!

Tom Wolfe amerikai

1930. március 2. (Richmond) – 2018. május 14. (New York City)

Teljes névThomas Kennerly Wolfe, Jr.
NemFérfi
Honlaphttp://www.tomwolfe.com/
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Tom_Wolfe
Facebookhttps://www.facebook.com/pages/Tom-Wolfe/77392625095

Képek 4

Könyvei 17

Tom Wolfe: Én, Charlotte Simmons
Tom Wolfe: Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal
Tom Wolfe: Savpróba
Tom Wolfe: Hiúságok máglyája
Tom Wolfe: Festett malaszt
Tom Wolfe: Talpig férfi
Tom Wolfe: Az igazak
Tom Wolfe: Vérzivatar
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Tom Wolfe: The Electric Kool-Aid Acid Test

Alkotói polc

>!
tasiorsi

Tom Wolfe 17 alkotói Bővebben

Tom Wolfe: Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal
Tom Wolfe: Savpróba
Tom Wolfe: Festett malaszt
Tom Wolfe: Az igazak
Tom Wolfe: Hiúságok máglyája
Tom Wolfe: Talpig férfi
Tom Wolfe: Én, Charlotte Simmons
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Las Vegast én Amerika Versailles-ának nevezem, s a magyarázatom is megvan, miért. Las Vegast a háború után hozták létre, méghozzá gengszterek, háborús pénzből. Úgy alakult, hogy a gengszterek voltak az első műveletlen – vagy helyesebb, ha azt mondjuk, nem-arisztokratikus, arisztokratikus hagyományokon kívül álló – proli-kispolgár amerikaiak, akiknek elég pénzük volt, hogy emlékművet emeljenek az életstílusuknak. Az isten háta mögött építették föl, kinn a pusztában, akár a napkirály, XIV. Lajos, aki eltökélt szándékkal vonult ki Párizsból, hogy létrehozza az uralkodását ünneplő fantasztikus környezetet. Nem véletlen, hogy Las Vegason és Versailles-on kívül nincs még két építészetileg egyöntetű város a Nyugat kultúrtörténetében.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Las Vegas (Nevada, USA)
6 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

…látástól közösülésig…

4. Mit szólsz a Buddhámhoz?

>!
manasesistvan

– Lesz olyan alkalom – mondja Kesey –, hogy valakire nem várhatunk. Na most vagy rajta vagy a buszon, vagy nem vagy rajta. Ha rajta vagy, és hátramaradsz, majd rátalálsz megint. Ha meg eleve nem vagy rajta – akkor úgyis tökmindegy.

>!
Frank_Spielmann I

– Nietzsche most már fenn van a mennyországban, Ken, és azt mondja „bírom, amit csináltok – de a könyveimet ne olvassátok” –

23. A vörös ár

>!
Kuszma P

Egy ripsznyakkendős fiúcska a Hotchkiss általános iskolai nevelőintézetből surrant be New Yorkba a hét végére. Lenn áll a Biltmore Hotel férfivécéjében, és a kezét mossa. Szürke egyenruhás szolga lép mellé, és törülközőt nyújt.
A fiúcska rábámul, és megkérdi egyenesen: – Ez pénzbe kerül?
A szolga merően ránéz, és így válaszol: – Nem, én Ge- – János vagyok, az örömzenész.
Vagyis itt lenn a tányércsempék, fehér zománcok, parfümszórók, pénzváltó automaták és tompított zubogások vécévilágában is érezze az ember, hogy császárvárosban van, ahol csak Ge- – János, az örömzenész tesz ingyen mozdulatot.

338-339. oldal, A császárváros átka

Kapcsolódó szócikkek: New York
3 hozzászólás
>!
fióka P

Az egyetemi filozófia tisztes területéről egyre több fiatal tanár nyergel át az idegtudományhoz. Laboratóriumok felé veszik az irányt. Miért birkózzanak Kant Istenével, Szabadságával és Halhatatlanságával, amikor mindössze idő kérdése, és a tudomány, talán az agyi képalkotáson keresztül, feltárja azt a tényleges fizikai mechanizmust, amely mindezen észbeli konstrukciót, ezeket az illúziókat termeli?
Ez azután elvezet bennünket a modern filozófia leghíresebb mondásához: Nietzsche „Isten halott”-jához. Az idő 1882. A könyv címe Die Fröchliche Wissenschaft (A vidám tudomány). Nietzsche szerint ez nem az ateizmus kinyilatkoztatása volt, noha ő valóban ateista volt, hanem egyszerűen egy eseményről szóló hír. Isten halálát „rémisztő eseménynek”, a modern történelem legnagyobb horderejű eseményének tartotta. A hír ebben az volt, hogy a tanult emberek többé nem hittek Istenben a racionalizmus és a tudományos gondolkodás, beleértve a darwinizmus a megelőző 250 év során történt elterjedésének eredményeképpen. Mielőtt azonban ti, ateisták, győzelmi zászlóitokat lengetnétek, folytatta, gondoljatok bele a következményekbe. „A történet, amit elmesélek – írta Nietzsche –, a következő két évszázad története.” Azt jósolta (az Ecce homóban), hogy a huszadik század „a Földön eddig még nem látott háborúk” százada lesz, minden képzeletet felülmúló háborúké. És miért? Azért, mert az embereknek nincs többé istenük, akihez fordulhatnának, aki feloldhatná őket a bűneik alól; de még mindig gyötri őket a bűntudat, mivel a bűntudatot beleoltják a gyermekekbe akkor, amikor még túl fiatalok ahhoz, hogy ésszel felfogják a világot. Ennek eredményeképpen az emberek nem csupán egymást, hanem saját magukat is gyűlölni fogják. Azt a vak és megnyugtató hitet, amit korábban Istenbe való hitükbe fektettek, jelentette ki Nietzsche, most barbár, nacionalista testvériségekbe fogják fektetni: „Ha az ember és az állat közötti bármilyen jelentős különbség hiányáról szóló elképzelések… amelyeket én igaznak, ámbár halálosan veszedelmesnek tartok – mondja a darwinizmusra utalva a Korszerűtlen elmélkedésekben –, még egy újabb nemzedékbe be fognak ivódni,… akkor senki se csodálkozzon, amikor… a nem maguk közé tartozók kifosztására és kizsákmányolására szövetkezett… testvériségek jelennek majd meg a jövő színpadán.”

Bocsánat, de a lelke épp most halt meg

Kapcsolódó szócikkek: ateizmus · bűntudat · filozófia · Friedrich Nietzsche · idegtudomány · Isten
>!
morin5

Ha húsz évig nem veszel tudomást arról, hogy van ott egy zsaru, akkor az a zsaru már nincs ott…

311. oldal

1 hozzászólás
>!
tasiorsi

Csodák márpedig történnek, mondta egyszer az apja.
– De csak azokkal történnek, akik már fel vannak készülve rájuk. Egyetlen szerencsés ember sem pusztán csak szerencsés. Hanem olyan ember, aki felismeri a szerencsét, amikor az az arcába mosolyog.

Harmincketetdik fejezet - Egy szál Lenin szakállából

1 hozzászólás
>!
volna

Nem olvassák az emberek a reggeli lapot, magyarázta egyszer Marshall McLuhan, hanem beleereszkednek, mint a meleg fürdőbe.

(első mondat)

>!
Evione 

Cassady felkereste az összes cimboráját az Úton-korszakból. Közöttük volt Jack Kerouac és Allen Ginsberg is.
Csaptak egy bulit a Madison és 90. sarki lakásban, és ott volt Kerouac meg Ginsberg is. […] Nem sokat szólt egymáshoz Kesey és Kerouac. Kerouac itt volt Kesey meg itt, itt meg közöttük Cassady, aki valamikor higany volt Kerouac meg az egész beatnemzedék számára, most meg higany Keseynek és az egész – minek is? – valami vadabbnak és furábbnak az úton. Találkozott az alfa és ómega. Kerouac volt az öreg csillag, Kesey meg Nyugatról az isten tudja merre tartó új, vad üstökös.

8. Tutulva a tömegekre