!

Vargha Balázs magyar

1921. március 14. (Kunszentmiklós) – 1996. március 24. (Budapest)

Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 14

Vargha Balázs: Játsszunk a szóval!
Vargha Balázs – Dimény Judit – Loparits Éva: Nyelv – Zene – Matematika
Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály
Vargha Balázs: Játékkoktél
Gink Károly – Vargha Balázs: Magyar várak
Vargha Balázs: Arany János játékai
Vargha Balázs: Társasjátékok könyve
Vargha Balázs – Balogh Jenő – Nemeskürty István – Szabó Helga: Művészetre nevelés a családban
Vargha Balázs: „Állok Dunánk szélén, a pesti parton…”
Vargha Balázs: A tücsök és a hangyák

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Arcok és vallomások Szépirodalmi · Elvek és utak Magvető

Szerkesztései 4

Vargha Balázs (szerk.): Homér és Osszián I-II.
Vargha Balázs (szerk.): Mai magyar költők
Vargha Balázs (szerk.): A magyar irodalom helyi hagyományai
Vargha Balázs (szerk.): Plakát.hu

Antológiák 2

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Kovalovszky Miklós (szerk.): Nyelvünk világa

Népszerű idézetek

selfmadehell>!

„Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő”
[…]
Igaz, hogy egy cégtábla felirata nem olyan természetesen formálódik, mint a fagyökér vagy a kavics. De mint vers, mégis talált műalkotás, mert a mester, mikor a cégtáblát megrendelte, nem tudta, hogy ez pentameter, csak Weöres Sándor fedezte fel benne a verset.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tóth Gyula · Weöres Sándor
1 hozzászólás
oscarmániás>!

1792-ben küldött először verseket Kazinczynak. Sem az ő levele, sem Kazinczy válasza nem maradt fenn, csak egy sor helyesírási megjegyzés a versekre és a melléje írt levélre. A levél kijavított szavai sorrendben: egyik, fénye, dicsőség, békesség, fáradság, neheztelhet. Nem nehéz ezekből rekonstruálni, ha nem is a szövegét, a tartalmát: Kazinczy, hazánk „egyik fénye”, aki „dicsőséget” szerzett, s a „békesség” barátja, vegyen „fáradságot” a mellékelt versek elolvasására. Ezért a kérésért nem „neheztelhet” a mester.

81. oldal, Betörni az irodalomba

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály Alkotásai és vallomásai tükrében

Kapcsolódó szócikkek: 1792
latinta P>!

     Nincs a világnak olyan tárgya, jelensége, aminek ne lehetne játékként hasznát venni.

5. oldal, Előszó (Enciklopédia, 1994)

selfmadehell>!

Divatba jött mostanában, hogy lakásdísznek kiraknak szép formájú kavicsokat, furcsa gyökereket, amiket erdei séta közben találnak. Talált műtárgynak is mondják az ilyet.

9. oldal

Krisztian_Beres>!

Ez a könyv nem vállalkozik arra, hogy rendszerbe foglalja az intellektuális játékok új és régi termését. Csak ötleteket akar adni azoknak, akik szeretnek játszani s a játékokon töprengeni.

A szerző bevezetője

oscarmániás>!

A magyarkodó divatot mások is korholták. Divatos szólam lett, hogy ne ruházatunkkal, hanem nyelvünk ápolásával mutassuk ki hazafiságunkat.

43. oldal, Közügyek

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály Alkotásai és vallomásai tükrében

Vaklarma P>!

Ha egy szál madzag, egy darab papír, vagy csak néhány kavics van a kezünkben, már kezdhetünk vele valami egyszerű játékot.
De véletlenül semmi sincs kéznél. Strandon vagyunk, a vízből már elegünk volt, mindenki lusta, senki sem vállalkozik arra, hogy labdát vagy más játékot szerezzen.
Van-e olyan játék, amit minden felszerelés nélkül, puszta kézzel is lehet játszani? Hogyne volna.

188. oldal, Puszta kézzel (Ifjúsági könyvkiadó, 1955)

oscarmániás>!

Ady volt az első, aki őt mindenestül elfogadta rokon léleknek, érzékeny, modern, nyugatos, nyelvteremtő költőnek. „ Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal és komolysággal él-hal Európáért. Csokonaiban, Csokonai egy-egy versében babonásan megérzem azokat a szavakat, amelyek csak dőzsölés után pattanhattak ki egy lázas, meggyötört idegrendszer pörölymunkájából.”
Ady óta és a Nyugat 1911-ben rendezett Karnyóné-előadása óta Csokonai otthon van a magyar költészetben.

357. oldal , Tűz és halál

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály Alkotásai és vallomásai tükrében

Kapcsolódó szócikkek: 1911 · Ady Endre · Csokonai Vitéz Mihály
oscarmániás>!

Az akkori kisdiákok nem a költői dicsőség ábrándjától vezérelve írtak verseket, hanem azért, mert a tanárjuk ezt adta föl leckének.
[…]
Némelyik diák mégis szeretett verset írni. Közülük egypárnak sikerült is. De csak egy poéta diáknak jártak csudájára.

21-24. oldal, A csodagyerek

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály Alkotásai és vallomásai tükrében

oscarmániás>!

Sárközyéknél érte el egy alantas műfajban a legmagasabb szintet: a Krisztina-napi köszöntővel. Ez is egyik előtanulmánya (vagy mellékterméke?) a Dorottyá-nak. A köszöntő formája a tizenöt szótagos rímes párvers, Pálóczi Horváth Ádám kedvence, amit ő „kornyikáló versóriásnak” nevezett. De tudta, hogyan kell táncos ritmusra fogni, úgy, hogy mégse medvetáncoltatás legyen belőle. Annak is megtalálta a módját, hogy az asztal melletti versolvasás drámai produkció legyen, előre beleírt mozdulatokkal, a figyelmetlen hallgatókra rábökő célzásokkal, Krisztina néninek szóló széptevéssel és megtervezett kacagási szünetekkel.

203. oldal, Somogyban ... haldoklani

Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály Alkotásai és vallomásai tükrében