Ungváry Zsolt
Katalógusnév | Ungváry Zsolt |
---|
Könyvei 22
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Fekete-Piros Füzetek Kráter
Fordításai 10
Népszerű idézetek
Hirtelen elhatározással felállt az ágyról, az ablakhoz lépett, és kinyitotta.
– Van itt valaki? – kérdezte. Nem kiabálva, inkább csak egyszerűen érdeklődve. Egy fej bukkant elő a sötétségből, s amikor ez a fej közelebb nyomult és egy kéz is megjelent az ablakpárkányba kapaszkodva, Elisabeth apró sikkantással vette tudomásul, hogy Richard Wilcox csüng a fenyőfán, csuromvizesen, csapzottan, a haja szerteszét áll, és a máskor mindig oly elegáns férfi ruhája enyhén szólva is kívánnivalót hagy maga után.
– Na de az istenért, Richard! Kérem, mit csinál itt?
Elisabeth zavarban volt. A nevelőnője olyan aprólékos gonddal készítette fel az életre, hogy a lány biztos volt afelől, soha a legkisebb problémája sem akad, minden adott helyzetben feltalálja magát, és a legtökéletesebben viselkedik, bármilyen szituációba sodorja is a sors. Ezúttal azonban némi nehezteléssel gondolt a jó öreg Maggy nénire, akinek a figyelme nem terjedt ki egy ennyire nyilvánvaló esetre, mint hogy mi a teendő, ha viharos éjszakán – a szívünknek egyébként meglehetősen kedves – férfi zörget az ablakunkon.
– Engedjen be, könyörgöm! – panaszkodott a férfi, és különös kérésének alátámasztására végigmutatott ázott külsején.
– De hát hogyan képzeli, uram? – kérdezte a hölgy megrovóan, és közelebb hajolt a férfihoz.
– Úgy, hogy félreáll. És természetesen elvi hozzájárulását adja ahhoz, hogy bemásszak, mivel nem szokásom betörni ifjú hölgyek hálószobájába.
5-6. oldal
– Ha a hatalmasok jóságosak lennének, nem volnának többé hatalmasok.
– Ha az egész nép csupa jó emberből állna, a hatalmasok is közülük kerülnének ki.
– Ha az egész nép olyan jámbor lenne, mint te mondod, jönnének más népek, akik meghódítják őket.
– De ha az egész világon csupa jámbor ember élne…
– …akkor az már nem is ez a világ lenne.
94. oldal (Simon Lászlóné, 1997)
Ungváry Zsolt: Néktek adom örökül a földet! regény a honfoglalásról
Az utcaköveket több helyen is felszedték, s ami a legmeghökkentőbb volt; tankok álltak a járda szélénél, mintha leparkoltak volna, amíg a sofőrjük beugrik a fodrászhoz, vagy a suszterhez leadni a szakadt cipőt.
– Mint az elefántok – mutatta Ferenc az egyik harckocsit, amit a pestiek már ki is dekoráltak. … Mint a döglött elefántok. Ormótlan, esetlen, nagydarab állatok. Elefánttemető a város.
217. oldal