!

Váradi B. László

1946. augusztus 3. (Nagyvárad) – 2014. május 26.

Teljes névVáradi Beier László
KatalógusnévVáradi B. László
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 4

Váradi B. László: Luca – a megmentett vidra
Váradi B. László: Emlős-viselkedéstani jegyzetek
Váradi B. László: Borotva
Váradi B. László: A kölyökharcsa

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Forrás


Népszerű idézetek

Meara P>!

Az embernek megrögzött szokásává lett, hogy nem vár választ arra, amit a vadállatoknak elmond. Az ember és a vadállat közti párbeszéd sajnos megszakadt. A vadállatok, a füvek, a fák még csak elvannak egymással, de az ember magára maradt: „sokadmgával van egyedül”

69. oldal

Váradi B. László: Luca – a megmentett vidra (egy vidracsalád kálváriája)

Meara P>!

Mozgása fájdalmasan töredezettnek hatott. Volt benne valami édenkertből való kitaszítottság.

39. oldal

Váradi B. László: Luca – a megmentett vidra (egy vidracsalád kálváriája)

Meara P>!

Éjszaka néha közéjük rontott a medve. Tengernyi állat hullámzott, keveredett, forgott, égő fáklyák repkedtek a levegőben. A pásztorok hangja állativá, a kutyák hangja emberivé hiszterizálódott. Mintha mindegyik a másiktól várt volna valamit. De mit?… Egymást buzdították.

46. oldal

Meara P>!

A besúgás a büszke emberi faj háziasításának (domestikáció) hatékony módszere. A medvét pl nem fenyegeti beszervezés. A kussolás pedig egy közösség működő inmunrendszerének ékes bizonyítéka.

83. oldal

Meara P>!

…nagy csönd volt, és ilyenkor napkelte előtt olyan erőt érez az ember, mintha el tudná dönteni, hogy aznap mi fog történni.

externista>!

Megkockáztatnám, hogy a születés nem az élettel való első találkozás. A születés a légszomjjal való első találkozás. Ezért sír fel a születés szírtjének csapódó utazó.

87. oldal

Meara P>!

Dobrudzsa aszályok járta földjén a kút: intézmény. Cseréptetővel fedett enyhhely.

6. oldal

Meara P>!

Álltalában régi használati tárgyak cseréltek itt gazdát. Az árusok java része nem kupec volt, hanem kenyerük javát elfogyasztott öreg ember. Életük használati tárgyait szórták ki, az elmúlás felé emelkedtükben, a léggömb kosarából.

56. oldal