!

Tótfalusi István magyar

1936. december 8. (Budapest) –

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Tótfalusi_István

Könyvei 44

Tótfalusi István: Operamesék
Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban
Tótfalusi István: A forró kutya
Tótfalusi István: Vademecum
Tótfalusi István: A Nibelung-sztori
Tótfalusi István: Új operamesék
Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona
Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban
Cifka Péter – Friss Gábor – Kertész István – Tótfalusi István: Képek és jelképek
Tótfalusi István: Byron világa

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Nagy emberek élete, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, Írók Világa, Ki kicsoda…, A magyar nyelv kézikönyvei, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, Természetbúvárok Könyvespolca, Az ékesszólás kiskönyvtára

Szerkesztései 7

T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika
Tótfalusi István (szerk.): Bukfencező múzsa
Deák Ferencné – Tótfalusi István (szerk.): Állatbarátaink
Tótfalusi István (szerk.): A mesélő kert
Tótfalusi István (szerk.): A kékfényű lámpás
Tótfalusi István (szerk.): A szűz és az egyszarvú
Tótfalusi István (szerk.): Csokonai Vitéz Mihály

Fordításai 224

J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A babó
Lewis Carroll: Alice Tükörországban
Kurt Vonnegut: Éj anyánk
Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi
J. R. R. Tolkien: J. R. R. Tolkien meséi
Britt G. Hallqvist – Ingrid Sjöstrand – Siv Widerberg: Ami a szívedet nyomja
Arnaldur Indriðason: Vérvonal
Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök
Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú

Antológiák 3

Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 15.
Kovalovszky Miklós (szerk.): Nyelvünk világa
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 128.

Népszerű idézetek

>!
Timár_Krisztina ISP

Az istenek megteremtették még a törpék népét, a nibelungokat, azaz „ködfiakat”, hogy a hegyek mélyén, barlangok rejtekein kovácsolják az égiek számára a színarany fegyvereket, edényeket és csillogó csecsebecséket. Ezeknek az emberkéknek hihetetlenül ügyes volt a kezük, és roppant találékony az eszük.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: törpe
4 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Mindennek a gyűrű volt az oka. Nem Fafnirtől félt Odin, mert a bamba óriás nem használta fel a bűvös szerszámok erejét a világ leigázására. Minden kincsét egy hatalmas barlangban halmozta fel, majd sárkánnyá változott, és ebben a barlangban őrizte azóta is beláthatatlan gazdagságát. Azt viszont tudta az istenek ura, hogy Alberich nem fog nyugodni, amíg a gyűrűt vissza nem szerzi, s akkor a nibelungok kincsével megnyeri az óriások szövetségét, és velük együtt, népe élén, az istenek ellen tör.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyűrű · Odin
3 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

– Fejem teszem fel három kérdésed ellenében. Ha egy is akad, amire nem tudom a választ, fejem a tiéd lesz.
Ilyen játékok szokásban voltak akkoriban az északi vidékeken, és akik játszották, igen komolyan vették.

84. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odin
>!
Timár_Krisztina ISP

(…) a hűség és az igazmondás hiányzott Loki erényei közül, és pártállása is igencsak ingadozott. A tűznek volt imbolygó, ármányos és kiszámíthatatlan istene, aki örökké szerte kóborolt a világban. Olyan is volt, mint maga a tűz, amely igen hasznos elem, olykor mégis veszedelmes lehet: ő is tett jó szolgálatot, miközben számos bajt okozott halandók és istenek között.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Loki · tűz
>!
Timár_Krisztina ISP

Amikor [Odin] ezt eldöntötte, újabb vándorútra kelt a földön. Völsznek nevezte magát, és attól fogva sokfelé tűnt fel a szürke köpenyes vándor, aki hiányzó fél szemét kalapja lelógó karimájával takargatta, s aki fegyver gyanánt csak a Világfa ágából faragott dárdát hordta magával. Sosem maradt tőle messze két hollója; ezek olykor leszálltak a vállára, és fontos híreket hoztak neki a világ más vidékeiről.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Odin
3 hozzászólás
>!
Timár_Krisztina ISP

Ám az egyre tombolóbb viharban [Loki] már alig talált ellenfelet régóta fortyogó dühének. Végül megpillantotta azt, akibe korábban még sohasem volt oka belekötni, akire talán fel sem figyelt azelőtt: a karcsú, szép Heimdall volt az, a Valhalla és Aszgard őre, akinek olyan éles volt a hallása, hogy meghallotta a fű növését, és szeme ellátott a világ végéig. Nemrég az ő kürtszava jelezte, hogy megkezdődik a vég, de még az elemek tombolása közepette is ott állt őrhelyén, ahogy mindig is tette. Lokit meglátva rászegezte kardját. Nem azért, mintha valamit még védenie kellett volna tőle, hanem mert mindent tudott az ármányos isten bűneiről, és méltatlannak tartotta volna, ha a leggonoszabb lények közt netán kereket old, és megmenekül az egyetemes pusztulástól.
Heimdall a legjobb vívók egyike volt, így aztán rövid küzdelem után sikerült átdöfnie Loki fekete szívét, aki utolsó szavaival is ocsmány szitkokat szórt ellenfele anyjára, csúfondárosan utalva arra a talányos mondára, amely szerint a hőst kilenc hullám szülte a tenger istenének, Aegirnek.
A küzdelemben Heimdall is súlyos sebet kapott, és a régi istenvilágból utolsóként rövidesen ő is kilehelte lelkét.

113-114. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Heimdall · Loki
5 hozzászólás
>!
latinta SP

    András maga sem titkolta, hogy szenvedélyesen váltogatja a betegségeit.
     – Rengeteg nyavalyám van, csak egytől sikerült eddig megszabadulnom, a hipochondriától – mondta kedves öniróniával.

39. oldal

Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban Kalandos nyelvtörténet

Kapcsolódó szócikkek: hipochondria
>!
latinta SP

     – Úgy látom, hogy én szerencsésen választottam meg a tudományomat – mondta mosolyogva László. – Nekünk, matematikusoknak még sohase kellett kardot rántanunk a szinuszfüggvény vagy a Fibonacci-sor védelmében.
     – No persze, a matematika komolyabb tudomány, hogysem dilettánsok szélhámoskodjanak vele – mondta Imrus.
     – Arra is gondoljatok – jegyeztem meg én –, mennyire nehéz volna rajongó híveket szerezni egy olyan merész gondolatnak, mint… mint hogy, mondjuk, kétszer kettő az reggel három, este pedig öt. Azonos szintű szamársággal viszont a jelek szerint bárki próféta lehet a honi nyelvészkedésben, ha kellő adag nemzetiszínű szósszal önti nyakon.

22-23. oldal

Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban Kalandos nyelvtörténet

Kapcsolódó szócikkek: Fibonacci-sor · matematika
>!
Sli SP

A legmagasabb szintű dráma legfőbb erkölcsi feladata, hogy az emberi szívet rokon- és ellenszenvein keresztül önmaga megismerésére tanítsa.

140-141. oldal

>!
Sli SP

Magamról azt tartom, hogy olyan változékony vagyok, hogy lehetek bármi és mindennek az ellenkezője, de egyik sem sokáig; olyan különös keveréke vagyok jónak és rossznak, hogy nehéz lenne leírni engem. Csak két érzésem van, ami sohasem változik, a szabadság iránti erős szerelem és a képmutatás iránti megvetés – és egyik érzés sem alkalmas rá, hogy sok barátot szerezzen vele az ember.

270. oldal