Urbán Ernő magyar

Egyébként az ahalokkal [tábortűnél dalolás, tánc] kapcsolatban teljesen jogos a „daliás idők” emlegetése, hiszen a feudális jellegű törzsi viszonyok közt élő tuaregek számos szokása mutatott bizonyos párhuzamot, sőt: egyezést is az európai lovagkor szokásaival. Az ahalok ugyanis afféle dalos versenyek is. A dalok tárgya – miként a trubadúrok és a minnesängerek dalaié volt – a harc és a szerelem.
Az Ahaggar fehér remetéje: de Foucauld atya, aki nemcsak hogy a legjobban ismerte a tuaregek életét és szokásait, de a nyelvüket: a tamasek nyelvet is kitűnően beszélte, a legszebb harci és szerelmi dalokat franciára fordította.

130. oldal

Szokásommá vált, hogy mielőtt színről színre látnék egy-egy országot, előbb fölkajtatom és átböngészem a róla szóló könyveket. Ezzel azt értem el, hogy megérkezve oda, ha nem is haza –, de kissé már ismert világba érkezem, és így utam nem csak ismerkedés, de ellenőrzés, sőt: számonkérés is.

156. oldal

Tudják, itt is úgy van, mint bárhol a világon: orvos és kocsmáros előtt nincs titok.

54. oldal

Nem a nélkülözés – a tétlenség a pokol.

100. oldal

És itt van, mint legfrissebb sütetű vívmány, a szüzességi bizonyítvány is. Algéria városaiban – főleg magában a fővárosban és Constantine-ban – szerződéses alapon magyar orvosok dolgoznak. Ők mesélték, hogy számos szülő jó borsos áron, a házasságkötés előtt, orvosi bizonyítványt állíttat ki lánya ártatlanságáról. Az ok: anyagi természetű.
A férj, aki a menyasszonynak és a menyasszony apjának igen tekintélyes móringot köteles adni – tehát veszi, és nem csupán elveszi a lányt –, a vallási törvények szerint akár az esküvő másnapján visszaküldheti apjához az asszonyt, ha hibát talál benne. Úgy ám, de mi van akkor, ha az arában nem volt hiba, ellenben a férj élt a jogaival, asszonnyá avatta a lányt, és álnokul mégis azt állítja, hogy a jogok gyakorlásában másvalaki már megelőzte őt? Ilyenkor áll elő és mutatja fel a szüzességi bizonyítványt a gondos atya.
[…]
Felemás, európai ember számára gyakran meghökkentő viszonyok és állapotok ezek, bár a magyar nyelv egyes szavai a mi távoli múltunkból is őriznek emlékeket a nő adásvételét illetőleg. Gondoljunk csak a vőlegény (vevő legény) és a ma is használatos eladó lány kifejezésekre…

26-27. oldal

Az oázislakókra sarcot vetettek ki, a karavánokon pedig irgalmatlanul rajtaütöttek. Ezzel a rajtaütéssel kapcsolatos egyik világhírre vergődött szavukra rezzu többes számú formája: a razzia.

124. oldal

Kincsek és kincses alagutak manapság már csak egyes ódivatú kalandregényekben léteznek.

43. oldal

Ezt az eredetileg laza függőségi török hűbérállamot két keresztény renegát, a Barbarossa fivérek: Arúdzs és Khair ed-Dín alapította. Fénykorában méltán nevezték a keresztény hajósok rémének, illetve a Földközi-tengeri kalózok és a rabszolgakereskedelem hírhedett központjának. Erre Don Quijote írója, Miguel Cervantes de Saavedra és hiteles tanú, hiszen évekig élt Algírban rabszolga gyanánt, és kiszabadulása után „élményei”-ről részletes beszámolót is írt.

95. oldal

Vendéglátónk és kalauzunk a város egyik tiszteletreméltó elöljárója: Háddzs Nászer Ben Háddzs Ibráhím Zekrí, akinek nem csak szálas, ápolt szakállú és hótiszta öltözékű megjelenése, de már a neve is jelentős jelentős személyisége sejtet. (Az utóbbiban a kétszer előforduló háddzs arra utal, hogy ő is és apja is elvégezte minden igazhívő egyik legfőbb vallási cselekedetét: a mekkai zarándoklatot.)

44. oldal

Mert … a vízpart a legjobb és legolcsóbb szanatórium. Aztán ha emberorvos lennék, neked is horgászatot írnék fel Andaxin helyett…

75. oldal