!

Ungváry Krisztián

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Ungváry_Krisztián

Képek 1

Könyvei 14

Ungváry Krisztián – Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban
Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok?
Ungváry Krisztián: A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941–1944
Ungváry Krisztián: A szembenézés hiánya
Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry Krisztián: Az ostromlott Budapest két titka
Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Magyarország története, A magyar történelem rejtélyei

Szerkesztései 2

Ungváry Krisztián (szerk.): Búvópatakok
Ungváry Krisztián (szerk.): A második világháború

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

A [Terror Háza] kiállítók egyenruhákkal kapcsolatos tájékozatlanságáról árulkodik, hogy a sztálini időszak 1948–1953 közötti „virágkorára” emlékező szobában egy 1970-es évektől rendszeresített repülő (!) alezredes zubbonya lóg – ezt 12 év alatt sem sikerült lecserélniük.

282. oldal, A Terror Háza mint indoktrináló pártmúzeum

Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok? Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből

4 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az SS-tagok és vezetők kapcsán 1980-ban végzett pszichológiai vizsgálatok, amelyek az érintettek esetleges pszichológiai elferdüléseit kellett volna hogy bizonyítsák, ellenkező eredménnyel jártak: George Kren és Leon Rapaport sokkal inkább azt mutatta ki, hogy az érintettek minden további nélkül teljesítették volna az amerikai hadsereg vagy rendőrség felvételi követelményeit.
„Ha az emberek szituációkat reálisnak értékelnek, akkor azok következményeikben reálisak” – írta William Thomas. Ez az elsőre nem túl meglepőnek tűnő kijelentés súlyos konzekvenciákkal jár, és mi sem érzékelteti ezt jobban, mint azok az események, amelyek 1941–1943 között Ukrajnában történtek. Okkal feltételezhető, hogy a katonák nem szerették azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárultak a gettók kiürítése és az áldozatok vesztőhelyre kísérése közben. Ettől függetlenül azonban fel sem merült bennük az, hogy megkérdőjelezzék annak a realitását, hogy a lakosság különböző csoportjainak teljesen más jogaik vannak az élet legkülönbözőbb területén.

246. oldal, Minden lehetséges

49 hozzászólás
>!
Kuszma P

Minden jel arra mutat, hogy Hóman politikai crédójában radikális antiszemita, személyes kapcsolataiban azonban semleges, sőt filoszemita is tudott lenni. Ez a magatartása több ember számára életmentő lehetett. Az üldözöttek 99,9 százaléka számára azonban nem adatott meg a lehetőség, hogy a joviális történésszel személyes kapcsolatba kerüljön…

262. oldal, Ungváry Krisztián: Hóman Bálint és népbírósági pere

>!
Kuszma P

Valójában mély és konzekvens logika húzódik meg amögött, hogy miért tett meg a kommunista elnyomó apparátus mindent a valóság kiderítésének megakadályozása érdekében. A pártállami elnyomó szervek ugyan a nácizmus ideológiai ellenségének tűntették fel magukat, de erkölcseikben sem voltak jobbak a náciknál és tevékenységükkel is a nácizmus szövetségeseinek bizonyultak. Negyven éven keresztül eltitkolták a magyar társadalom elől a tényleges háborús bűntetteket, és ezzel lehetetlenné tették a magyar társadalom számára a saját felelősséggel történő szembenézést. Érthető, hiszen ezzel azt érték volna el, amit mindenáron megakadályozni akartak: nevezetesen a lelki felszabadulást. Egy felszabadult társadalom nem zsarolható és nem is korlátozható, tehát mindannak ellentéte, amely egy diktatúra számára kívánatos.

245. oldal, Utójáték (2)

>!
vargarockzsolt P

”Én mint tanítónő eddig is nagy hiányát éreztem e hangszernek dalok és más egyebek betanításánál, de fizetésemből nem állt módomban venni. Ezért kérem, hogy az általuk lefoglalt volt zsidó zongorából részemre juttatni szíveskedjenek.
Ha lehetne – úgy a Bocskai u. 11. szám alatt levő F. E. zongoráját kérném. Szíves jóindulatukban bízva maradok […]”*

*Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárból. (66.)

590. oldal

Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon

2 hozzászólás
>!
Csabi P

Az orosz dilemma ugyanis Sztálin óta bizonyos szempontból nem sokat változott. Az ország gazdasága jóval gyengébb, mint hadserege és titkosszolgálatai, aminek következtében külpolitikai érdekeit elsősorban utóbbi szervekkel kénytelen biztosítani.

27. oldal

Ungváry Krisztián – Meruk József: Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai Egy sztálinista diktátor börtönben, jólétben és száműzetésben

>!
mate55

Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb városostroma volt.

(első mondat)

3 hozzászólás
>!
Kuszma P

Érdemes itt egy megjegyzést tenni arról is, hogy a Terror Háza történelemhamisításai nem egy esetben válnak országgyűlési határozatokká. 2012 októberében a magyar Országgyűlés január 19-ét a „magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává” nyilvánította. A határozatban – feltehetően a Terror Házától nem függetlenül – visszaköszön az az állítás, hogy minderre a „SZEB [Szövetséges Ellenőrző Bizottság] 1945. november 20-i határozata” alapján került sor, holott – mint azt említettem – ez a határozat csupán lehetőséget tartalmazott, nem pedig kötelezettséget.

290. oldal, A Terror Háza mint indoktrináló pártmúzeum

Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok? Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből

>!
Kuszma P

A történelem értékelése mindenkinek szíve-joga. Értékítélet kérdése, hogy tömeggyilkosoknak vagy nemzeti hősöknek tartjuk-e 1944 magyar politikai szereplőit. Mindenki jobban jár azonban, ha a történelmi értékelést se alkotmány, se más jogszabály nem írja elő. Ha azonban mégis törvény – különösen egy alkotmány – szabja meg egy történelmi korszak értékelését, akkor könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy értékítéleteinkért nem mi vagyunk a felelősek, hanem maga az alkotmány.

317. oldal, Megjegyzések Magyarország alaptörvényéhez

Ungváry Krisztián: Tettesek vagy áldozatok? Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből

5 hozzászólás
>!
vargarockzsolt P

A Horthy-rendszerrel kapcsolatban felvethető legsúlyosabb állítás az, hogy lényegében kezdettől fogva bele volt kódolva a szörnyű végzet, hiszen 1920-ban jogfosztással (numerus clausus) indult, és 1944-ben népirtással végződött. […]
Vizsgálatunkban azt kíséreltük meg bemutatni, hogy ennek a „folyamatosságnak” az értéke a szörnyű végzet dacára meglehetősen relatív. Aki azonban úgy gondolja, hogy ez a tettesek felelősségét csökkenti, súlyosan téved. Románia, Szlovákia vagy Franciaország példázza, hogy másképp is lehetett kezelni a III. Birodalom zsidóellenes követeléseit.

607-608. oldal

Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon

24 hozzászólás