!

Ungvári Tamás magyar

1930. szeptember 25. (Budapest) – 2019. június 29.

NemFérfi
Honlaphttp://tamasungvari.hu
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Ungvári_Tamás
Életrajz

Könyvei 47

Ungvári Tamás: Beatles-biblia
Ungvári Tamás: Új Beatles Biblia
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Ungvári Tamás: Nyomtalanul
Ungvári Tamás: A rock mesterei
Ungvári Tamás: Az emlékezés enciklopédiája
Ungvári Tamás: A titkos háború
Ungvári Tamás: Hemingway háborúja
Ungvári Tamás: A halhatatlanság enciklopédiája
Ungvári Tamás: Az életem enciklopédiája

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gyorsuló idő, Arcok és vallomások, Korunk tudománya, Irodalomtörténeti Kiskönyvtár, A kultúra mesterei

Szerkesztései 1

Szerdahelyi István – Ungvári Tamás (szerk.): A regényről

Fordításai 40

Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok
Arthur Miller: Az ügynök halála
Erich Maria Remarque: Szerelem és halál órája
Graham Greene: A csendes amerikai
Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret
Graham Greene: Utazások nagynénémmel
Arthur Miller: Drámák
Tennessee Williams: Drámák
Harold Pinter: Drámák

Antológiák 2

Pór Judit – L. Rádi Judit – Pap Gábor (szerk.): Utak a Föld körül
Márton László (szerk.): Zsidó identitás a Holokauszt után

Népszerű alkotóértékelések

>!
Bla IP

Ungvári Tamás

Ungvári Tamás József Attila-díjas író, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, neves tudós hazánkban és a nagyvilágban, professor emeritus, népszerű rádió- és tévészereplő. Több mint százötven színdarabot fordított a klasszikus művektől a modernekig egyaránt. Ő az irodalom- és kultúrtörténet-írás doyenje. Öröm, hogy köztünk van, s számomra külön az is, hogy beszélhettem, kezet szoríthattam vele, s könyveimet dedikálta. Már a Beatles-biblia olvasásakor érzékeltem az óriási tárgyi tudást, s a pontos értékeléseket, elemzést. Így lett belőle kult-könyv. Lenyűgöző volt számomra Dr. Elbert János és családja tragédiájáról készített háttérfelderítés és rokoni elemzés, mely felért a nyomozás izgalmával. A torinói szemfedő, amelyet most olvasok, egy misztikus és krimi-elemekkel tarkított, váratlan fordulatokban bővelkedő történelmi-kultúrtörténeti kalandregény. Olyan szellemi utazás, amelyen bármikor szívesen részt veszek egy Ungvári kaliberű vezetővel.
Ungvári nagy ember, munkássága, objektivitása példaadó. Nagyon tisztelem.

https://moly.hu/konyvek/ungvari-tamas-beatles-biblia/en-es-a-konyv/bla
https://moly.hu/konyvek/ungvari-tamas-a-torinoi-szemfedo/en-es-a-konyv/bla


Népszerű idézetek

>!
danaida P

Egy tréfás Beatles-nyilatkozat 1963-ból:
Kérdés: „Miért viseli az ujján azokat a gyűrűket?”
Ringo: „Mert az orromon nem tudtam átfűzni őket.”

141.

>!
ParadoxH

Proust szerint a lélek sem ismerhető meg a maga közvetlenségében, mert a jelene mintegy megragadhatatlan. Csupán a múlt, méghozzá a lezáratlan múlt felidézése kínálja az egyetlen lehetőséget önmagunk, környezetünk átlátására.
Az emlékek aprólékos és mégis lírai felidézése olyan regényeljárás, mely persze leküzdi ama helyzetet, hogy itt a jellem csupa árny – s Proust szereplői, Charlus báró vagy Swann, Elstir, a festő, illetve Vinteuil, a zeneszerző mind eleven, plasztikus alakokként állnak előttünk.
Úgy rémlik tehát, hogy Proust meghatározott világfelfogása olyan művészi eljárást sugallt, mely megteremtette azt a valósághűséget, amelynek elérésében már alig hitt.
A valóságfogalom is megváltozott Proustnál. Ez korántsem az objektív-tárgyi-társadalmi világ, melyet oly nagy kedvteléssel ábrázolt a Robinson szerzőjétől kezdve megannyi 18-19. századi szerző, hanem a benyomásokon és érzéseken át megszűrt valóság.

Ungvári Tamás: A szépség születése Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba

>!
Piintyő

Drága jó Kellér Bandi hatvanévesen halt meg, nyilván a származása miatt hovatovább ért nemtudommicsodák okából bele neszeneked bla-bla. Tőle talán megkérdezhettem volna, mi az a zsidó dolog a kabaréban, miért a Woody Allen és nem más, de Bandi korán meghalt. Így hát nincs válaszom, hacsak nem az, hogy az igazi humor önmarcangoló, a bizonytalan ember védekezése, megelőzi a csapást azzal, hogy kigúnyolja magát.
Mén az egyszeri zsidó, és egy madár a magasból letojja. Felnéz az atyafi az égre. „A gójoknak persze csicseregtek.”

243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kabaré · Woody Allen · zsidók, zsidóság
3 hozzászólás
>!
Piintyő

A színházi főosztály minisztériumi főfelelőse egymás után rendelte be a színi direktorokat, hogy számoljanak be a társulat erkölcseiről. A debreceni színigazgató, régi kommunista, a Falstaff méretű Szendrő József erre a kérdésre azt felelte: „Nézze elvtársam, ami az erkölcsöket illeti, voltak kezdeti nehézségek. De mára már mindenki megbaszarintott mindenkit, olyanok vagyunk, mint egy nagy család.”

249-250. oldal

2 hozzászólás
>!
Piintyő

Lengyel Menyhértet elfeledték. Hiába írta meg Greta Garbo leghatásosabb szerepeit, hiába Ernst Lubitschnak legsikeresebb filmjeit vagy Bartók Bélának A csodálatos mandarint – Lengyel Menyhért eltűnt, léptei nyomát benőtte a fű. Emléke kihullott az emlékezetből.
Lengyel Menyhért, a balmazújvárosi paraszt-zsidó, egy ingerlékeny gazdatiszt fia a Lukács György és Benedek Marcell igazgatta Thália Társaság szerzőjeként tűnt fel. Már induláskor a Nyugat munkatársa lett, majd az Est tudósítója. (…)
Élt még Ady Endre, jó barátja Lengyelnek, aki azzal is az irodalmi gravitáció középpontjába került, hogy nem volt nála magyarabb költő. Lengyel vette észre: Ady a mi költőnk, nyelvi eredetisége folytán fordíthatatlan, megmarad nekünk örökké, mint a világirodalom egyik titkos fejedelme.

209-210. oldal

Kapcsolódó szócikkek: eredetiség
6 hozzászólás
>!
ParadoxH

Henry James nevéhez fűződik az a felfedezés, hogy a korszerű regény az úgynevezett point of view, a nézőszög szempontjából szerkesztődik; ez a nézőszög nem lehet tágabb, mint a regény valamelyik szereplőjének szemhatára; a szerző nem követelheti magának a mindentudást, hiszen akkor fölébe emelkednék annak a világnak, amit ábrázol.

Művészet és retorika

Ungvári Tamás: A szépség születése Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba

Kapcsolódó szócikkek: Henry James
>!
danaida P

Kérdés: – Mi fenyegeti inkább a karrierjüket? Az atombomba vagy a hajkorpa?
Válasz: – Az atombomba. Korpánk már van.

82.

>!
danaida P

A fentebb idézett, 1964-es interjú valójában egy nagyképű riporternek arra a kérdésére indult, hogy zenéjükben egyszerű diatóniát fedezett fel.
John: – Akkor ezzel orvoshoz fordulunk.
Riporter: – Kinek jutott eszébe a Beatles, és mit jelent igazából?
John: – Mi mást jelentene, mint Beatles. Ez ugyanolyan név, mint egy cipőé.
Paul: – A cipő, amit mindnyájan látunk. Ezért a pénzért Cipőnek is nevezhetnénk magunkat.
Riporter: – Ki válogatja ki a ruhájukat?
John: – Mi válogatjuk. És a magáét?
Riporter: – A férjem. Most már, kérem, nyilatkozzanak, van olyan téma, amit kerülni szeretnének?
John: – Igen. Az Ön férje témáját.

83.

>!
ParadoxH

A valóság feltárásának rendszerei között a nyelv különleges helyet foglal el. A hasonlítás és azonosítás jeleivel olyan összefüggéseket hoz létre, amely sajátos és bizonyos értelemben függetlenedő mása azoknak a kapcsolatoknak és viszonyoknak, amelyeket a tapasztalás kínál fel. Felderítették már, hogy minden nyelvi jelrendszer önmagában teljes: vagyis a nyelvtani és jelentésbeli kapcsolatoknak határozott egységével rendelkezik. Nincs olyan nyelv, amelynek csupán félig kész nyelvtana, harmadában maradt szókincse lenne. Még a legprimitívebb nyelv is a valóság önálló modellje, megfejthető jelrendszere.

Ungvári Tamás: A szépség születése Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba

>!
ParadoxH

Az érdekesség új szerepét Arthur Schopenhauer fogalmazta meg. Véleménye szerint az érdekesség nem azonos a szépséggel. Egy művet akkor nevezünk érdekesnek, ha az események és cselekmények együttérzést követelnek meg tőlük. Az érdekesség tehát az ábrázolt anyag emberi vonatkozása. „Éppen ezért az »érdekes« szó valójában azt jelenti, ami az egyéni akarat érdeklődését ébreszti föl… Ebben különbözik félreérthetetlenül a szép az érdekestől; az előbbit a felismerés, s hozzá a legtisztább felismerés váltja ki.” Sajátos viszony alakul tehát az érdekesség és a szépség között; az érdekes a költői megformálásban mint „megtévesztés” jön létre, mintha az igazsághoz vezetne csupán, de nagy kerülőúton. A kerülőút a művészi megformálás. „Az érdekes a költemény teste, a szép a lelke… Az érdekes… a cselekmény szükségszerű tulajdonsága, az anyag, a szép pedig a forma, amelyre a szépnek szüksége van ahhoz, hogy láthatóvá váljék.”

Ungvári Tamás: A szépség születése Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba

1 hozzászólás