Tom Stoppard brit

ROS
Szóval, maguk nem… hm… kizárólag színészek.

SZÍNÉSZ
Mi bezárólag vagyunk színészek, uram.

Első felvonás

Az örökkévalóság szörnyű dolog. Úgy értem, mikor lesz vége?

201. oldal, Második felvonás

WILL
Már hogyne lehetne boldog?
A szerelem nem néz se rangot, se rongyot!
Felszikrázhat királynő és koldus között is,
mert egyedül ő parancsol. A megtagadott
szerelem megfojtja bennünk az isteni lelket.
Mondja meg hölgyemnek, hogy William Shakespeare várja a kertben.

90. oldal

Mi lett azzal a pillanattal, amikor az ember először vett tudomást a halálról? Mert volt egy olyan pillanat, gyerekkorodban, amikor először ébredtél rá, hogy nem tartasz örökké. Megrendítő lehetett – beleéghetett az ember emlékezetébe. És mégsem tudok rá visszaemlékezni.

Második felvonás

A halál persze mindig sajnálatos esemény, de ne tegyünk úgy, mintha a halhatalanság reális alternatíva lenne.

Salto Mortale

Eternity is a terrible thought. I mean, where's it going to end?

KIRÁLYNŐ

Nos, Shakespeare mester, legközelebb
lehetne valami vidámabbat? Esetleg már
Vízkeresztre. Szép, szép a tragédia,
de most következzen a zene!
És azután, végre-valahára, jöhet a kutya!

170. oldal

ÉNEKESEK

VAJON MILYEN VAGY? MINT
EGY NYÁRI NAP?
TE ÉDESEBB VAGY, S NEM
OLYAN HEVES.
MÁJUS RÜGYÉRE A VAD SZÉL
LECSAP,

92. oldal

ROS Ilyet még soha életemben nem láttam.
GUIL Akkor még egy szillogizmust is. Egy: ilyet soha életében nem látott. Kettő: soha életében nem látott semmi érdekeset. Három: ebben nincs semmi érdekes… Érdekes… Mi az első dolog, ami eszedbe jut?
ROS No, várj csak… Úgy érted, az első dolog, amire emlékszel?
GUIL Nem – az első dolog, amire visszaemlékszel.
ROS Ja.

Szünet

Nem, nem lehet, kiment a fejemből. Régen volt.
GUIL (türelmesen, de élesen) Nem érted, mit akarok. Mi az első dolog – mindazok után, amiket elfelejtettél?
ROS Értem.

Szünet

Elfelejtettem, hogy mit kérdeztél.
GUIL Mióta van ez, hogy rossz a memóriád?
ROS Nem emlékszem.

Első felvonás

GUIL: I think I have it. A man talking sense to himself is no madder than a man talking nonsense not to himself.

Act Two