!

Tompa Mihály magyar

1817. szeptember 28. (Rimaszombat) – 1868. július 30. (Hanva)

Tudástár · 14 kapcsolódó alkotó

KatalógusnévTompa Mihály
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 25

Tompa Mihály: Virágversek
Tompa Mihály: Tompa Mihály válogatott versei
Tompa Mihály: Szőlőhegyen
Tompa Mihály: Tompa Mihály összes költeményei
Tompa Mihály: Virágregék
Tompa Mihály: Tompa Mihály válogatott művei
Tompa Mihály: Tompa Mihály munkái I-III.
Tompa Mihály: Válogatott versek és levelek
Tompa Mihály: Tompa Mihály regéi
Tompa Mihály: Tompa Mihály válogatott költeményei

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Kiskönyvtár Szépirodalmi · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat · Felfedezett klasszikusok Nemzeti Tankönyvkiadó · Magyar Klasszikusok · Kriterion kincses könyvtár Kriterion · Magyar Remekírók - A magyar irodalom főművei Franklin-Társulat · A magyar költészet kincsestára Unikornis

Antológiák 53

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Farkas Árpád (szerk.): Szeretni tehozzád szegődtem
Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel
Király István – Klaniczay Tibor – Pándi Pál – Szabolcsi Miklós (szerk.): Hét évszázad magyar versei
Kovácsné Mészáros Gabriella (szerk.): Minden napra egy vers
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Benedek István (szerk.): Rendületlenül
Garai Gábor – Kormos István (szerk.): Magyar versek könyve
Szele Ágnes (szerk.): Vidám versek

Róla szóló könyvek 12

Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Farkas Ottó: A hanvai pap hamvai
Váczy János: Tompa Mihály életrajza
Kéki Lajos: Tompa Mihály
Gaál Mózes: Tompa Mihály élete és költészete
Tolnai Lajos: Tompa Mihály költészete
Ferenczy József: Tompa Mihály
Lengyel Miklós: Tompa Mihály élete és művei
Pollák Miksa: Tompa Mihály és a Biblia
Kiss László: Kínok tövisében

Népszerű idézetek

Ingryd>!

Az ibolya

Jobb nékem itt a bokrok enyhiben
szerényen élni s észrevétlenül;
hol szaggató kéz és zápor nem ér,
és a vihar bántatlan elrepül.

Fedezz el, lágy fű s leveles bokor!
Folyjon kis éltem, amikép folya:
ne legyek én rózsa, vagy liliom,
legyek illatos szerény ibolya!

6. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ibolya
_ada>!

Bár még az ágon függ, de sárga a levél;
Szomorú tetszhalott, amely se hal, se él;
Halálos zsibbadás ül a természeten,
A nyárnak vége van, – s a tél még nincs jelen.

Bár még... (1859)

Kapcsolódó szócikkek: ősz
_ada>!

Hja! egyikünk hitvány s szerencsés,
Derék s koldúl a másikunk;
Mondják: hogy majd a más világon …
De hagyjuk ezt, – inkább igyunk!

Borozás közben (1862)

Cneajna P>!

A férfi lehet önzö; a nőtől feláldozást kívánunk.

A férfinak sok szabad, a nőn minden meglátszik, mint a fehér köntösön.

Becsületügyben a férfinak fegyvere; a szegény nőnek csak könye van.

16. oldal

_ada>!

Csillagtalan, sötét az ég,
Az óra már éjfélt ütött;
Kiabál a halálmadár
Rozzant, szegény viskó fölött;
Benn a kínok végharca közt
Verdődik a halálra-vált,
És minden hang fülébe hat,
Hogy a rémes hirnök kiált:
Kuvik, kuvik!

Ah élne még, de halni kell,
Meghalna már, de nem lehet;
Sötét gyötrő a pillanat,
Melyet hunyó éltére vet!
S kemény, sujtó itéletet
Kiált fejére önmaga;
Igenlőn vijjogván belé
Az éjszakának madara:
Kuvik, kuvik!

Kuvik (1852)

Cneajna P>!

Megjelenik a gyászünnepélyen annyi jól fegyelmezett arcz, míg a szív otthon marad.

75. oldal

Cneajna P>!

Hívatlan vendég, oh halál! honnan és miért jössz hozzánk emberekhez, kik élni szeretünk? […]
Nehéz harczot kell-e küzdenünk veled, kínos vergődéssel élethalálra? vagy mosolyogva borulunk kebledre? Irtózatot találunk-e ott, vagy az elmúlásnak azon fájdalmatlan, szelíd költészetét, melyet a lehúnyó nap végsugaraiban s a sárga őszi lombok hullásában már élve úgy megszeretünk?

48. oldal

Cneajna P>!

Miért vagyunk az élet alkonyára megverve, a második gyermekség tehetetlenségével, nyomorával, mely a legközelebb állók rokonszenvét sem bírja? Miért jutunk oda, hogy megunjanak saját mieink?

79. oldal

_ada>!

EGY COLLEGÁMHOZ
Az, mi könnyű egynek, nehéz a másiknak, és viszont,
Benned az éhhalál, bennem a koldulás költ iszonyt.

EPIGRAMM-FÉLÉK (1862)

Cneajna P>!

A nő szelídsége gyengeségnek; bátorsága hősködésnek ; áldozatkészsége hiúságnak ; önuralkodása tettetésnek; vallásossága szenteskedésnek kereszteltetik; s az itélet annál élesebb és vérzőbb irányában, mentül inkább megczáfolni akarja a világ hamis itéletét.

17. oldal