Varga András
Katalógusnév | Varga András |
---|
Könyvei 6
Kapcsolódó sorozatok: Kérdések könyve · Összes sorozat »
Szerkesztései 1
Fordításai 3
Antológiák 2
Népszerű idézetek
Mik azok a fehér éjszakák?
Dosztojevszkij még regényt is írt ezzel a címmel: Fehér éjszakák. Színhelye Szentpétervár, a mai Leningrád. A Nobel-díjas finn írónak, Sillanpäänek is van egy szép regénye, amely így kezdődik: „Északtájon nyáridőben nincs is igazi éjszaka, csak hosszan tartó, lassan halványuló esti szürkület, amelynek homályából szóval le nem írható fény árad szét: a nyári reggel közeledtének sejtelme.”
30-31. oldal
→ |
---|
Mitől dörög az ég?
Mindig a villámlások után dörög. Csak az a kérdés, hogy miért.
A villámok több ezer fokra is felforrósítják maguk körül a levegőt. Ettől az hirtelen kitágul, s meglöki a szomszédos többi levegőmolekulát is. Ebből a lökésből támadnak a hanghullámok, akárcsak akkor, amikor a pezsgősüvegből vagy bodzapuskából kilökődik a dugó. Csak itt a lökés is sokkal erősebb meg a hang is.
136. oldal
Változik-e még most is a levegő?
Nagyon is változik. Mindenfelé irtják például a forró égövi őserdőket. Egyebütt is pusztulnak a földkerekség erdőrengetegei, mert sokasodik a nép, kell a szántó, kell a legelő. Az új növényzet viszont már jóval kevesebb oxigént bocsát a levegőbe.
A modern világ kohói, hőerőművei, motorjai meg mind többet falnak fel. Nyelik a sok oxigént, fújják ki a szén-dioxidot és egyéb gázokat.
106. oldal
Az ón, az ólom és a többi hogyan tudnak párologni?
Hogyne tudnának! Az autókból kipufogó gázokban is sok ólom van. Voltak régen rabok, akiket ólomkamrákban tartottak, hogy az ólomlemezek lassú kigőzölgése megmérgezze őket.
196. oldal
Honnan van tudomásunk erről a távolodásról?
A hozzánk érkező sugarak adnak róla hírt. Ahogy a vonat közeledéséről, távolodásáról sípjának hangja. A közeledő vonat sípszavát élesebbnek hallja a fülünk, a távolodóét tompábbnak, mert jövet összetorlódnak a hanghullámok, menet széthúzódnak. Ha több hullám éri el a fülünket egy másodperc alatt: élesebb hangot hallunk. Ha kevesebb: tompábbat, mélyebbet.
Ugyanez a fényre is áll. Az összetorlódó hullámok kékebbé teszik, a széthúzódók vörösebbé, lévén a kék fény hullámai rövidebbek, a vöröséi hosszabbak.
Mennél távolabbi galaxisok, kvazárok fényét bontjuk fel üvegprizmával vagy optikai ráccsal, a kapott színképben annál nagyobb „vörös eltolódás” jelzi ezeknek a mind szédítőbb távolodását: az egész ismert világ megállíthatatlannak látszó szétszóródását.
88. oldal
Mekkora a belátható mindenség?
Elgondolhatatlanul nagy. A fénysugár sebessége a legnagyobb a világon. Légüres térben 300 ezer kilométert tesz meg egyetlen másodperc alatt. (Levegőben, vízben, üvegben valamivel kevesebbet.) Azt mondod gyorsan: „egy-kettő-három-négy” – s a Hold fénye máris ideért. Elmondod a János vitéz első három énekét, addigra egy napsugár is bőven elröppen idáig. De a legközelebbi csillag sugarai már négy és egynegyed évig vannak úton, mire eljutnak hozzánk. A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló legközelebbi csillagváros fényei vagy 2 millió évig futnak felénk. A legtávolabbi ismert csillagvárosokéi meg már több milliárd – vagyis több ezerszer ezerszer ezer – esztendeig. Az a fény, amelyet most látunk befutni felőlünk – a legnagyobb és legjobb távcsöveken át –, akkor indult el, amikor még meg sem volt a Föld, és nem gyúlt ki a Nap tüze sem. Mi emberi méretekhez vagyunk szokva. Emberi időkhöz, emberi távolságokhoz. A saját araszunk, léptünk, a saját napunk, évünk hosszához. Ezért fér nehezen a fejünkbe, hogy a mindenség ilyen nagy lehet. S ezért ütődünk meg azon is, hogy az atomok olyan kicsikék lehetnek. Részecskéik meg még kisebbek.
De hát a világ már ilyen. És a hihetetlen szűkre szabott atomok, atomi részecskék nélkül a hihetetlen tág csillagbirodalmat sem értheted meg!
12. oldal