Thornton Wilder amerikai
1897. április 17. (Madison, Wisconsin, Amerikai Egyesült Államok) – 1975. december 7. (Hamden, Connecticut, Amerikai Egyesült Államok)
| Teljes név | Thornton Niven Wilder |
|---|---|
| Katalógusnév | Wilder, Thornton |
| Nem | férfi |
| Honlap | thorntonwilder.com |
| @ThorntonWilder |
Képek 3
Könyvei 24
Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Magvető Zsebkönyvtár 2.0 Magvető · Magvető Világkönyvtár Magvető · Rakéta Regénytár Magvető · Horizont könyvek Kriterion · Klasszikus Regénytár (kék) Révai · Kis Remekművek Könyvtára Révai · Dráma Európa · Sikerkönyvek Magvető · Aranyág Édesvíz · Révai Könyvtár · Európa Diákkönyvtár Európa · Penguin Modern Classics Penguin angol · Kentaur könyvek Noran · Janus Kétnyelvű könyvek Európa
Antológiák 4
Népszerű idézetek
De nemsokára mi is meghalunk, és akkor erre az öt emberre senki nem emlékszik a világon. Minket is csak egy kis ideig szeretnek még, aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő.
A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.
135. oldal
Vannak pillanatok, amikor nagy bátorság kell ahhoz, hogy közhelyeket mondjunk.
58. oldal
[…] rájött arra a titokra, melyből sohase gyógyulunk meg, hogy még a legtökéletesebb szerelemben is egyikünk kevésbé mélyen szeret, mint másikunk,.
59. oldal (Európa)
Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet; csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.
A stílus aligha több, mint hitvány edény, amelyben be lehet adni a világnak a keserű orvosságot.
19. oldal
Már mostan is – gondolta – alig emlékszik valaki kívülem Estebanra és Pepitára. Camila csak az ő Pío bácsijára emlékszik, meg a kisfiára. Az az asszony az édesanyjára emlékszik. De nemsokára mi is meghalunk, minket is csak egy kis ideig szeretnek még., aztán elfelejtenek. De a szeretetnek ez teljesen elegendő. A szeretet minden megnyilvánulása visszahull a szeretetre, amelyből fakadt. Annak, aki szeret, nincsen szüksége arra, hogy emlékezzenek rá. Van az elevenek országa meg a holtak országa, s a híd a szeretet: csak az marad meg, az az élet egyetlen értelme.
Most rájött arra a titokra, melyből sohase gyógyulunk meg, hogy még a legtökéletesebb szerelemben is egyikünk kevésbé mélyen szeret, mint másikunk. Mindketten egyformán jók lehetünk, egyformán tehetségesek és szépek is; de sohase lehet két ember, aki egyformán szereti egymást.
54. oldal
