!

Veres László magyar

Könyvei 29

Schmidt Egon – Veres László: Nádasok élővilága
Schmidt Egon – Veres László: Az erdők élővilága
Bakonyi Gábor – Kiss István – Veres László: A talaj élővilága
Csorba Gábor – Veres László: Barlangok élővilága
Vásárhelyi Tamás – Veres László: Folyók, tavak élővilága
Vojnits András – Veres László: Rétek, legelők élővilága
Szabóné Debreceni Erzsébet – Veres László: Dél-Amerika
Szabóné Debreceni Erzsébet – Veres László: Ausztrália
Veres László: Hegyvidékek élővilága
Szabóné Debreceni Erzsébet – Veres László: Afrika

Kapcsolódó sorozatok: Mesék Sir Mortimer útinaplói alapján · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Pillantás a természetre · Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára · Száz Magyar Falu Könyvesháza Száz Magyar Falu Könyvesháza

Szerkesztései 3

Bekes Dezső – Veres László (szerk.): Fejezetek Miskolc történetéből
Veres László (szerk.): Miskolc
Veres László – Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum műkincsei

Illusztrálásai 58

Farkas Henrik: Egyszervolt állatok
Fekete István: Vadászatok erdőn-mezőn
Gaál Mózes: Magyarok
Szinák János: Kutyák 2.
Dibás Gabriella – Gaál Mózes: Hunok
Schmidt Egon – Veres László: Nádasok élővilága
Schmidt Egon – Veres László: Az erdők élővilága
Schmidt Egon: A lombkorona élővilága
Csorba Gábor – Veres László: Barlangok élővilága
Vojnits András – Veres László: Rétek, legelők élővilága

Népszerű idézetek

Caulker>!

A barlangok sötét, rejtelmes világa nagyon sok embert vonz.

(első mondat)

Trudiz>!

Szélhajtó küsz
Népies nevén snecinek hívják. Úgynevezett szeméthal, azaz érdemtelen a halászok, horgászok figyelmére. Talán azért, mert csak arasznyira nő meg.

8. oldal

chhaya P>!

„A jégkorszak végét kiváltó éghajlati változás a Kárpát-medencében is egyre magasabb átlagos középhőmérsékletet idézett elő, amely fokozódó szárazsággal, szubtrópusi klímával járt együtt. A kutatás feltételezi, hogy a Bükk vidéke az ún. átmeneti vagy középső kőkor vadász népcsoportjainak adott életlehetőséget. Az Kr. e. 5. évezredben egy sajátos műveltségű, földművelő és nagyállattartó csoport, az alföldi vonaldíszes kerámia népe élt a Bükk előterében, zártabb völgyeiben és enyhébb magaslatain, amelynek később felbomló, differenciálódó közösségéből alakult ki a bükki kultúra. A bükki kultúra népe többek között az egész Bükk hegységen is honos volt. Bármennyire is anakronisztikusnak tűnik, határozottan feltételezhetjük, hogy a kultúra népének volt egy fazekasságból élő rétege. Európában ebben az időben ez páratlan. A bükki kultúra félgömbös és bomba formájú, rendkívül vékony falú, festett és karcolt-díszes, simított felületű edényei messze vidékekre eljutottak a cserekereskedelem révén. A régészeti kutatás a Bükk csaknem valamennyi ismert barlangjában megtalálta a bükki kultúra hagyatékát is a jégkorszaki leletek fölött. Még két ízben fordult elő, hogy egy-egy nép nagyobb számban települt be a hegység barlangjaiba. Ehhez folyamodott a rézkor végén a péceli kultúra itt élt népcsoportja, majd pedig a bronzkor legvégén az ún. Kyjatice kultúra népe.”

Trudiz>!

Búvárpók
Ez a pók a tv-ből ismert „vízipók-csodapók”. Egész életét víz alatt éli.

Szelén>!

Az üveg, ez a csodálatos mesterséges anyag sok-sok szállal kapcsolódik az
emberi lét hétköznapjaihoz és ünnepeihez.

(első mondat)

Szelén>!

Az üveg lehetővé teszi, hogy jobban láthassuk, vizsgálhassuk az univerzumot, megfejthessük a csillagrendszer végtelenjének titkait.

Caulker>!

Nagy nádasok vannak a Balaton partján, a Velencei-tó mentén vagy a halastavaknál.

(első mondat)

vudura06>!

Megismertem a „zöld poklot”. (…)
Bejártam és keresztülrepültem az ember nem lakta vadont.