!

Tóth Árpád magyar

1886. április 14. (Arad) – 1928. november 7. (Budapest)

NemFérfi
Wikipédiahttps://hu.wikipedia.org/wiki/Tóth_Árpád_(költő)

Képek 3

Könyvei 38

Tóth Árpád: Tóth Árpád versei
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
Tóth Árpád: Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Tóth Árpád: Válogatott versek
Tóth Árpád: Tóth Árpád válogatott versei
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei és novellái
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei
Füst Milán – Szabó Lőrinc – Tóth Árpád: A vándor elindul
Tóth Árpád: Tóth Árpád válogatott művei
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei és versfordításai

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris Klasszikusok, Osiris Diákkönyvtár, Populart Füzetek, A magyar költészet kincsestára, Sziget Verseskönyvek, Miniatűr Könyvtár, Helikon klasszikusok, Fekete verseskötetek, Fehér verseskötetek, Klasszikus magyar líra, Magyar Remekírók, Tanulók könyvtára

Fordításai 107

Anton Pavlovics Csehov: Sirály
Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert
Charles Baudelaire: A romlás virágai
François Villon: François Villon versei
Anton Pavlovics Csehov: Négy színmű
Edgar Allan Poe: Az elveszett lélegzet
Anton Pavlovics Csehov: Drámák és elbeszélések
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe versei
Gaston Leroux: A sárga szoba titka
Oscar Wilde: Oscar Wilde összes művei I-III.

Illusztrálásai 1

Tóth Eszter: Apu

Antológiák 24

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 8.
Lakits Pál (szerk.): Századvég és avantgarde
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Vas István (szerk.): Vallomás
L. Jeszenszky Ágnes (szerk.): Örök természet
Lukács László (szerk.): Innen és túl
Falcsik Mari (szerk.): A világ tizenkét tételben
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Falus Róbert – Szilágyi Péter (szerk.): A múzsák dicsérete
Illés Lajos (szerk.): Aki legdrágább, aki legszebb…

Róla szóló könyvek 8

Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Nemes Nagy Ágnes: 64 hattyú
Tóth Eszter: Családi emlékek Tóth Árpádról
Rába György: A szép hűtlenek
Márkus Béla (szerk.): Lélektől lélekig
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Makay Gusztáv: Tóth Árpád
Kiss László: Kínok tövisében

Népszerű alkotóértékelések

>!
K_A_Hikari

Tóth Árpád

Vannak költők, akiket nem eltávolít, hanem közelebb hoz az irodalomóra.
Ő ilyen.
Előadást kellett készítenem két verséről és miközben dolgoztam a bemutatón jöttem rá, hogy „Jó ég, a többi verse is gyönyörű nem csak az Esti sugárkoszorú”

1 hozzászólás
>!
discipula_magistri

Tóth Árpád

Eddig minden szavalóversenyen előadtam egy Tóth Árpád-verset (ő az iskolánk névadója, általánosban pedig a magyartanárnőm javasolta a műveit), azonban idén átlapoztam az egész kötetét, és alig sikerült kiválasztanom egyet a költeményei közül, szerintem hiányzik belőlük a szenvedély, ettől függetlenül senkit sem szeretnék elijeszteni a költészetétől, méltán elismert szerző.

>!
Mermaid93

Tóth Árpád

Egy versenyen van nálam Radnóti Miklòssal. Az ország egyik legnagyobb költõje.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

MEDDŐ ÓRÁN

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

1908

24 hozzászólás
>!
imma AP

Esti sugárkoszorú

Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.

Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta a szívembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszket?

Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek –
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!

204-205. oldal, 1923.

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
4 hozzászólás
>!
imma AP

Egy gondolat bánt engemet:
Lóverseny nélkül halni meg!
Elhervadni lassan, mint a remény,
Hogy olcsón kapok fiakkert oda én,
Elfogyni lassan, mint öt koronád,
Amíg kijuthatsz a nagy poron át,
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek pálya, min hat ló fut keresztül,
Vagy úrlovas, akit tövestül
Lóhátról a tribünön ülő hölgyre
Egy nagyszabású nyaktörés dönt le,
Legyek tribünhöz kent kovász,
Legyek bús, falnak ment lovász,
Mit bánom én, csak urason
Kint lehessek a Nyulason!

495-496. oldal, Lóverseny-dal (részlet) 1913.

Kapcsolódó szócikkek: Nyulas
3 hozzászólás
>!
Bla IP

MEDDŐ ÓRÁN

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

6 hozzászólás
>!
Katze

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

3. oldal (Tóth Árpád) · Tóth Árpád

>!
imma AP

NYUSZIK KARA (üdvözli a felkelő napot).
Mi vagyunk a nyuszikák,
Rajtunk gyönyör uszik át,
Ma fog a húsvét lefolyni,
Ma fogunk, ma fogunk
Piros tojásokat tojni.

475. oldal, Húsvéti apoteózis (részlet) 1913.

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
3 hozzászólás
>!
Katze

LÉLEKTŐL LÉLEKIG

Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanúl,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.

Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.

Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.

Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?

Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?

Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Szíriusz van tőlem távolabb,
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?

Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!

24-25. oldal (Tóth Árpád) · Tóth Árpád

>!
Sli SP

ÁLARCOSAN

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?
Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,
A világ minden fényét s melegét
Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.
Ibolyákkal a téli Riviérát.
Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,
Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat
Se tudok hazudni, se lopni.
Vergődő és fénytelen harcokon
El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek.
Csillog a világ szörnyű arany-szennye.
Röhögő senkik, balkörmű gazok
Szállnak mennybe.

S én lent vergődöm, és nem tudja más,
Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.
De légy türelmes. Jön még ideje
Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,
Váró révem, virágos menedékem.
Most álarc van rajtam, zord és hideg,
De letépem,

Vagy szeliden, míg elfutja a könny,
Öledbe hajló arcomról lemállik,
S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden
Mindhalálig.

242. oldal, Versek - 1927 (Osiris, 2002)

>!
Katze

Csókíze a holdnak,
Holdíze a csóknak…

27. oldal (Tóth Árpád)