!

Ungváry Krisztián magyar

1969. október 30. (Budapest) –

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó · 1 kapcsolódó könyv

KatalógusnévUngváry Krisztián
Nemférfi

Képek 1

Könyvei 19

Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
Ungváry Krisztián – Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Ungváry Krisztián: Kiugrás a történelemből
Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya
Ungváry Krisztián: Utak a senkiföldjén
Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok?
Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944
Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország története Kossuth · Modern Magyar Történelem Jaffa · A magyar történelem rejtélyei Kossuth · Faktum Corvina

Szerkesztései 2

Ungváry Krisztián (szerk.): Búvópatakok
Ungváry Krisztián (szerk.): A második világháború

Népszerű idézetek

Kuszma>!

A [Terror Háza] kiállítók egyenruhákkal kapcsolatos tájékozatlanságáról árulkodik, hogy a sztálini időszak 1948–1953 közötti „virágkorára” emlékező szobában egy 1970-es évektől rendszeresített repülő (!) alezredes zubbonya lóg – ezt 12 év alatt sem sikerült lecserélniük.

282. oldal, A Terror Háza mint indoktrináló pártmúzeum

Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok? Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből

4 hozzászólás
Kuszma>!

Az SS-tagok és vezetők kapcsán 1980-ban végzett pszichológiai vizsgálatok, amelyek az érintettek esetleges pszichológiai elferdüléseit kellett volna hogy bizonyítsák, ellenkező eredménnyel jártak: George Kren és Leon Rapaport sokkal inkább azt mutatta ki, hogy az érintettek minden további nélkül teljesítették volna az amerikai hadsereg vagy rendőrség felvételi követelményeit.
„Ha az emberek szituációkat reálisnak értékelnek, akkor azok következményeikben reálisak” – írta William Thomas. Ez az elsőre nem túl meglepőnek tűnő kijelentés súlyos konzekvenciákkal jár, és mi sem érzékelteti ezt jobban, mint azok az események, amelyek 1941–1943 között Ukrajnában történtek. Okkal feltételezhető, hogy a katonák nem szerették azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárultak a gettók kiürítése és az áldozatok vesztőhelyre kísérése közben. Ettől függetlenül azonban fel sem merült bennük az, hogy megkérdőjelezzék annak a realitását, hogy a lakosság különböző csoportjainak teljesen más jogaik vannak az élet legkülönbözőbb területén.

246. oldal, Minden lehetséges

49 hozzászólás
Kuszma>!

Minden jel arra mutat, hogy Hóman politikai crédójában radikális antiszemita, személyes kapcsolataiban azonban semleges, sőt filoszemita is tudott lenni. Ez a magatartása több ember számára életmentő lehetett. Az üldözöttek 99,9 százaléka számára azonban nem adatott meg a lehetőség, hogy a joviális történésszel személyes kapcsolatba kerüljön…

262. oldal, Ungváry Krisztián: Hóman Bálint és népbírósági pere · Ungváry Krisztián

vargarockzsolt>!

”Én mint tanítónő eddig is nagy hiányát éreztem e hangszernek dalok és más egyebek betanításánál, de fizetésemből nem állt módomban venni. Ezért kérem, hogy az általuk lefoglalt volt zsidó zongorából részemre juttatni szíveskedjenek.
Ha lehetne – úgy a Bocskai u. 11. szám alatt levő F. E. zongoráját kérném. Szíves jóindulatukban bízva maradok […]”*

*Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárból. (66.)

590. oldal

Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon

Kapcsolódó szócikkek: zongora
3 hozzászólás
Kuszma>!

Valójában mély és konzekvens logika húzódik meg amögött, hogy miért tett meg a kommunista elnyomó apparátus mindent a valóság kiderítésének megakadályozása érdekében. A pártállami elnyomó szervek ugyan a nácizmus ideológiai ellenségének tűntették fel magukat, de erkölcseikben sem voltak jobbak a náciknál és tevékenységükkel is a nácizmus szövetségeseinek bizonyultak. Negyven éven keresztül eltitkolták a magyar társadalom elől a tényleges háborús bűntetteket, és ezzel lehetetlenné tették a magyar társadalom számára a saját felelősséggel történő szembenézést. Érthető, hiszen ezzel azt érték volna el, amit mindenáron megakadályozni akartak: nevezetesen a lelki felszabadulást. Egy felszabadult társadalom nem zsarolható és nem is korlátozható, tehát mindannak ellentéte, amely egy diktatúra számára kívánatos.

245. oldal, Utójáték (2)

Alvarando P>!

Felmerülhet az olvasóban, hogy vajon mi indokolja egy egyébként marginális jelentőségű, teljesen értelmetlen katonai tragédia ennyire részletes vizsgálatát. Az ostrom és a kitörés története gyerekkorom óta érdekel. Részben azért, mert azok a tanulságok, amelyek a szélsőséges élethelyzetekkel kapcsolatos szembenézésekre vonatkoznak, aktualitásukból mit sem veszítettek. A múlt azért és akkor érdekes, mert a mának szól. Amennyiben ez a kötet csak annyit képes elérni, hogy az emlékezés értelméről, az egyéni felelősségről és a túlélés stratégiáiról elgondolkodtatja az olvasót, akkor munkám már nem volt hiábavaló.

12. oldal

2 hozzászólás
Alvarando P>!

Az, hogy mi tekinthető értéknek, és mi nem, elvileg nem történettudományi kérdés. A történettudomány feladata nem értékek minősítése, hanem annak rekonstruálása, hogy egy adott személy egy bizonyos időszakban mit tartott értéknek.

17. oldal

Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz Értékek és választások

Alvarando P>!

Egy nemzethez tartozásnak azonban nem lehet kritériuma semmilyen politikai álláspont képviselete, mivel a nemzet kizárólagosan az önazonosság által meghatározódó kulturális közösség.

90. oldal

Ungváry Krisztián: A Mindszenty-mítosz Értékek és választások

mate55>!

A férfiak nagy része nem mert előjönni a pincéből – az ostrom alatt azért, nehogy a nyilasok, utána meg azért, nehogy az oroszok hurcolják el őket. Megkockáztatjuk azonban azt az állítást is, hogy a kialakult krízishelyzetekben sok nő egyszerűen bátrabb volt – pedig volt annyi vesztenivalója, mint a férfiaknak.

494. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak
mate55>!

Magyarországon még nem készült statisztika arról, hogy a női lakosság hány százaléka esett erőszak áldozatául. Polcz Alaine megrendítő részletességgel írja le a nők háború utáni kiszolgáltatottságát.

500. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország · nők elleni erőszak · Polcz Alaine