!

Tokaji Zsolt

Teljes névTokaji Zsolt Márton

Képek 1

Könyvei 10

Tokaji Zsolt: Hova mennek a kacsák?
Tokaji Zsolt: Szólítsatok Brad Pittnek!
Tokaji Zsolt: Turulfi
Vu Cseng-en – Tokaji Zsolt: A majomkirály története
Tokaji Zsolt: A kínai könyv története
Tokaji Zsolt: A kínai Káma-Szútra
Tokaji Zsolt: Kínai jelképtár
Tokaji Zsolt: A régi Kína fegyverei
Adamkó Fanni – Tokaji Zsolt: Szerelmesms
Tokaji Zsolt: Kínai szexhoroszkóp

Szerkesztései 5

Tokaji Zsolt (szerk.): Zen bölcsességek, történetek
Tokaji Zsolt (szerk.): Teáskönyv
Tokaji Zsolt (szerk.): Állami gyilkolda
Tokaji Zsolt (szerk.): Drágakövek tava
Tokaji Zsolt – P. Szabó Sándor (szerk.): A kínai hadtudomány klasszikusai

Fordításai 33

Szun-ce: A háború művészete
Kicune: Az ágyas
A bambuszgyűjtő öregember meséi
Tamenaga Shunsui: 47 rónin
Konfuciusz: Beszélgetések és mondások
Mijamoto Muszasi – Taira Sigeszuke: A szamuráj útja
Szántai Zsolt (szerk.): Létünk indái
Pu Szung-ling: A templom démona
Szántai Zsolt (szerk.): Zen
Liu Cung-jüan: Megszeretem a száműzetést

Illusztrálásai 1

Pej Hszing: A déltengeri rabszolga

Népszerű idézetek

>!
Dácska

Elárulom neked a titkot, Virág kedves. Teljesen üres lap nem létezik.

>!
Gelso P

Az eszkimó eredetlegendák némelyike szerint a világ úgy keletkezett, hogy amikor az egész földet csak óceán borította, egy kacsa lebukott az aljára, és a csőrében egy darab földdel tért vissza, amit szétszórt a felszínen. Ebből lett a szárazföld. A kacsát épp ezért egy rakás eszkimó törzs tekinti totemállatnak.

p.224. Korona Kiadó, 2006.

>!
Gelso P

– Ránk fér, ha egy kicsit felidézzük, milyen ártatlanok és naivak voltunk mi is, amikor még hírből sem ismertük Poszler Gyuri bácsit, és nem diagnosztizáltunk magunkon gyomorfekélyt a K.S.I. vizsgája előtti éjjelen. – Az előbbi nagy formátumú tanárt az esztétika szakosok, az utóbbit pedig a magyar szakosok kedvéért említette. – Ti meg – mondta az öt kamasznak – lássátok, hova vezet a tanulás, és mit művel veletek a bölcsészkar, aztán menjetek jogra vagy közgázra…

p.202. Korona Kiadó, 2006.

1 hozzászólás
>!
Gelso P

– Úgy lehetsz te ezzel a pszichológiával, mint a küklopszok a jövőbelátási képességükkel. Egyrészt baromi jó, hogy ennyi mindent tudsz, másrészt egy rohadt nagy kibaszás az egész, mert magaddal kapcsolatban is tudsz egy csomó mindent. A küklopszok például pontosan tudják a haláluk napját. Azért ez elég gáz.

p.208. Korona Kiadó, 2006.

>!
Gelso P

Nem az a legnagyobb baj a felnőttekkel, hogy hazudnak nekünk, hanem az, hogy minket is arra kényszerítenek, hogy hazudjunk nekik. Igen, ezért utálom a felnőtteket. (Zek)

p.243. Korona Kiadó, 2006.

>!
Gelso P

könnyen játsszák [amcsik] az Istent, mert hát Isten halott…
– Ez tuti? – kérdezte Nagybé.
– Hát persze – válaszolta Zek.
– Honnan veszed? – kérdezte Nagybé.
– Nietzsche mondta.
– Te olvasol Nietzschét?
– Ja – bólogatott Zek. A Keletinél olvastam egy graffitin.
– Barom – röhögött Nagybé, és hátba verte az előtte kuporgó és a készülő dzsointra koncentráló Zeket.

p.15. Korona Kiadó, 2006.

>!
Gelso P

Pölö azok a lányok, akik állandóan a pasijukkal lógnak, tökre elhanyagolják a barátnőiket. Folyton féltékenyek meg idegbetegek. Kinek hiányzik ez? Épp elég ideg van a sulival, minek ezt még fokozni?

p.37. Korona Kiadó, 2006.

>!
Gelso P

– És manapság, szerinted mitől válik egy könyv kultikussá? – kérdezte Virág.
– A franc se tudja – tűnődött Ivett; látszott rajta, hogy még mindig elkalandoztak a gondolatai, de elég gyorsan összekapta magát. – Leginkább talán attól, hogy jól elkapja a potenciális könyvolvasó emberek egy speciális rétegét. Fontos, hogy ez egy olyan réteg legyen, amelyik nemcsak szeret olvasni, de érti is az olvasottakat, gondolkodik rajta. Ha a szerző megtalálja a közönségét, akinek ráérez az általános problémáira, ha ki tudja helyettük mondani őket, vagy gondolkodásra készteti őket, amin keresztül az olvasó maga jön rá sok mindenre, akkor megvan az esélye az írónak, hogy könyve kultikussá válik.

227-228. oldal Korona Kiadó, 2006.

10 hozzászólás
>!
EBrody I

– … regény számomra elsősorban nem erről szólt. […] nekem a hazugságról meg a képmutatásról szólt. Te is mondtad, amikor a kacsák először szerepelnek, Caulfield a vén hülye tanárával beszélget, aki egyébként még szerette is a srácot. Kevesen voltak így vele. Ő viszont elkezd a kacsákon gondolkozni. Másodjára meg ott a taxis, aki nem érti, hogy a srác miért buzerálja őt ezzel a témával. Nos, mi a közös ebben a két fószerban? Hát az, hogy felnőttek, és fingjuk sincs arról, hogy hova mennek a kacsák. Caulfield az egyik esetben szóba sem hozza, a másikban meg ráhagyja a dolgot. Szerintem az úgymond felnőttek le se szarnak bennünket, kurvára nem a valódi problémáinkkal foglalkoznak, és közben mi azt tesszük és olyanokon gondolkozunk, amikhez közük sincs, ha meg úgy tesznek, mintha érdekelné őket, akkor hazudunk nekik valamit, amit hallani akarnak, vagy rájuk hagyjuk a marhaságaikat…
– De mit jelentenek a kacsák? – makacskodott Virág.
– Még mindig nem érted? – kérdezte Zek. – Minket például elég alaposan ismersz már. Rendszerint itt ülünk vagy a plázában, esetleg a Rush-ban. Hozzátartozunk a képhez. Legtöbbször fel sem tűnünk senkinek. Néha viszont zajosak vagyunk, és akkor legszívesebben kibasznának bennünket, de a legtöbbször beleolvadunk a környezetbe, hozzá tartozunk. Ha viszont nem vagyunk itt vagy a többi törzshelyünkön, senkinek sem hiányzunk, senki nem keres minket. Talán csak Holden Caulfieldnek jut eszébe feltenni a kérdést egy ilyen, a felnőttek számára hót jelentéktelen dologgal kapcsolatban. Sőt, ő még utána is jár, de nem kapja meg a választ.

Kapcsolódó szócikkek: Holden Caulfield
>!
Gelso P

Mindig röhögnöm kell, amikor eszembe jut, hogy ha követem az atyai utat, akkor az én leendő feleségem nem lehet sokkal idősebb az öcsémnél, sőt, lehet, hogy a leendő apósom, anyósom, akik talán velem egyidősek, még nem is ismerik egymást.

p.59. Korona Kiadó, 2006.