Viktor Pelevin orosz
← Victor Pelevin, Виктор Пелевин
1962. november 22. (Moszkva) –
| Teljes név | Viktor Olegovics Pelevin |
|---|---|
| Nem | Férfi |
| Honlap | pelevin.nov.ru |
Képek 5
Könyvei 35
Kapcsolódó kiadói sorozatok: POKET zsebkönyvek · Gondolat világirodalom · JAK Világirodalom · Mítosz · Helikon Zsebkönyvek · The Myths angol
Antológiák 2
Népszerű alkotóértékelések
Viktor Pelevin
Pelevin az az író, akit legszívesebben leütnék egy műanyag székkel, majd rögtön ezután meghívnám pár feles vodkára.
Viktor Pelevin
Imádom, mert orosz, mert őrült, mert megmondja a tutit, mert olyan gondolatokat ébreszt, amelyek mellett nem tudsz elmenni csak úgy, mert színtiszta dzogcsen a pali. :)
http://moly.hu/kihivasok/pelevin-eletmu-olvasas-avagy-ismerjuk-meg-alaposan-a-kiberkor-pszichedelikus-nabokovja-t
Viktor Pelevin
Ha pusztán a vámpírista arcpirítóan primitív szutyokrománcoknak mutatott volna be ilyen agymenéses istenien istentelen labiritmus zen és a művi talmi celebvilágot isss röhejesen leleplező glamour grimoire na ne már, hullámvasút mítosz mi a tosz buddhisztoericseszkaja regény padödővel mint a „V” minta vendetta csíkhúzók és tolók szívatása ami már tisztánláttatórealitásával emberesen szétszívja a tartalmagasan az odapörkölt komfortzóna sztratoszfear fölött röpítősúlyával nem még a showjával is számtalanszor dugóhúzóba kényszerülő kompromisszum falazására vágyó agyat szer nélkül is csak ügess az ütemében ha bírod ha nem így jártá', már akkor is imádtam vóna,(de a regényei mindegyike ha rövidebb lélegzetű írásainak legjava nem is annyira, de a katarzis egy magasabb szintű dimenziói túlzás nékű kénkövessen ménkű) olyan egyedi és megkerülhetetlenül elmélyedést követelő Alkotó mindenféle hivalkodástól mentesen mint a képregények világában Alan Moore off), vagy Gaiman (Igen ja aha a Sandmenre gondútam ez utóbbi Uraság Esetében) .Ám regényíróként Hozzámérhető vagy fogható nincs is csak egy ruszki fejlövött vérespallosúneméppmintamakulátlantalpánvagyfordítvánkeresztes S.O.B-w-ritter a stílusjátékok pornóhorrror köntöséből a szemérmetlen világ csunyájával behúzó,az ezoterikus tanokat halálian lazán kifordító és egyben és mi van ha ez íííígy…na ne…de mi van ha mégis így… naDEne… és sorozhatnánk akár agyaggéppuskával is elénk is táró nem papolitikus boszorkánymestere. Aki szintén őrületesen faszán ülő vagy ölő élő Jeges Kalapács hja kérem Szorokin meg Pelevin! Egyik jobb mint a Másik, mi sem természetesebb, hogy ugyanígy a Másik is jobb mint az Egyik.
Népszerű idézetek
Valakinek a súlyfölöslegén gúnyolódni csak egy minden értelemben sovány ember képes.
64. oldal
Az emberek a szenvedéstől próbáltak menekülni azzal, hogy értelmessé váltak – de ez nem teljesen sikerült nekik, mint azt az olvasó is nagyon jól tudja. Szenvedés nélkül nem lehetséges értelem: nincs ok a gondolkodásra és a fejlődésre. Tehát akár futsz, akár nem, a szenvedés úgyis utolér, és bármilyen résen beszivárog.
Ha az emberek önmagukhoz hasonló intelligenciát hoznak létre, mely képes szenvedni, az előbb vagy utóbb rájön, hogy a változatlanság jobb a szenzoros információk megjósolhatatlanul változó, de mindig fájdalommal vegyes áradatánál.
És mit tesz ekkor? Hát egyszerűen kikapcsolja magát.
Értsd meg, kisfiam: a hőstett lényege, hogy mindig olyan ember hajtja végre, aki nincs rá felkészülve, mert a hőstett olyan dolog, amire lehetetlen felkészülni.
60. oldal
A smiley viszont nem más, mint vizuális dezodor. Általában akkor használják, amikor a felhasználó úgy véli, valami miatt bűzlik. És garantáltan illatos akar lenni.
229. oldal
A világon minden csak gondolatok örvénye, és a körülöttünk lévő világ csak azért változik reálissá, mert te magad változol ezzé az örvénnyé. Csak azért, mert ismered.
401. oldal
Van, aki egész életében egy könyvet ír, és van, aki egyet sem. Az utóbbiak írnak recenziókat az előbbiekről, és nem fordítva. És a szemükre hányják, hogy egyformák a könyveik.
– Ön materialista? – kérdezte a hindu.
– Semmi szín alatt – felelte Tolsztoj. – Éppenséggel azt gondolom, hogy nincs szörnyűbb eltévelyedés, mint a materialisták nézete. Ugyanakkor nem mondhatom, hogy teljességgel elfogadnám bármelyiket is a vallási doktrínák közül.
– Hisz Istenben?
– Természetesen.
– És egyetért azzal, hogy az ember az ő megtestesülése?
Tolsztoj elnevette magát. Csertkov a tolmácshoz fordult, és azt mondta:
– Azért nevet, mert két nappal ezelőtt pontosan erről beszélgettünk. És Lev Nyikolajevics szerintem pompásan megfogalmazta a választ. Éspedig ekképpen: az ember Istennek tekinti magát, és igaza van, mert Isten őbenne van. Ha disznónak tekinti magát, megint csak igaza van, mert disznó is van benne. De nagyon téved az ember, amikor a saját belső disznóját Istennek hiszi.
489-490. oldal
