Török-Zselenszky Tamás magyar
1974. október 4. (Budapest) –
| Honlap | zselenszky.hu |
|---|---|
| @tamas.torokzselenszky |
Képek 3
Könyvei 6
Népszerű alkotóértékelések
Török-Zselenszky Tamás
Az Eleven Hold nevű formáció életem egyik legmeghatározóbbja, abból az időből, amikor első, eredeti felállásban létezett. A mai napig lúdbőrözöm azoktól az izgalmas, impulzív zenéktől (és szövegektől), átjárják a hallgatót. Pozitív energiával töltenek fel, bármikor.
Török-Zselenszky Tamás
A…Ha az életet mint művészetet elemeznéd tudós bölcsességgel gyermeki játékos rácsodálkozással, szerelmes lázzal szerzetesi alázattal,ugyanakkor tettrekész druidás dühvel, egyetemes mégis magyar haza szer e tettel, akkor olvasd hallgasd és hallgass még…ha tudod is,éppen ezért maradj ősi háttérben hősi.
Sok műmajom működöt fú és a működük működik főleg ünnepeken nem tehetségük kiváltsága okán más ürügyekkel de űr wall kűr ügyekkel Akinek Éleművéért kijár na legalább egy akadémia, mi elemzések sorájé kiál(l)t na szóban zen/ében eszmében dalbaöntötten szobrokat életre keltve pig mall on hadddd soulyon gyöngyöket lopva belénk offolva az embertől idegen gyűl öl etetések keltések korát kipellengAIRezve dúsan szívatva meg, kimosva lélekronygyaik álságmaszlag maszkjait mind…Tamás sorai források tisztítószerek az életművészetéről így egy-(az)-be elemezve élve, szólva hallgatva zenélve, emberi hibákkal és erényekkel tarkán pont úgy ahogy a Nap süt a szemedbe egyszerre vakít, és sokszorra látni tanít!A Napnak nem adok csillagot elég tiszta fény Önmaga erejébő s az Úristen kegyelmébőll az Aki!
Népszerű idézetek
Az emberek egyénenként Jézust kiáltanának, de tömegként Barabást kiáltanak.
81. oldal
Fekete rúzzsal, puha ajkaid
még puhítod…
Ott állsz örömöm mélyén,
áldottszép mellekkel,
igazgyöngy köldökű hassal,
kéjtől gőzölgő combokkal szorítasz
engem neki december
zúzmara-falának… és
sikoltasz
varjútoll kabátban…
fekete körmökkel karmolsz
szerelmet mindenembe.
Itt sírok érted, ha vagy valahol!
Egyszer találkozik a szemed
az enyémmel,
s nem marad körülünk senki.
Felröppen minden lélek,
mint vetési, sötét madársereg.
Szentelt víz tartómba
könnyeinket töltöm,
s a világot azzal áldom.
Virágzatodba ülök, hogy
feledhessem magam…
és végül téged is.
Párás nylonhoz löklek,
lúdbőrzős, mezítelen, tökéletes nő!
Türkizzel mártott kezeimmel simítalak,
és feloldódom gondoskodás-illatodban.
Egyél magaddá engem!
Tedd meg, s én forró,
izzólényű mindeneddé leszek!
Én nem szeretlek,
az nekem semmi már!
Hűvös pengéjű, édes halálban vagyok,
s élet akkor leszek,
ha Te leszek…
hófehér bőrű,
tiszta gyászleány!
Fekete Anemone
Hová rejted a csókod,
a békességed?!
Hány gyermek ébred
belőlem, s belőled
egymás öröme nélkül?!!
Téged akarlak ékül,
s magamat neked!
Ha nem ezt, hát mondd meg,
melyik életet tudnánk
ezen kívül inkább,
ölelve-tépve, egymásba égve,
foggal, szívvel, vággyal oda adni,
… ha épp itt, és épp most,
épp Téged szeretlek szeretni?!
Téged szeretlek szeretni