V. E. Schwab
Képek 1
Könyvei 17
Kapcsolódó sorozatok: A mágia árnyalatai, Shades of Magic, Az elvetemültek, The Villains, The Shades of Magic Universe, Shades of Magic, Weltenwanderer-Trilogie, Shades of Magic Graphic Novels
Kapcsolódó kiadói sorozatok:
Kapcsolódó zóna
Népszerű alkotóértékelések
V. E. Schwab
A harmadik konyvet olvasom tole, de meg mindig imadom a vilagokat, amiket megteremt. Mindig valami egyedulallot teremt, raadaskent olyan stilusa van, ami engem azonnal elvarazsolt. Egyszeruen imadom.
V. E. Schwab
Nem igazán írok alkotóértékeléseket, de egyszerűen muszáj kiírnom. Schwab zseniális. Olyan fantasztikus világokat teremt és olyan imádni való karaktereket ír, mint Kell, Rhy, August Flynn, vagy épp olyan nagyszerű antihősöket, mint Eli vagy Victor, és még sorolhatnám. Az első sorokkal lenyűgözött, és azóta egyszer sem okozott csalódást.
Ráadásul mindezek mellett inspiráló, szerethető személyiség.
Kedvenc kortárs író lett, és emellett egy kicsit tán példakép is. :)
Még sok-sok könyvet akarok tőle olvasni, mert sosem lesz elég.
V. E. Schwab
Kiválóan alkot világokat és az írásmódjával mindig lenyűgöz. A karakterei sokoldalúak és szerethetőek. Remélem még sokat olvashatunk tőle.
Népszerű idézetek
Ezzel a kinézettel inkább készen állsz lerohanni egy várost, mint elcsábítani egy férfit.
317. oldal
Victor megigazította a vállára vetett ásókat, majd óvatosan átlépett egy régi, félig a földbe süppedt sír felett. Ballonkabátja finoman hullámzott, végigsöpört a sírkövek tetején, ahogy Victor dudorászva keresztülvágott a Meriti Temetőn. A dallam szellőként szállt a sötétségben. Sydney beleborzongott, miközben túlságosan bő kabátjában, szivárványszínű leggingsében és téli csizmájában caplatott Victor mögött. Kísértetekként járták a sírkertet, mindketten szőkék voltak és szépek, ránézésre lehettek volna akár testvérek, vagy apa és lánya is. Nem voltak azok, de a hasonlóság jól jött, hiszen Victor mégsem mondhatta azt az embereknek, hogy egy esőáztatta út mentén szedte fel a lányt pár nappal korábban. Victor nem sokkal azelőtt szökött meg a börtönből. Sydneyt nem sokkal azelőtt lőtték meg. Mintha a végzet hozta volna őket össze. Valójában Victor egyedül Sydney miatt kezdett el hinni a végzetben.
11. oldal
– Te nem félsz a haláltól? – kérdezte most Linát.
A lány úgy nézett rá, mintha ez valami nagyon furcsa kérdés lenne. Aztán tagadóan megrázta a fejét.
– A halál mindenkiért eljön – felelte egyszerűen. – Nem félek meghalni. Attól viszont igen, hogy itt ér a vég – intett körbe széles mozdulattal a szobáján, a tavernán, a városon. – Inkább halljak meg kaland közben, mint éljek itt vesztegelve.
213. oldal
Lehet, hogy nincs meg mindened, amire vágysz, de lefogadom, mindened megvan, amire valaha is szükséged lehet.
252-253. oldal
– Mindenki halhatatlan, egészen addig, amíg végül mégsem.
150. oldal, Szelina Bard
– Cellatársak voltunk – felelte Victor. – Rengeteg igazán rossz ember van a börtönökben, Syd, és nagyon kevés jó. Mitch volt az egyikük.
Puff.
Puff.
– Te a rosszak közé tartozol? – kérdezte Sydney. Tengerkék szemét pislogás nélkül meresztette Victorra. Nem volt benne biztos, hogy a válasznak lesz bármi tényleges jelentősége, de mégis úgy érezte, hogy tudnia kell.
– Egyesek oda sorolnának – felelte Victor.
35. oldal
– De ugye nem fogok önmagamba beleszaladni? – törte meg végül Lina a csendet.
Kell feléje pillantott.
– Miről beszélsz?
A lány belerúgott egy kilazult kőbe.
– Hát úgy értem, az egy másik világ lesz, nem? London egy másik verziója. Nekem is él ott az ottani másom?
Kell a homlokát ráncolta.
– Még sosem találkoztam senki hozzád hasonlóval.
Nem bóknak szánta, de Lina annak vette, és rávillantott egy széles vigyort.
– Mit mondhatnék? – sziporkázott. – Páratlan vagyok.
Kellnek sikerült többé-kevésbé viszonoznia a lány mosolyát, a lánynak pedig elakadt a lélegzete.
– Jesszus! Mi az ott az arcodon?
A pajkos mosoly tüstént lehervadt.
– Micsoda?
– Ne is törődj vele! – legyintett nevetve. – Már eltűnt. – Kell csak a fejét csóválta (nem értette a poént), de bármi lehetett is, a jelek szerint felderítette Linát, aki végigkuncogta az utat egészen Whitburyig.
218. oldal