!

Tutsek Anna magyar

Tábori Róbertné (Tutsek Anna)

1865. március 12. (Kolozsvár) – 1944. december 17. (Budapest)

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

Életrajz

Könyvei 47

Tutsek Anna: Cilike rövid ruhában
Tutsek Anna: Cilike menyasszony lesz
Tutsek Anna: Cilike férjhez megy
Tutsek Anna: Cilike mátkasága
Tutsek Anna: Cilike bajtársai
Tutsek Anna: Cilike mint asszony
Tutsek Anna: Cilike búcsúja
Tutsek Anna: Judit
Tutsek Anna: Az utolsó Eörssy-lány
Tutsek Anna: Régi emlékek

Kapcsolódó sorozatok: Cilike · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Százszorszép Könyvek Singer és Wolfner · Kisgyermekek könyvtára · Tündérvásár könyvtára

Fordításai 4

Hector Malot: Az akarat diadala
Adrienne Thomas: Andrea
Anthony Hope: A zendai fogoly
D. Ch. Murray: A püspök kalandja

Népszerű idézetek

SophieOswald>!

Persze, a cipőt oly szűkre készíttette, hogy szikrázott a szeme, mikor felhúzta, de magas francia sarka volt – természetesen ez is anyuska kívánsága ellenére! És mit el nem tűr és el nem szenved az ember egypár rózsaszín selyem, magassarkú cipőért!

191. oldal, XXV. Csalódások

2 hozzászólás
Esmeralda P>!

Tepertős pogácsa

Egy kiló liszttel keverjünk el hat tojást, három deka élesztőt, megfelelő sót, két tojásnyi zsírt, két deci tejfölt, és annyi tejet, hogy a tészta se kemény, se igen puha ne legyen. Mindezeket deszkán addig kell gyúrni, míg hólyagozni kezd, kinyújtjuk és sűrűn behintjük apróra összevagdalt tepertővel. Azután összehajtogatjuk úgy, hogy négyrétű legyen. Ekkor tizenöt percig hagyjuk nyugodni. Később ismét nyújtsuk el nyújtófával lehető vékonyra, és újra hajtsuk össze. Közben, tizenöt perc időközönként, a tésztát háromszor egymásután nyújtsuk ki és hajtsuk össze. Végül kétujjnyi vastagságra nyújtsuk ki; ennél sohase legyen vékonyabb, sőt inkább vastagabb, mert csak akkor nő föl szép magasra, akkor lesz szép réteges. Ha megfelelő magasságúra elnyújtottuk, vágjuk föl közepes nagyságú fánkmetszővel vagy kisebb pohárral; a formából kimaradt tésztadarabokat gyúrjuk egybe és elnyújtva azt is vágjuk ki pogácsának, kenjük meg fölül tojássárgájával és késsel cifrázzuk meg kockásan, aztán tepsibe rakva süssük meg, ne nagyon forró sütőben. Negyedóra múlva, – miután a sütőbe tettük,- rakjunk alá erősebb tüzet, hogy fölül szép barnáspirosra süljön a pogácsa.

100. oldal

1 hozzászólás
Anibell P>!

Veszünk egy szép darab tisztított bélszint, s ugyanolyan darab füstölt sertéskarmonádlit.

62. oldal

6 hozzászólás
Ibanez P>!

Azt hiszem, jobb a szemébe nézni minden rossznak, s úgy megküzdeni vele, mint kerülgetni, takargatni és halogatni egyik napról a másikra.

SophieOswald>!

Hull, hull a hó, apró, sűrű pelyhekben. Belepi az utcát, a házfödeleket, a vasrácsot a kert előtt, mindent hófehér lepellel borít be. A járókelő emberek mintha be volnának cukrozva.

40. oldal, VII. A nagy L

Kapcsolódó szócikkek:
SophieOswald>!

– Tudod mi lesz a bosszúm? – jelentette ki lángoló arccal. – Én azt a fiatalembert, aki elég lovagiatlan, védtelen fiatal hölgyeket feljelenteni a rendőrségen, meg fogom hódítani! Igen! Felveszem holnap a legszebb blúzomat, kisütöm a hajamat, s mikor szembe állunk majd a főkapitány előtt, ő reám néz, és azonnal belém szeret, s mikor aztán megkéri a kezemet édesapától, gúnyosan kinevetem, s a szeme közé vágom: Uram, ön egy lovagiatlan férfi! Én önt megvetem!…

91-92. oldal, XIII. Cilike a rendőrségen

minialoe>!

[…] aki igazán úriember, az bele tud illeszkedni mindenbe, és az mindig, minden körülmények között úriember marad. Ez nem kívülről jön, ezt nem lehet megtanulni, hanem benne van a lélekben.

104. oldal

Anibell P>!

Puncs.
Hat narancsból kisajtoljuk a nedvet és egyet cukron ledörzsölünk. Aztán fölolvasztunk egy kiló cukrot, háromnegyed liter vizben. Ha eléggé fölforrt, akkor egy és fél liter fehér bort öntünk hozzá és addig hagyjuk a tűzön, amíg forrni kezd. Ekkor fél üveg finom rumot vagy arakot, a narancs levét, valamint a cukron lereszelt héját keverjük hozzá és tetszés szerint hidegen vagy melegen tálaljuk. Ha hidegen akarjuk, úgy egy nappal előbb is elkészíthetjük, miáltal kellemesebb lesz az íze. Ekkor a narancsot nem kell cukron ledörzsölni, hanem vékonyan lehámozzuk és mintegy hat óráig benne hagyjuk.

177. oldal

Véda P>!

A jóakarat, engedelmesség kevés ahhoz, hogy a mosoly ne legyen erőltetett. Annak a szívből kell fakadnia; a vidám, derűs, jó kedélyből.

SophieOswald>!

– De Iluskám! – kiáltott egyszerre Cilike ijedten. – Hiszen nem is tudjuk, hogy kinek küldjük!
– Az igaz – csappant meg Ilus vállalkozó kedve is. – Azt sem tudjuk, hogy hívják…
– Oh, én bizonyos vagyok benne, hogy valami gyönyörű, szép neve van! – suttogta Cilike. – Úgy képzelem, hogy Elemérnek, Adorjánnak vagy Lórándnak hívják!…
– Lórándnak, bizonyosan Lórándnak – kiáltott lelkesülten Ilus. – Tudod mit, azért a képes levelezőlapot mindenesetre megvesszük. Holnap reggel eljövök érted. Valahogy aztán majdcsak eljutattjuk hozzá.
Vígan, ragyogó arccal, titokzatos mosollyal indult el másnap a két kisleány a „Fekete kutyához”, képes levelezőlapot vásárolni.
Ilonkával kibékültek, de azért ő nem ment el velük, csak az ajtóból kiáltott utánuk: csacsik!
Vígan, mosolyogva indultak el, de nem telt bele egy negyed óra, és már otthon voltak, lefőzött arccal, hosszú orral, szomorú tekintettel.
– Mi történt veletek? – kérdezte Ilonka csodálkozva.
Cilik ledobta magát a díványra, s a párnába rejtette a fejét.
– Samunak hívják! – tört ki keservesen, sírásra fakadva.
– A nyomorult! – kiálotta Ilus, tragikus arccal járkálva fel s alá a szobában. – Samunak hívják, s még merészelt Cilike ablaka alatt sétálni…

165. oldal, XXI. Az ideál