!

Vágó Csaba

Eric Crowe, Sally Hunter, Joachim Peiper, Christian Rosenkrautz, Paul Ashton, Andrea Santacruz, Elizabeth Carter, Vécsey Judith

1973 –

NemFérfi

Könyvei 54

Sally Hunter: A patológus
Eric Crowe: Ryeki Tűz
Sally Hunter: Haláltusa
Eric Crowe: Gorviki pokol
Sally Hunter: Szívdonor
Sally Hunter: Influenzavírus
Sally Hunter: A medikus
Sally Hunter: Ivory láz
Sally Hunter: Hisztéria
Sally Hunter: Zárt osztály

Kapcsolódó sorozatok: Vinidis ciklus, Darrell Harvay

Fordításai 2

Paul Ashton: Lord Stampton titokzatos halála
Thomas Brown: Szellemvilág

Illusztrálásai 1

Learn with Humphrey – ABC

Népszerű alkotóértékelések

>!
Gomoku

Vágó Csaba

Elég sok oldalú író.
Mondhatni,hogy ritkaság számba megy.

>!
AuSS 

Vágó Csaba

(A többi Vagabundos szerzőhöz hasonlóan) sok álnévvel rendelkező, és titokzatos kilétű író (semmit se tudni róla). Nevét mindig az álnevek után, zárójelben olvashatjuk a könyvek kolofonján; én (nem egyedüliként) először azt hittem hogy ő csak a fordító, de külföldi változatokat nem találtam az adott művekből, így aztán rá kellett döbbennem…

Személy szerint a Joachim Peiper és Christian Rosenkrautz vonalon mozogtam. Az orvosos és szerelmes regényeit hanyagoltam.
Kamaszkoromban nagyon tetszett. Tipikus lövöldözős ponyvák, olyan mintha B kategóriás akciófilmet nézne az ember. De sajnos nincs olyan könyve, amiben ne lennének idegesítő hibák (pl. hogy nem tudja rendesen egy puska alkatrészeinek a nevét, mégis telerakja ezekkel a hibás szakszavakkal könyveit, mintha értene hozzá, hogy így villogjon tudásával).
Legötletesebb befejezése a Kígyóveremnek volt. E könyv volt a legjobb (, nem értem annak idején miért nem tetszett).
És azt sem értem, a Zeppelin-incidenst miért "unalmas"ozza le mindenki, mikor az volt a legizgalmasabb? Igaz, tudjuk a 2. vh-ban nem mertek gázt használni a harcokhoz, de ez elhanyagolható, főleg, hogy a legtöbb könyv végén ott volt, hogy ez csak fikció, ilyen olyan dolgok csak kitalációk, ezmegaz a csapat/terv soha nem volt bevetve.
És itt ismét rácáfolhatok magamra: A Führer Oroszlánja végén is ott van, hogy a történet csak kitaláció (kb. fél oldalon keresztül ecsetelve), tehát akkor az a szerencsétlen pilóta utolsó erejével nyugodtan elkaszálhatta volna a szabadságszobrot, de nem!
Ezek a kihasználatlan helyzetek nagyon idegesítőek…

Zárásként viszont azt kell mondanom, ha az ember csak kis (gondolkodást nélkülöző) szórakozásra vágyik (, s nem nyúl bele egy A Führer Oroszlánjába, s a Baaad Movies-on szocializálódott), akkor kellemes kikapcsolódást nyújt.
Kamaszfiúknak meg kötelező!

A többi álnév alatt íródott dolog, meg lányoknak szól, erről nem nyilvánítok véleményt, mert nem olvastam sem a Sally Hunter, se Elizabeth Carter nevek alá rendelt műveit.


Népszerű idézetek

>!
Echelon_girl

– Tudja mi a három legnagyobb üzlet a világon?
– Alkohol, Kábítószer? Bankok? – ment bele Blackberry a játékba.
A pszichiáter a fejét rázta.
– Az első helyen az olaj áll. A második a fegyverkereskedelem.
– És a harmadik?
– A gyógyszergyártás.
Blackberry meglepődött.
– Tovább!
– És ehhez vegye hozzá, hogy az igazi piac csak Amerikára és Európára terjd ki! Ha az egész világ ugyanolyan tüneti kezelésre rendelkezett volna be, mint ezek a társadalmak, akkor Kínával és Ázsiával vezető helyen lenne.
– De az átkozott ferdeszeműek gyógyszerek nélkül gyógyítanak, igaz? – kérdezte gúnyosan a nyomozó.
– Pontosan! Látja ez a különbség a két kultúra között. A sárgáknak nincs semmi üzleti érzékük. Ha meggyógyítod a beteget soha többé nem fog gyógyszert venni tőled, ellenben ha csak a tüneteit kezeled, akkor évről évre visszajár, és újból meg újból vásárol tőled. Az állandó gyógyszerszedéstől persze előjönnek a mellékhatások, amikre újabb gyógyszereket írhatsz fel. Mire a beteg eljut oda, hogy meghal, már marokszám szedi a tablettákat, amelyek biztos, hogy nem használnak neki, és a legjobb esetben éppen csak nem ártanak.
– Mit akar ezzel mondani?
– Hogy itt minden a pénzről szól! Az egész világunk a pénzről, és a hatalomról szól. (…)

161. oldal

>!
Risus P

Szerette azokat a pillanatokat, amikor az életet karosszékből irányítókról kiderült, hogy ugyanolyan emberek, mint mindenki más.

9. oldal

>!
Pity

A halálos betegség közel hozta egymáshoz a gazdagot és a szegényt. Eltörölte az ellentéteket, a lenézést, az irigykedést, és csak az életéért aggódó embert hagyta meg.

>!
Pity

– Soha ne becsülje alá saját képességeit vagy értékelje túl másokét!

>!
Pity

– Viccel? Voltak maorik a második világháborúban, akik még megették legyőzött ellenfeleik húsát, hogy az erejük beléjük szálljon. Nálunk nagy hagyományai vannak a kannibalizmusnak. Tudta, hogy nem mindegy, melyik részét eszi meg a halottnak? A karban lakozik az erő, a friss, véres agyban pedig a legyőzött harcos szelleme.

1 hozzászólás
>!
Pity

– Egyszerűen nem lehetsz ilyen értetlen! – (…)
– Márpedig én pont ilyen értetlen vagyok, és kikérem magamnak, hogy kétségbe vond az ehhez való jogomat! – (…)

>!
Pity

– Az életben semmi sem csak fehér, vagy csak fekete (…)

>!
Ginuci

Ez a két majom olyan becsületes volt, mintha egy bankban lettek volna pénztárosok.

>!
Pity

– Azért ne legyen olyan szigorú! Itt most nyári szezon van, mindenki nyaral. Miért pont a kórboncnokunk ne tenné? A halottak már úgysem szaladnak el, nem igaz?

>!
Pity

Dr. Foley Seton másodéves sebészrezidens megejtette a halott, fehér nő mellkasán az Y alakú bemetszést és a csontmetszővel átvágta a felismerhetetlenségig összeroncsolódott szegycsont maradékát.

(első mondat)