!

Tibor Fischer angol brit

1959. november 15. (Stockport, Nagy-Britannia) –

Tudástár · 3 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 16

Tibor Fischer: A béka segge alatt
Tibor Fischer: A Gógyigaleri
Tibor Fischer: Under the Frog
Tibor Fischer: Agyafúrt agyag
Tibor Fischer: A magyar tigris
Tibor Fischer: Megváltás Miamiban
Tibor Fischer: The Collector Collector
Tibor Fischer: The Thought Gang
Tibor Fischer: Voyage to the End of the Room
Tibor Fischer: Aki hülye, ne olvassa!

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Gondolat világirodalom Gondolat


Népszerű idézetek

ParaNoya>!

Egy igaz magyar ifjút sosem érhetnek készületlenül holmi kataklizmák.

2 hozzászólás
sassenach>!

…az ember mindig akkor kapja meg azt, amire vágyik, amikor már nem akarja…

Zizzer>!

Nem volt egyetértés a táborlakók között, aminthogy a magyarok, ha már csak ketten vannak is, ritkán szoktak egyetérteni egymással. Tudod, hogy fogják emlegetni a történelemkönyvek október 23-át? Az volt az a nevezetes nap, amikor a magyarok egyetértettek.

272. oldal

sassenach>!

Dolgozz többet! Segélyből élők millióinak sorsa függ tőled!

84. oldal

2 hozzászólás
latinta P>!

[…] Ladányi pedig könyvet vett elő – Konfuciusz Analektáit. – És jó? – érdeklődött Gyuri. – Az élet túlságosan is rövid ahhoz, hogy az ember jó könyveket olvasson – mondta Ladányi –; csakis nagy könyveket szabad olvasni.

113. oldal

mohaborz>!

Maóban, meg persze Marxban is, de főleg Leninben és Sztálinban az volt a jó, hogy egyszer vagy másszor minden leírt vagy kimondott, kezdve azon, hogy „Én, kérem angolos bélszínt rendeltem”, odáig menőleg, hogy „Az ontogenezis megismétli a filogenezist”, illetve hogy „Chattanooga csú-csú”. Minden elhangzott az ajkukról, vagyis akkor se igen találhatott mellé az ember, ha képzeletből idézte őket.

Kapcsolódó szócikkek: Karl Marx · Lenin · Sztálin
sassenach>!

Nagy gond ez kis országokban: az ember folyton szembetalálkozik a múltjával.

sassenach>!

Ez a kommunizmus lényege, állapította meg Gyuri: mindenkinek csak megnehezíti, hogy azt csinálja, amit egyébként csinálni szokott.

sassenach>!

Nem maguk az életviszonyok számítanak, hanem az, hogy mit gondolunk felőlük. Vegyünk például egy parasztot, aki egy kis faluban él Kína kellős közepén; könnyen lehet, hogy ő a legboldogabb ember az egész föld kerekén, mert neki két disznaja van, a többi falubélinek meg csak egy. Az élet nem olyan, mint a kosárlabda, nem pontokra megy a játék, hanem csak az a fontos, hogy itt mi van. – Mutatóujjával Ladányi a homlokára bökött. – Csak az veszít, aki föladja – aki pedig föladja, az meg is érdemli, hogy veszítsen. A kosárlabdában előfordulhat, hogy veszítünk. Az életben azonban csak akkor, ha magunk is elfogadjuk a vereséget.

111. oldal, 1949. január (Helikon, 2011)

1 hozzászólás
sassenach>!

… ha az embert nem viseli meg a nem, akkor az igen se számított volna igazán.

52. oldal