!

Turay Alfréd magyar

KatalógusnévTuray Alfréd

Képek 1

Könyvei 14

Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia
Turay Alfréd: Istent kereső filozófusok
Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs
Turay Alfréd: Filozófiatörténeti vázlatok
Turay Alfréd: Ismeretelmélet
Turay Alfréd: Lételmélet
Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz
Turay Alfréd: A Messiás – Az üdvtörténet újszövetségi szakaszának kezdete
Turay Alfréd: Várakozás a Messiásra – Az üdvtörténet ószövetségi szakasza
Turay Alfréd: A Messiás a liturgikus évben – Az üdvtörténet misztériumainak megjelenése a római katolikus egyházi év liturgikus cselekményeiben

Kapcsolódó sorozatok: A filozófia története · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Váci Egyházmegye hittankönyv-sorozata Váci Egyházmegye · Katolikus teológiai kézikönyvek Agapé

Fordításai 5

Ortensio da Spinetoli: Lukács
Ortensio da Spinetoli: Máté
Benedikt Schwank: János
Joachim Gnilka: Márk
Benyik György (szerk.): Gyermekségtörténet és mariológia

Népszerű idézetek

aled>!

Aquinói Szent Tamás írja: „A megismerésben szellemünk a végtelen felé terjed, aminek az a mutatója, hogy bármiféle véges nagyságrendnél nagyobb elgondolására is képes. A szellemnek ez a végtelenre való irányulása azonban hiábavaló volna, ha nem létezne valamiféle érthető végtelen valóság…" (Summa contra Gentiles I. 43.).

Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz Kozmológiai antropológia

Kapcsolódó szócikkek: Aquinói Szent Tamás
aled>!

Önmagában véve az „első anyag” (gör. próté hülé, lat. materia prima) a semmi és a valami közé eső lételv (Metaphüszika 10 29 a). Az anyag olyan határozatlan alap, amely kész a megformálódásra és a forma viszi megvalósultságba.

Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz Kozmológiai antropológia

1 hozzászólás
aled>!

Az állati létrend fenomenológiája

[…] A magasabb rendű állatokat Arisztotelész és nyomában a skolasztika az érzéki lélek és az anyag fogalmaival jellemzi. Az érzéki lélek (gör. pszükhé aiszthétiké; lat. anima sensitiva) Arisztotelész megfogalmazásában „az életre képes természeti test első entelekheia-ja” (Peripszükhész 412 a).

Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz Kozmológiai antropológia

Kapcsolódó szócikkek: állat · Arisztotelész
1 hozzászólás
csillagka>!

A filozófusnak nincs birtokában a bölcsesség, de tudatában van korlátainak és ezért iparkodik megszüntetni azokat. Nem tudatlan annyira, hogy nem ismerné tudatlanságát, de nem is tudós annyira, hogy ne kelljen törekednie a bölcsességre.

Mi a filozófia? - Név szerinti meghatározás

cassiesdream>!

A tekhné (magyarul művészet) az ókori gondolkodásban nem csupán készséget vagy rátermettséget jelent, hanem ugyanakkor tudást is. Ez más szavakkal annyit jelent, hogy a logika az értelem létrejöttének alakzataira való reflexióként a gondolkodásban gyökerezik.

Bevezetés a logikába - Név szerinti meghatározás

cassiesdream>!

A filozófia a valóság egészének az ismerete a valóság alapjára való tekintettel és ilyenformán a szaktudományok alapja is. A bölcselet nem tárgyszerű „tárgya” a létezők léte, alapkérdése pedig a létkérdés.

Mi a filozófia? - A filozófia tárgya

cassiesdream>!

Az efféle, önmagának elégséges tudást nevezi Arisztotelész theória-nak.

Mi a filozófia? - A filozófia és az élet

cassiesdream>!

A metafizika sajátos kérdése, a létkérdés Martin Heidegger-nél fogalmazódik meg legradikálisabb formájában: „Miért van egyáltalán létező és miért nincs inkább semmi?”. Ez a kérdés a létező alapjáról tudakozódik, arról, ami megokolja a létezését. Ha a létezés alapja kérdéses, ha nincs adva magával a létezővel, akkor nem szükségképpen létezik, a semmi horizontjában áll.

Mi a filozófia? - A filozófia és az élet

cassiesdream>!

Az eszmei megismerés a lét és a megismerés alapjául szolgáló eszme megismerésének bizonyul.

A lét mint alap - Platón

cassiesdream>!

Az önálló létező azonban, amiről beszélünk – s éppen ez nehezíti Arisztotelész megértését – sokféleképpen fogható fel: először mint konkrét létező, érzékelhető egyedi dolog (on), másodszor mint lényegfogalom (eidosz, morphé), az, ami a dolog, harmadszor pedig mint a létező anyagi alapja, amiből van a dolog: anyag vagy matéria (hülé).

A lét mint alap - Arisztotelész