!

Vercors francia

1902. február 26. (Párizs) – 1991. június 10. (Párizs)

Teljes névJean Marcel Bruller
NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Vercors
Életrajz

Könyvei 15

Vercors: Tropi-komédia
Vercors: A tenger csendje
Vercors: Farkascsapda
Vercors: Sylva
Vercors: Vízbarázdák
Vercors: A Medúza tutaja
Vercors: A tenger csendje és más kisregények
Vercors: A rókalány
Vercors: Amerre a szél fúj
Vercors: Mesék borogatás közben

Antológiák 5

Báti László (szerk.): Szerelmesek éjszakája
Kormos István (szerk.): Nyári szerelem
Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele
Balázs György – Justus Pál (szerk.): Mai francia elbeszélők
Volt egyszer egy háború

Róla szóló könyvek 1

Köpeczi Béla (szerk.): A francia irodalom a huszadik században I-II.

Népszerű alkotóértékelések

>!
Bla IP

Vercors

Tudnotok kell, hogy az író félig magyar származású – nem mintha ennek különleges jelentőséget kellene tulajdonítani. Apja, Brüller Lajos Magyarországról 15 évesen emigrált Franciaországba, ahol francia szerzők kiadója volt. Anyja francia. Jean Marcel Bruller, írói álnevén Vercors (Párizs, Franciaország, 1902. február 26. – Párizs, Franciaország, 1991. június 10.) francia író, illusztrátor. Az 1940-es visszavonulás idején Jean Bruller Erié-ben, Vercors vidékén telepszik le, ahol egy évig kétkezi munkásként dolgozik egy asztalosmesternél. Nevét valószínűleg innen, a francia Alpok egyik előhegységének, ill. fennsíkjának nevéről választotta. Legismertebb műve az 1942-ben kiadott A tenger csendje (Le Silence de la mer) című elbeszélése.
Vercors első írása, amely tán a világon a legismertebb, inkább csak kisregény, vagy hosszabb novella. A közvélemény sokáig találgatta neves francia íróknak tulajdonítva a szerzőséget, s csak évek múltán derült ki az igazság.
A II. VH Franciaországot lerohanó német agresszió során, a korai időszakban 1940-41-ben játszódik. A cselekmény szerint egy német tiszt egy francia családnál száll meg, ahol apa és lánya élnek kettesben. A katona minden este hazatér, és kisebb monológot tart a családnak: elmondja gondolatait Franciaország iránti szeretetéről, a művészetről, a romantikus elképzeléseiről, amelyek a népeik összefogásáról szólnak és a meleg tűzről, mely minden este átmelengeti őket.
A két nemzet történelmi találkozását és a háború iránti eltérő ideológiai álláspontokat jeleníti meg a szerző ezen az elbeszélésén keresztül. A német tiszt művész, komponista. Naiv nézeteiből és monológjaiból a mintegy féléves időszakban megvalósult találkozások során, ahogy a propaganda, úgy a romantikus elképzelések is lassacskán eltünedeznek. Az idő előre haladtával maga is rádöbben, hogy Németország nem kreatív együttműködésre törekszik Franciaországgal a megszállás, e sajátos politika segítségével, hanem leigázásra és végül nem marad más, mint a hideg vérfagyasztó, drámai háború, azaz maga a tenger. Az egyszeri történet túlnő keretein: a cselekmény színhelye alig meghatározható – valószínűleg Délnyugat-Franciaországban, a tengerparthoz közel játszódik. Ez a térbeli meghatározatlanság a szimbolika egyik árulkodó ismérve. Valóban, a színtér maga Franciaország. Ugyanígy szimbólummá válik a főszereplő lány is. Nemes hallgatásával a megszállott országot jelképezi, de az olvasó erre egy pillanatig sem gondol, míg a történet varázsa tartja fogva. A mesélő unokahúgának – bár se nevét, se életkorát nem ismerjük – egész lénye akaratot és bátorságot, hazafiságot és büszkeséget sugároz: eleven, húsvér alak, nem pedig elvont eszme vagy magatartás absztrakt képviselője. Ugyanakkor a két francia szereplő, akik egy fél év során csak szótlanul, némán tűrik a házukban szállást szerző megszállók képviselőjének jelenlétét, megismerve a férfi nézeteit, búcsúzásakor, amikor előrevetíti a sötét, szomorú jövőt, megtisztelik válaszukkal – azaz felemelik maguk mellé, elismerve, méltányolva emberségét.
Másik ismert műve az Amerre a szél fúj c. regény az emberi tisztesség, az elvek melletti kiállás, a francia ellenállás, az emberség könyve a II. VH-ban, s közvetlen s azt követően. Vercors finom eszközökkel mutatja be a karaktert, a gyermek és ifjúkorban elkövetettektől az érett fejjel járt könnyebb utakig… Igen, magam is ismerem az embernek ezt a fajtáját. Ők a túlélők, a mindig mindent túlélők… akik persze mindig megtalálják tetteikre a magyarázatot is…
Vízbarázdák c. kisregényében is kísért a háború. Egy Atlanti-óceáni átkelés a cselekmény kerete. Az író önmaga van jelen a Franciaországból az USA-ba tartó, a háborús időkben épült gőzhajó fedélzetén, amely épp a háborús körülmények közt való építés okán technikailag, műszakilag rakoncátlankodik. A szerző belebotlik egy házaspár párkapcsolati bonyodalmába, amely korábbi és friss félreértéseken és bizalmatlanságokon folyamatosan csorbul , míg a hajó műszaki gyengesége
okozta baleset miatt fókuszba nem kerül. A történet annyira valószerűnek tűnik, hogy valszeg kitalált, de nagyon izgalmas, magával ragadó. Az életösztön és a szerelem erejét teszi próbára szinte költői módon a szerző.
További írásai közül számos novella mellett a Tropikomédia és A medúza tutaja c. regények említhetők.
Ha csak A tenger csendjé-t írta volna meg Vercors, akkor is a XX. századi francia irodalom egyik nagyjaként beszélhetnénk róla. A kisregény művészi sikerét későbbi írásai sem tudták felülmúlni. Az író főerőssége a novella, amelyben szerencsésen ötvöződik az elkötelezett író pártossága és az emberi sors örök problémái iránti vonzalma.

>!
Morpheus

Vercors

Vercorsnak egy hibája van. Nem hitte el magáról, hogy tud úgy is írni, hogy ne képzelje el, hogy honnan induljon el a történet a főszereplőkkel, és pontosan hova érjen el. Ha hagyná, hogy a hősei éljék a saját kacskaringós életüket az adott kezdőponttól fogva, akkor bizonyos vagyok abban, hogy még jobbak lennének a könyvei. És akkor nagyon jó író helyett zseniális is lehetett volna.


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Történetünk ugyanis, természetesen, egy holttesttel kezdődik. Elnézést kérek, hogy ilyen köznapi a bevezetés, de nem én vagyok az oka.

7. oldal

>!
Chöpp

A nevetésben, a mulatságosban pillanatnyi haladékot keresünk, állapotunk szerves elfeledését egy percre: egy szempillantásig, amíg nevetés ráz minket, halhatatlanok vagyunk.

>!
Bla IP

A történelmet látszólag az erősek csinálják, gondoltam magamban, és mégis a gyöngék, az alázatos igazak formálják meg az emberiséget, századról századra, a maguk valószínűtlen képére

5. oldal

>!
Bla IP

Meg kell mondanom, hogy az én szememben kitűnő nap volt. Úgy éreztem magam, mint aki egy Turner-kép kellős közelében – élőképek sorában – él.

25. oldal

Vercors: Vízbarázdák Két kisregény

>!
Gyöngyi69

De hiszen maga tudja legjobban, doktornő, hogy egy mítosztól kegyetlenebbül szenvedünk, mint a valóságtól.

32. oldal

5 hozzászólás
>!
Bla IP

Az erkölcsöt önmagáért viseljük: és ha felöltjük néha maszkját más alkalomból, hamarosan lehullik arcunkról. Élénk, erős festék, s ha egyszer már a lelket átitatta, csak vele együtt tűnik el. És éppen ezért, hogy megítéljünk egy embert, hosszan és érdeklődve kell követnünk útját, ha állandóságának nincs saját alapja, ha a körülmények változása megváltoztatja lépteit (au utat értem rajta, mert a lépések siethetnek vagy elfáradhatnak), csak hadd fusson: arra megy, amerre a szél fúj.

5. oldal

3 hozzászólás
>!
Bla IP

A hajótest lemezeit nem szegecselték, mert az nagyon sok időbe telt volna. Autogén hegesztéssel dolgoztak. Ha a hajótest túlságosan hosszú időn át van kitéve viszontagságoknak, egyik-másik hegesztés szétválhat. No de mondom, semmi túlzott nyugtalanság.

21. oldal

Vercors: Vízbarázdák Két kisregény

>!
Bla IP

A Gironde két partja most hirtelen szétvált, és bejutottunk a mély vízbe. A vontató elengedett bennünket, megfordult, és az egymást köszöntő hajókürtök megható duójában tovatűnt.

24. oldal

Vercors: Vízbarázdák Két kisregény

>!
chhaya P

…egy lélek értéke nem mérhető aszerint, hogy milyen most, hanem csak aszerint, hogy mivé fejlődik.

383-384. oldal

>!
Morpheus

(…) e lágy homály örvényének a mélyén a Semmi polipja les rá.

331. oldal, Sylva

Kapcsolódó szócikkek: semmi