!

Thomas Mann német

1875. június 6. (Lübeck, Németország) – 1955. augusztus 12. (Zürich, Svájc)

NemFérfi
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Mann

Képek 3

Könyvei 83

Thomas Mann: Mario és a varázsló
Thomas Mann: A varázshegy
Thomas Mann: Tonio Kröger
Thomas Mann: Halál Velencében
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Thomas Mann: József és testvérei
Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai
Thomas Mann: Doktor Faustus
Thomas Mann: A kiválasztott

Antológiák 16

Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Borbás Mária (szerk.): Élhetetlen szerelmesek
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Lator László (szerk.): Klasszikus német kisregények
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség
Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat
Borbély Sándor (szerk.): Huszonöt nagyon fontos novella

Róla szóló könyvek 9

Vörös István: Thomas Mann kabátja
Lukács György: Világirodalom I-II.
Egri Péter: Álom, látomás, valóság
Lukács György: Thomas Mann
Kósa János: Thomas Mann a humanista
Halász Előd: Thomas Mann
Pók Lajos: Thomas Mann
Novák Zoltán: Thomas Mann és a fiatal Lukács
Fejér Ádám: Thomas Mann és Lev Tolsztoj

Alkotói polc

>!
VERDI

Thomas Mann, Művei 43 alkotói Bővebben

Hermann Hesse – Thomas Mann: „Kedves és tisztelt barátom”
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Thomas Mann: A Doktor Faustus keletkezése
Thomas Mann: A kiválasztott
Thomas Mann: A törvény
Thomas Mann: A varázshegy
Thomas Mann: József és testvérei
Thomas Mann: Az elcserélt fejek
Thomas Mann: Az elcserélt fejek / Halál Velencében
Thomas Mann: Doktor Faustus

Népszerű alkotóértékelések

>!
Youditta

Thomas Mann

Thomas Mann tudásának nem tudom hányadával is megelégednék bármikor, azt leszögezem első körben. Másikban azt, hogy imádom a Buddenbrook házat, zseniális könyv, kedvenc. Harmadszor azt, hogy sosem vitatnám, hogy mekkora írástudással rendelkezik Mann. Azt sokszor mutatta meg nekem is.
DE! Az az érzésem, hogy minden sorában megakarja írni a tudását nekünk, ami sajnos sokszor levon az élvezeti értékből nálam, ráadásul olyan körmondatokkal írja a mondanivalóját, hogy néha az ember azt sem tudja hány oldallal korábban kezdődött az a mondat (na jó, picit túlzok, de csak picit). Ami nem is lenne probléma, ha olvasmányosabb nyelven írna. Szóval azt érzem, hogy önmagát is túlírja néha és távolságtartó az olvasóval szemben. Nem vagyok ellene a szépirodalomnak, viszont azt érzem, hogy ő a legtöbb könyvével sajnos nem ragadja meg az olvasót, hanem filozofikus, elvont nyelvet használ és iszonyatosan nagy háttértudást és mentális koncentrálást igényel az olvasótól ( pl. gondolok itt a Doktor Faustusra). Természetesen, aki ezt szívesen olvassa és nem zavarja, az remek, tényleg minden elismerésem. Engem viszont zavar, mert én olyan csodákat olvasnék inkább tőle, mind a sokat emlegetett Buddenbrook ház. Sajnálom, amikor tud ő úgy írni, amit én úgy szeretek. Hjaj.

9 hozzászólás
>!
Eva62

Thomas Mann

Első benyomásom az iróról, hogy nagyon komoly. Nem tudok felidézni egy humoros helyzetet sem a műveiben. Második: mondatai sokszor szokatlanul hosszúak. Csak bámultam és csodáltam a mesterien megalkotott mondatokat, nem egyszer újraolvastam és elemeztem is őket. Bár azt hiszem, nem a legsűrűbben olvasott műveit választottam, de élmény volt megismerkedni velük. Két könyve is az Ószövetségből meriti témáját. Az ókori vallások, mitológia és kúltúrák nagy ismerője Thomas Mann és ezekben a könyvekben régiségtan társul hatalmas képzelőerővel.
Nem könnyű Thomas Mannt olvasni. Összeszedettség, türelem, idő kell hozzá, de megéri.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
tgorsy

Lányságát siratta, mert íme virágzásának ideje múlni készült, s fává kellett lennie, mely gyümölcsöket hoz.

245. oldal

8 hozzászólás
>!
Epilógus

(…) az ember lassan megszokja, hogy nem szokja meg.

344. oldal (Európa Könyvkiadó, 1988)

5 hozzászólás
>!
fülcimpa P

Aki jobban szeret, az alulmarad, és szenvedni kénytelen (…)

1 hozzászólás
>!
Sli SP

Tudom, hogy a szerencse és a fellendülés külső, látható, kézzelfogható jelei és szimbólumai csak akkor mutatkoznak, amikor valójában minden már lefelé halad. Ezeknek a külső jeleknek idő kell, mint a csillagfénynek, hogy megérkezzenek, mert nem tudjuk, hogy ott fenn a csillag nincs-e kihunyóban, nem hunyt-e ki már, mikor a legfényesebben sugárzik…

381-382. oldal, Hetedik rész (Európa, 1981)

Thomas Mann: A Buddenbrook ház Egy család alkonya

2 hozzászólás
>!
Kuszma P

[Tolsztojnak] Az angolszász világban óriási sikere volt – amivel a színvonaláról jelentünk ki valamit. Ki értene meg Amerikában valamit is Dosztojevszkijből?

470. oldal

12 hozzászólás
>!
eme P

az ember Isten önmaga iránti kíváncsiságából született.

IV. 9. o.

1 hozzászólás
>!
Eszter01 P

A férfi a saját vágyától mámorosodik meg, a nő azt kívánja, hogy a férfi vágyától mámorosodjék.

375. oldal

8 hozzászólás
>!
Esmeralda P

Én liba vagyok, ostoba jószág… […] és ismerem jól az életet…

253.

Thomas Mann: A Buddenbrook ház Egy család alkonya

17 hozzászólás
>!
tgorsy

A gyermekek sohasem figyelmetlenek, ha tanítóik dorgálva annak mondják is őket; csak másra figyelnek, talán sokkal lényegesebbre, mint ami az oktatók tárgyiassága előtt kívánatosnak tűnik fel…

p.: 368

1 hozzászólás
>!
tgorsy

Mert a jövő remény, és az időt jóságból kapta az ember, hogy várakozásban élhessen.

60. oldal (II. köt.)