!

Varga András

Tudástár · 1 kapcsolódó alkotó · 6 film

KatalógusnévVarga András

Könyvei 6

Varga András – Varga Domokos: Ég és Föld
Varga András – Varga Domokos: Rejtelmes világ
Farkas Katalin – Varga András: Cimelia
Varga András: A régi Szeged
Varga András: Házi kedvencek
Varga András: Az orvos, akinél a kultúrák találkoznak / The healer, where cultures meet

Kapcsolódó sorozatok: Kérdések könyve · Összes sorozat »

Szerkesztései 1

Varga András (szerk.): Töltött húsos ételek

Fordításai 3

Szakács mesterségnek könyvecskéje
K. N. Muhin: Magfizika mindenkinek
J. Lambert – M. Simon-Verrept: Építsünk logikai gépeket

Antológiák 2

Holdtitok
Héra Bálint – Molnár Dávid (szerk.): Folytonosság

Népszerű idézetek

Röfipingvin P>!

Mik azok a fehér éjszakák?
Dosztojevszkij még regényt is írt ezzel a címmel: Fehér éjszakák. Színhelye Szentpétervár, a mai Leningrád. A Nobel-díjas finn írónak, Sillanpäänek is van egy szép regénye, amely így kezdődik: „Északtájon nyáridőben nincs is igazi éjszaka, csak hosszan tartó, lassan halványuló esti szürkület, amelynek homályából szóval le nem írható fény árad szét: a nyári reggel közeledtének sejtelme.”

30-31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
negoti P>!

Mitől dörög az ég?
Mindig a villámlások után dörög. Csak az a kérdés, hogy miért.
A villámok több ezer fokra is felforrósítják maguk körül a levegőt. Ettől az hirtelen kitágul, s meglöki a szomszédos többi levegőmolekulát is. Ebből a lökésből támadnak a hanghullámok, akárcsak akkor, amikor a pezsgősüvegből vagy bodzapuskából kilökődik a dugó. Csak itt a lökés is sokkal erősebb meg a hang is.

136. oldal

negoti P>!

Változik-e még most is a levegő?
Nagyon is változik. Mindenfelé irtják például a forró égövi őserdőket. Egyebütt is pusztulnak a földkerekség erdőrengetegei, mert sokasodik a nép, kell a szántó, kell a legelő. Az új növényzet viszont már jóval kevesebb oxigént bocsát a levegőbe.
A modern világ kohói, hőerőművei, motorjai meg mind többet falnak fel. Nyelik a sok oxigént, fújják ki a szén-dioxidot és egyéb gázokat.

106. oldal

1 hozzászólás
Röfipingvin P>!

Az ón, az ólom és a többi hogyan tudnak párologni?
Hogyne tudnának! Az autókból kipufogó gázokban is sok ólom van. Voltak régen rabok, akiket ólomkamrákban tartottak, hogy az ólomlemezek lassú kigőzölgése megmérgezze őket.

196. oldal

Lunemorte P>!

Nincs olyan fordított világ, se tükörben, se földön, se égen, se űrben, se csillagon, ahol az idő ne egy irányban folynék: a múltból a jövő felé. Ez az irány csakugyan biztos bárhol a világon. Tegnap sohasem lesz többet.

8. oldal (Móra, 1986)

Lunemorte P>!

Honnan van tudomásunk erről a távolodásról?
A hozzánk érkező sugarak adnak róla hírt. Ahogy a vonat közeledéséről, távolodásáról sípjának hangja. A közeledő vonat sípszavát élesebbnek hallja a fülünk, a távolodóét tompábbnak, mert jövet összetorlódnak a hanghullámok, menet széthúzódnak. Ha több hullám éri el a fülünket egy másodperc alatt: élesebb hangot hallunk. Ha kevesebb: tompábbat, mélyebbet.
Ugyanez a fényre is áll. Az összetorlódó hullámok kékebbé teszik, a széthúzódók vörösebbé, lévén a kék fény hullámai rövidebbek, a vöröséi hosszabbak.
Mennél távolabbi galaxisok, kvazárok fényét bontjuk fel üvegprizmával vagy optikai ráccsal, a kapott színképben annál nagyobb „vörös eltolódás” jelzi ezeknek a mind szédítőbb távolodását: az egész ismert világ megállíthatatlannak látszó szétszóródását.

88. oldal

Lunemorte P>!

Mekkora a belátható mindenség?
Elgondolhatatlanul nagy. A fénysugár sebessége a legnagyobb a világon. Légüres térben 300 ezer kilométert tesz meg egyetlen másodperc alatt. (Levegőben, vízben, üvegben valamivel kevesebbet.) Azt mondod gyorsan: „egy-kettő-három-négy” – s a Hold fénye máris ideért. Elmondod a János vitéz első három énekét, addigra egy napsugár is bőven elröppen idáig. De a legközelebbi csillag sugarai már négy és egynegyed évig vannak úton, mire eljutnak hozzánk. A mi Tejútrendszerünkhöz hasonló legközelebbi csillagváros fényei vagy 2 millió évig futnak felénk. A legtávolabbi ismert csillagvárosokéi meg már több milliárd – vagyis több ezerszer ezerszer ezer – esztendeig. Az a fény, amelyet most látunk befutni felőlünk – a legnagyobb és legjobb távcsöveken át –, akkor indult el, amikor még meg sem volt a Föld, és nem gyúlt ki a Nap tüze sem. Mi emberi méretekhez vagyunk szokva. Emberi időkhöz, emberi távolságokhoz. A saját araszunk, léptünk, a saját napunk, évünk hosszához. Ezért fér nehezen a fejünkbe, hogy a mindenség ilyen nagy lehet. S ezért ütődünk meg azon is, hogy az atomok olyan kicsikék lehetnek. Részecskéik meg még kisebbek.
De hát a világ már ilyen. És a hihetetlen szűkre szabott atomok, atomi részecskék nélkül a hihetetlen tág csillagbirodalmat sem értheted meg!

12. oldal