!

Vaszilij Akszjonov orosz

Василий Аксёнов

1932. augusztus 20. (Kazany, Oroszország, Szovjetunió) – 2009. július 6. (Moszkva, Oroszország)

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó

Teljes névВаси́лий Па́влович Аксёнов - Vaszilij Pavlovics Akszjonov
Nemférfi

Könyvei 11

Vaszilij Akszjonov: Moszkvai történet
Vaszilij Akszjonov: Moszkva kva-kva
Vaszilij Akszjonov: Emlékmű lett a nagyapám
Vaszilij Akszjonov: Volterjánosok és volterjankák
Vaszilij Akszjonov: Tájkép papírból
Vaszilij Akszjonov: Éjjel-nappal non-stop
Vaszilij Akszjonov: Félúton a hold felé
Vaszilij Akszjonov: Örvényes ifjúság
Василий Аксёнов: Остров Крым
Vaszilij Akszjonov: Csillagos jegy

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Delfin könyvek Móra · Európa Modern Könyvtár Európa · Horizont könyvek Kriterion

Antológiák 8

M. Nagy Miklós (szerk.): Huszadik századi orosz novellák
Nikodémusz Elli (szerk.): Tengeri szél
Hetényi Zsuzsa (szerk.): Pofon
Nikodémusz Elli (szerk.): A vadóc
Hetényi Zsuzsa (szerk.): 2Pofon
Nikodémusz Elli (szerk.): Téli tölgy
Karig Sára – Osztovits Levente (szerk.): Égtájak 1968
Elbert János – Lénárt Éva (szerk.): Kilátó

Népszerű idézetek

sztimi53>!

Igyunk az orosz irodalomra! Ez a nemzet egy túrót sem hozott létre, semmi nagyszerűt az irodalmon és a titkosrendőrségen kívül – az ön kifejezésével élve.

700. oldal, Európa, 2006.

3 hozzászólás
Ákos_Tóth IP>!

– A delfin vakmerő, a cápa pedig gyáva (…) A cápa, Gena, afféle tengeri fasiszta.

48. oldal (Móra, 1978)

6 hozzászólás
bazsalikom P>!

(…) és ezért nem akarok pesszimista lenni, bár éppen ezek az amerikai értelmiségiek azt mondják: a pesszimista nem más, mint jól informált optimista.

45. oldal

bazsalikom P>!

A nagy írókat nem lehet összehasonlítani, nincs értelme a kérdésnek, melyikük a nagyobb, melyikük a kisebb. Annyit lehet csupán mondani, melyikük áll közelebb az emberhez, melyik kevésbé.
Faulknert istenítem, bámulom csodáit, bár kissé feszengek prózája világában. Hemingwayt egyszerűen szeretem, mindig úgy gondolok rá, mint idősebb jóbarátomra, az ő prózája tágas, szabadabban tudok mozogni benne.

143. oldal

sztimi53>!

– A professzor zenével kúrálja magát – magyarázta jelentőségteljesen Agasa.
– Meghűlt tán?
– Jaj, Petrovna, Petrovna – csóválta a fejét az érzékeny ízlésű Agasa.
– Az én emberemnek mindenre a pohár a gyógyszere – sóhajtott Petrovna. – Ha egy pohár nem használ, felhajt egy másikat. Azzal rendben is van.

63. oldal, Európa, 2006.

regulat>!

Porcrágnyikov, a politikai tiszt mutatópálcával a kezében és egy csodálkozó oroszlán arckifejezésével állt a térkép előtt.
– Nos hát elvtársaim (…)
Most pedig a fő dolog: mi baráti látogatásra megyünk Owk-port városába. Soha azelőtt szovjet ember lába nem lépet erre a távoli területre.
– De igen – mondta váratlanul a harmadik sorból Teleszkopov, az ács. – Én már betettem oda a lábamat.
– Magával, Teleszkopov, majd külön beszélgetünk – mordult rá Porcrágnyikov, és valami jelzést írt be a noteszába.

64. oldal (Móra, 1978)

bazsalikom P>!

Egy tehetséges költőnő és egy nem kevésbé tehetséges prózaíró szerint műveink már megszületésük előtt léteznek a világon, mégpedig anélkül, hogy nekünk bármi közünk lenne hozzájuk. A művész nem tesz mást, mint behatol a másik dimenzióba, és megnevezi az addig meg nem nevezett testeket, formát, színt, hangot ad nekik. Egyesek véleménye szerint néha ezekkel helyettesíti magát az életet.

55. oldal

sztimi53>!

Azt tudod-e, hogy az ember fülcimpája nem öregszik? – kérdezte Vera, és kivette a fülbevalóit. – Az egész test megcsúnyul, de a fülcimpa fiatal marad.

889. oldal, Európa, 2006.

5 hozzászólás
bazsalikom P>!

Folytak a letartóztatások minden szinten, aztán kipattant az egész Vörös Hadsereget megrázó „fasiszta katonai összeesküvés” ügye, mely egy szempillantás alatt, visszavonhatatlanul sárral fröcskölte be a forradalom néhány szentképként tisztelt vezérét
(…)
– Na de minek, minek? Mi kellhet még neki? Hiszen már így is ő az isten, a tévedhetetlen bálvány. Hátha a hadseregtől mégiscsak fél? Fasiszta összeesküvés? Hülyeség. Az egész cirkusz Hitler malmára hajtja a vizet. Folyik a hadsereg lefejezése, az elkerülhetetlen háború előtt!

230, 237. o

regulat>!

Bár Gennagyij teljesen egészséges, józan észjárású fiú volt, nagyon sokáig kísértette az a gondolat, hogy a különféle idegen országok csak könyvekben és moziban léteznek, és a felnőttek csak kitalálták őket, hogy a gyerekeknek ne legyen olyan unalmas a történelem.

36. oldal (Móra, 1978)