!

Tolsztoj Leó

Lev Tolsztoj

Könyvei 4

Tolsztoj Leó: Az újkor vége
Tolsztoj Leó: A kaukázusi fogoly
Tolsztoj Leó: Iljics Iván halála / Albert
Tolsztoj Leó: A házasság regénye

Antológiák 1

Király György (szerk.): Monumenta literarum I-II.

Népszerű idézetek

>!
MrClee I

Azt hiszem, hogy a keresztény népek élete ma, éppen ma, végső határhoz érkezett: a pusztuló régi és a kezdődő új korszakot elválasztó határhoz. Azt hiszem ma, éppen ma kezdődött el a nagy átalakulás válsága, amely a keresztény világban már kétezer éve készülődik, a válság, amely nem más, mint hogy a hatalom és a szolgaság szellemén nyugvó, meghamisított kereszténység helyébe az értelmes emberi lénynek járó, valódi szabadságon és egyenlőségen nyugvó valódi kereszténység lépjen. Külső jelét az osztályok és népek között viselt szenvedélyes harcokban látom, a gazdagok rideg keményszívűségében, a szegények kétségbeesésében és keserűségében; az államoknak értelmetlen, őrült és egyre növekvő fegyverkezésében egymás ellen; az utópista, visszataszító, erőszakos szellemükben, elrémítő lelkiismeretlenségükben, világmegváltó eszmék elterjedésében; a fölösleges, ostoba, naplopó hajszálhasogatásban és böngészésben, amit tudománynak neveznek s amelyről azt hazudják, hogy a legfontosabb szellemi tevékenység; a művészet elszomorító mértéktelenségében és romlottságában, kivétel nélkül a művészet minden ágában; legelsősorban azonban abban, hogy a vezető emberekben a vallásnak egyetlen szikrája sem él, sőt éppen ezek a vallás törvényeit tudatosan megtagadják; e helyett azt vallják, hogy józan és okos dolog, ha az erősek a gyengéket elnyomják; így aztán az életben szemernyi értelem sem marad.

6. oldal

>!
MrClee I

A papság rendelkezést bocsát ki, amelyben megtiltja az evangélium olvasását és a magyarázat kizárólagos jogát önmagának tartja fenn, agyafúrt álnokságot eszel ki az állam és az egyház egybekapcsolásáról, fényűző és szédítő szertartásokat vezet be, amelyek a népet elkápráztatják. Az emberek többsége századokon át úgy él, hogy kereszténynek tartja magát, mialatt a valódi kereszténység századrészéről halvány sejtelme sincs.

7. oldal

>!
MrClee I

A kereszténység előtt a különböző népeknél magasabb, az egész emberiségre kiterjedő vallásos törvény élt. Ez a törvény azt hirdette, hogy az embernek, ha boldog akar lenni, nem szabad önmagáért élni, hanem az egész emberiségért. Ez a kölcsönös szolgálat törvénye, amit Lao-ce, Kungfu-ce, Ézsaiás, Buddha és a stoa hirdetett.

8. oldal

1 hozzászólás
>!
MrClee I

Az ember olyan börtönbe zárt fogolyhoz hasonlít, aki azt hiszi, hogy szabad, mert jogában áll a börtönőrök választásánál leadni szavazatát.

13. oldal

>!
MrClee I

Az egyiptomi piramisok láttán meg kell rettenni azoknak az embereknek bolondságán és kegyetlenségén, akik felépítették ezeket és meg kell rettenni azon, kik lehettek, akik kiadtak ilyen parancsokat. De mennyivel kegyetlenebb és bolondabb a mai emberiségnek az a sok tíz és harminchatemeletes palotája, amelyre annyira büszkék. Köröskörül nevet az erdő, a mező, a kristályos patak, a tiszta levegő, a nap, a sok madár, az állat, az emberek pedig félelmetes erőfeszítéssel szélben imbolygó harminchatemeletes házat építenek, amelyben a napot senki se látja, ahol nem nő fű, nincs fa, ahol poshadt a víz és a levegő, ahol minden táplálék romlott, vagy hamísított s ahol az élet verejtékes és egészségtelen. Vajjon nincs-e az emberiségnek egész nagy része elméjében megháborodva, hogy ilyen őrültséget nemcsak elkövet, hanem ezenfelül még büszke is rá? Ez azonban nem az egyetlen példa. Nézzetek körül és minden lépésnél ilyen harminchatemeletes palotát fogtok látni, amely még a piramisnál is magasabb.

29. oldal

>!
MrClee I

Az ember vagy értelmes lény, vagy nem az. Ha nem az, akkor mindent csak az erőszak intézhet el, de viszont akkor semmi alap sincs arra, hogy némelyeknek van joguk a hatalomra, másoknak pedig nincs. Ha azonban az ember értelmes lény, akkor a közösséget nem az erőszakra, hanem az értelemre kell alapítani.

21. oldal

>!
MrClee I

Az erőszak gonoszságának csökkentésére az egyetlen módszer, ha mindennemű erőszaktól tartózkodunk.

9. oldal

>!
MrClee IP

(…) mert a hatalom mindenütt a rosszabb ember kezébe került. S ez másként nem is lehet, mert csak a gonoszabb ember képes arra a sok alattomosságra, aljasságra, kegyetlenségre, amely a hatalom alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
1 hozzászólás
>!
MrClee I

Minden élőlény fölött, bárhol született, az embereknek valamely csoportja áll, de a csoportot egyáltalán nem ismeri. Fölötte áll és életének törvényét megszabja, meg határozza, mit szabad tennie, mit nem. Minél tökéletesebb az állam rendje, annál sűrűbb a törvénynek ez a hálója. Megparancsolja kinek és hogyan tegyen hűségesküt, ami azt jelenti: a törvény megtartására tegyen ígéretet, de olyan törvények megtartására is, amelyek ma még nincsenek, csak a jövőben hozzák őket. Meghatározzák, az ember hogyan és mikor házasodhat, hogyan válhat el, gyermekeit hogyan nevelje, vagyonát hogyan és kire hagyja, mikor kell tanúskodnia, naponta hány órát dolgozzon, gyermekét mikor oltassa be, házát milyen alakra építtesse.

33. oldal

>!
MrClee I

(…) az orosz nép a hatalommal szemben mindig más magatartást tanúsított, mint a többi európai nép. Az oroszok a hatalommal szemben sohasem fogtak fegyvert és ami a legfontosabb: soha a hatalomban nem vettek részt s így őket a részvétel által a romlás sohasem tudta kikezdeni.
Az orosz nép a hatalmat sohasem látta olyan jónak, amiért az embernek küzdenie kellene, s így nem esett az európaiak hibájába. A hatalmat mindig rossznak érezte, amelytől a legjobb, ha valaki távol tartja magát. Az orosz nép többsége inkább elviselte a hatalmasok legkínosabb üldözését is, de sohasem vállalta a felelősséget, hogy részt vegyen a hatalomban. Így történt, hogy az oroszok nagy többsége mindig alávetette magát a hatalomnak, és aláveti annak magát ma is, nem azért, mintha nem tudná lerázni magáról, mint azt a forradalmárok tanítják, a hatalomban nem azért nem vesz részt, mert talán benne nem tudna részt venni, hanem, mert megszámlálhatatlan többségében mindig inkább alávetette magát a hatalomnak, mintsem hogy akár részt követelt volna belőle, akár harcolt volna ellene. Éppen ezért Oroszországban a korlátlan hatalom diadalmaskodott. Diadalmaskodott az erős ember, aki uralkodni akar a gyenge fölött, aki uralkodni nem akar.

14-15. oldal

3 hozzászólás