidered cloths,
Enwrought with golden and silver light,
The blue and the dim and the dark cloths
Of night and light and the half-light,
I would spread the cloths under your feet:
But I, being poor, have only my dreams;
I have spread my dreams under your feet;
Tread softly because you tread on my dreams.

2 hozzászólás
rlb_32557241>!

Meglátott egy úszó legényt
Egy sellő, remeket,
Átfonta, lemerült vele,
Boldogan nevetett
S vadul, – feledve, hogy az is
Megfúl, akit szeret.

153. oldal, Ifjú és öreg férfi (részlet), III. Sellő (ford. Illyés Gyula)

Bolondkandúr>!

Tudom, fent a felhők között
Egyszer elér a végzetem;
Nem bántott, akit üldözök,
Akit védek, nem szeretem;
Az én hazám: Kiltartan Cross,
Népem: földünk szegényei,
Őket a vég, ha jó, ha rossz,
Nem sújtja s nem emelheti.

Nem törvény, szónok, taps, tömeg,
S nem kötelesség, a szívé,
Egyszerűen az élvezet
Hozott e dúlt felhők közé;
Mérlegeltem, mi volt s mi lesz
És úgy láttam, mindegy, mi vár:
Egyensúlyban tartja üres
Életem az üres halál.

Ír repülő a halálát jósolja (88. oldal)

sophie P>!

Léda és a hattyú

Egy gyors ütés! A roppant szárnycsapás,
a rémült lány combját cirógató
hártyás fekete láb – nyakába vás
a csőr: nyílt mellén tollak, mint a hó.

E tollas test malasztját kis keze
mint űzze oldódó combjaitól?
E fehér forgatagban érez-e
mást, mint hogy a roppant szív hol dobol?

Egy lágyékborzongás okozta vert
falak omlását, tornyokét, tetőkét,
s Agamemnon halálát.
                                    Győztesen
ha már az ég nyers vére szállta meg,
erőt s tudást kapott-e, mielőtt még
a csőr elejtette közömbösen?

Görgey Gábor fordítása

177. oldal