

Varró Attila magyar
1970 (Szolnok) –
Nem | férfi |
---|
Könyvei 1
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Mozinet-könyvek Mozinet
Fordításai 29
Antológiák 5
Népszerű idézetek




A képregények szuperhősei, hasonlóan valamennyi mitológia isteneihez, beleértve a hollywoodit is, sohasem tartoztak egyetlen nagy, boldog családhoz, amely egyformán jólelkű, nemes szándékú és kötelességtudó emberfeletti figurák erkölcsileg homogén közösségeként vezérli az életünket. Az amerikai comics világának éppúgy megvannak a maga Odinjai, Thorjai és Lokijai – a rajzolt szuperhéroszok tetteit épp olyan sokszínű (gyakorta éjsötét) indítékok mozgatják, akár a film noirok vagy bosszúwesternek magányos vadászai esetében. Az ív, amelyen lassan hetven éve helyet talál magának minden comics-hérosz Ivadéktól Xaviér professzorig, elsősorban két végpontja által határozódik meg – valamennyi utód a Fény és a Sötétség alfája és omegája közé illeszkedik, melyeknek neve: Superman és Batman. A világ legnevesebb képregényhősei koruktól, foglalkozásuktól és univerzális magányuktól eltekintve szinte mindenben egymás ellentétei, miként erre posztmodern tömegfilmek hosszúra nyúlt monológjai szívesen rámutatnak. Valamennyi eltérés közt legfontosabb azonban, hogy Superman szuperhősi tevékenysége létéből fakad, magától értetődő, már-már krisztusi – Batman viszont kényszer hatására válik emberfelettivé, motivációja a szüntelen bosszú és bűn megszállott gyűlölete, hajtóereje a letaszított, mindenétől megfosztott Luceferé. Épp ezért minden képregényrajongó életében fontos lépést jelent, amikor döntést hoz a comics végső, ontológiai jelentőségű kérdésében: Superman vagy Batman? És talán ezért nem is meglepő, hogy a válasz szinte minden esetben az utóbbi.
49. oldal, Amerika - A legjobb Batman történetek - 1988 (Mozinet, 2007)




Lee meséi eleve képregényvilágban játszódnak (Mr. Fantastic a 3. epizódban azzal riasztja el a földönkívüli támadókat, hogy megmutat nekik néhány szörnyekről rajzolt képregényoldalt, mondván ilyen harcosok várják őket a Földön), amelyeknek akár hús-vér szerzők is szerves részei: a 10. epizódban Dr. Doom betör Stan Lee és Jack Kirby irodájába és arra kényszeríti teremtőit, csalják oda a Négyest, azzal az ürüggyel, hogy meg kell beszélniük a következő folytatást történetét.
30. oldal, Amerika - A Fantasztikus Négyes (Mozinet, 2007)




[…]
a húszdolláros jegygyűrűért meggyilkolt szerelmespár alapötlete helyi napilap címoldaláról került a képregény-sztoriba, a bandatagok emblematikus gúnyneveit (Funboy, Top Dollar) környékbeli graffitikről másolta képoldalaira a szerző, az események időkeretéül szolgáló Ördög Éjszakája (Halloween előestéje, amikor az emberek üresen álló lakóházakat gyújtanak fel a külvárosokban) pedig autentikus detroiti néphagyomány, akárcsak Mohácson a busójárás.
93. oldal, Amerika - James O'Barr: The Crow (Mozinet, 2007)




Van abban valami árulkodó, hogy a ’90-es évek elején fenekestül felfordult amerikai képregény-ipar korának legjelentősebb új szuperhőseit elsősorban a Pokolból toborozta – mintha csak a Marvel kíméletlen futószalagjai mellől dezertáló új szerző-sztárok frissen alapított független kiadóik boldog fellegváraiból leplezetlen borzongással néznének vissza a hátuk mögött hagyott sötét alvilágra.
97. oldal, Amerika - John Bryne - Mike Mignola: Hellboy - Seed of Destruction (Pokolfajzat: A pusztítás magja- 1994) (Mozinet, 2007)




A Páncélba zárt szellem az életmű bátran legakadémikusabbnak nevezhető darabja, olvasója többet megtud belőle a kibernetikáról, modern harci stratégiákról és a japán társadalompolitikai helyzetről, mint másfél mázsa Reader's Digestből.
241. oldal, Japán- Siro Maszamune: Kokaku kidótai (Páncélba zárt szellem - 1991/1995) (Mozinet, 2007)




Van abban valami mélyen lehangoló, hogy az amerikai filmipar elsősorban a szuperhősös témájú képregényekben lát kívánatos alapanyagot, sőt ezeken belül is pont a jelmezes/maszkos főhősöket kedveli jobban: a hollywoodi felhozatalban alig akad bűn- vagy démonvadász, aki beérné rejtélyes álarc, rémisztő logó, trükkös tartozékok vagy legalább egy trendi szado-mazo bőrszerkó nélkül – mintha valamennyien őrült olasz divattervezők rémálmaiból ejakulálódtak volna expresszionista városképeikbe.
111. oldal, Jamie Delano - David Lloyd: Hellblazer - The Horrorist (Mozinet, 2007)