!

Trenka Csaba Gábor magyar

Könyvei 7

Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud
Trenka Csaba Gábor: La Grande Image
Trenka Csaba Gábor: Galaktikus pornográfia
Trenka Csaba Gábor: Szaurusztánc
Trenka Csaba Gábor: Érinthetetlenek I.
Trenka Csaba Gábor: Érinthetetlenek II.

Kapcsolódó sorozatok: Érinthetetlenek · Összes sorozat »

Antológiák 4

Szélesi Sándor (szerk.): 2045
Nemes István (szerk.): Ozirisz országa
Hudy Árpád (szerk.): Zora és a Lagrange-pont
Petőcz András – Tótszegi Tibor (szerk.): Állóháború

Népszerű alkotóértékelések

makitra P>!

Trenka Csaba Gábor

Kevés hazai SF-szerző új megjelenése számít eseménynek, és még kevesebb olyan van, aki csak egy kis közösségnek esemény. Trenka Csaba Gábor megejtően bekategorizálhatatlan lényével pedig pont ilyen.

Prózája számomra az impresszionista sci-fi, bár ilyen kategória nem létezik. Mondhatnám inkább impresszionista alternatív történelemnek is, bár könyveiben, novelláiban sosem a történet vagy a világ (pedig frankofón vagy éppen német alapú, újabban az araboknak helyt adó városai sokszor egyedülállóak) a lényeg, hanem az, ami átszűrődik ebből a hőseiken. Mindig fontosabbak a pillanatok képei: egy vörös rózsaszirom íze, egy fekete bőrön táncoló napsugár fénye, egy p*na érzete (felesleges nála a szemérem, azért vagyok én is szókimondó). Ettől játszanak a művei mindig idegen fényben, amitől más, mint szerzőtársai.

De persze ne feledkezzünk el hőseiről, a Gáborok soráról. Érdekes lehet, vajon mennyire szűri át saját magán ezeket a szereplőket, vajon mennyi van belőle ezekből a figurákból. Világában megjelennek a régmúlt (vagy éppen talán sosem volt) kamaszkori emlékek ezeken az alakokon keresztül, de mégsem nosztalgiázik, viszont az elképzelt jelen is kap egy nosztalgikus árnyalatot. Ritkán vagy talán sosem látni a korszakok ilyen melankolikus-harmonikus ötvözetét SF-ben.

Megosztó figura még akkor is, ha keveset beszélünk róla – bár megérdemelné. Nem talál be mindenkinél, de akinél igen, sosem felejti.


Népszerű idézetek

Qedrák P>!

Erdélyt a magyarok és a románok egyaránt hazájuknak tekintik. A románoknak megdönthetetlen régészeti bizonyítékaik vannak, hogy ők népesítették be a tartományt még a Római Birodalom idején, a népnevük erre utal. Előttük csak medvék és denevérek léteztek errefelé. Csak aztán az Ázsiából előrajzott vad magyar hordák befurakodtak a civilizált és békés román világba. A magyaroknak ezzel szemben megdönthetetlen régészeti bizonyítékaik vannak, hogy a 896-os honfoglalásuk előtt nem volt itt semmi, csak medvék és denevérek. A honfoglalás után nyugati mintára megkeresztelték magukat és immár békés keresztényként mit sem sejtve befogadták a balkáni pöcegödörből előmászó románokat, akik most ki akarják túrni őket a házukból.
A medvékben és denevérekben egyetért a két fél.

130-131. oldal

Kapcsolódó szócikkek: denevér · Erdély · medve
1 hozzászólás
Qedrák P>!

– De a világháború végén kétszer is átment a front Magyarországon.
– Ez így igaz, de harc nélkül. Nem volt kivel harcolni, mert a komplett magyar hadsereg részben a Rajnánál, részben a Kaukázusban tartózkodott akkoriban.
– Mit kerestek ott?
– Védték a magyar hazát. Ne próbáld megérteni. Még senkinek sem sikerült.

105. oldal

2 hozzászólás
Noro>!

– A legközelebbi halloweenre nemzethalálnak öltözök.

137. oldal (4.2. Gaabor Askoni: A transzkontinentális pc-gödör)

Qedrák P>!

A valóság nem az, ami körülöttünk van, hanem az, ami arról nekünk eszünkbe jut.

131. oldal

Trenka Csaba Gábor: Galaktikus pornográfia Birodalmi és aulikus novellák

Oriente>!

Éjfél felé a szoba sarkából érdeklődve rápislogott a pánik.

72. oldal, 2.5 Le mendiant de la beauté

Qedrák P>!

Matematikailag modellezhető, hogy mi a baj az összes ilyen szép gondolattal, hogy testvériesen, meg egyenlően mindenkinek. Tök mindegy, hogy mit csinálunk. Nyolcmilliárd embernek, az összes egyéni bajaikkal, céljaikkal, vágyaikkal, hálózatukkal, az álmaikkal és a lázálmaikkal, akkora tehetetlenségi ereje van, amit lehetetlen befolyásolni. Hiába osztod szét egyenletesen akár a világ összes vagyonát, újra és újra fel fog gyűlni kevesek kezében, bárhogy próbálod megakadályozni. Ez ugyanolyan törvény, mint a newtoniak.

244-245. oldal

1 hozzászólás
Qedrák P>!

Erdély déli felén a lakosság 78%-a román, 14%-a magyar, a többi szász (amin a középkor óta itt élő németek értendők). Észak-Erdélyben is élnek románok, de sokkal kisebb arányban, 50% alatt. Ez a magyar statisztika. Valószínűleg nincs nagyon meghamisítva, de nem is szívesen hangoztatják. A románok szerint viszont délen 100% a románok aránya (a magyar és a szász lakosság is román, csak megtévesztette őket az elnyomás). Észak-Erdélyben nem egészen 100%, mert ott él néhány magyar család is mutatóban.
A 4-5% cigány egyik fél szerint sem létezik, ebben szintén egyetértenek.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erdély
Qedrák P>!

Nem lenne szabad hagyni, hogy egyetlen ember olyan helyzetbe kerüljön, ahol milliók sorsáról dönthet. Soha, sehol, senkinek nem lenne szabad hagyni. Van valami novella, egy ilyen utópia, amiben csak az lehet vezető, miniszterelnök, király, meg ilyesmi, aki nem akar az lenni. Aki egy kicsit is akar, az eleve kizáró tényező… Milyen szépen hangzik. Csak éppen lehetetlen

245. oldal

Qedrák P>!

Az egyik lépcsősor tövében városi nomádok nyüzsögtek egy bádoghordóban gyújtott tűz körül. A lobogó fényben két megrázóan szép kislány énekelt tercelve: csiribiri csiribiri jóisten, nem hogy lófasz… ló sincsen.

72. oldal

Rebane P>!

– Tulajdonképpen a legtöbb dolog érdekel, amit tanítanak, csak éppen nem akkor, amikor tanítják (…).

34. oldal

Trenka Csaba Gábor: Galaktikus pornográfia Birodalmi és aulikus novellák

1 hozzászólás