!

Thomas Mann német

Томас Манн

1875. június 6. (Lübeck, Németország) – 1955. augusztus 12. (Zürich, Svájc)

Tudástár · 62 kapcsolódó alkotó · 9 kapcsolódó könyv · 26 film

Nemférfi

Képek 5

Könyvei 85

Thomas Mann: Mario és a varázsló
Thomas Mann: A varázshegy
Thomas Mann: Tonio Kröger
Thomas Mann: Halál Velencében
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Thomas Mann: Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Thomas Mann: József és testvérei
Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai
Thomas Mann: Doktor Faustus
Thomas Mann: A kiválasztott

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A Világirodalom Remekei Európa · Mérleg Európa · Életreszóló olvasmányok Kossuth · Populart Füzetek Interpopulart · Horizont könyvek Kriterion · Matúra klasszikusok · Magvető Világkönyvtár Magvető · A világirodalom klasszikusai · Nobel-díjasok könyvtára Palatinus · Helikon klasszikusok · Memoria Mundi Európa · Klub klasszikusok Magyar Könyvklub · Hermann Hesse Cartaphilus · Halhatatlan könyvek · Nagy siker volt General Press · Klasszikus mesterek Révai · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Kultura Könyvtár · Egyetemes Regénytár · Révai Könyvtár · Útitárs Helikon · Athenaeum-könyvek · Emlékezések Európa · Officina Könyvtár · Tevan könyvtár · Európa Diákkönyvtár Európa · A világirodalom klasszikusai · Vintage Classics Vintage · Kétnyelvű kis könyvtár Terra · Janus Kétnyelvű könyvek Európa

Antológiák 19

Popper Péter: Ők – én vagyok
Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból
Horváth Lajos (szerk.): Örök kortársaink
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Borbás Mária (szerk.): Élhetetlen szerelmesek
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Lator László (szerk.): Klasszikus német kisregények
Borbély Sándor (szerk.): Huszonöt nagyon fontos novella
Muhari Ilona (szerk.): Édes keserűség

Róla szóló könyvek 16

Vörös István: Thomas Mann kabátja
Pók Lajos: Thomas Mann világa
Lukács György: Világirodalom I-II.
Egri Péter: Álom, látomás, valóság
Lukács György: Thomas Mann
Sós Endre – Vámos Magda: Thomas és Heinrich Mann
Egri Péter: James Joyce és Thomas Mann
Lendvai L. Ferenc: Thomas Mann és a konzervatív forradalom
Kósa János: Thomas Mann a humanista
Halász Előd: Thomas Mann

Alkotói polc

VERDI>!

Thomas Mann, Művei 43 alkotói Bővebben

Hermann Hesse – Thomas Mann: „Kedves és tisztelt barátom”
Thomas Mann: A Buddenbrook ház
Thomas Mann: A Doktor Faustus keletkezése
Thomas Mann: A kiválasztott
Thomas Mann: A törvény
Thomas Mann: A varázshegy
Thomas Mann: József és testvérei
Thomas Mann: Az elcserélt fejek
Thomas Mann: Az elcserélt fejek / Halál Velencében
Thomas Mann: Doktor Faustus

Népszerű alkotóértékelések

Youditta>!

Thomas Mann

Thomas Mann tudásának nem tudom hányadával is megelégednék bármikor, azt leszögezem első körben. Másikban azt, hogy imádom a Buddenbrook házat, zseniális könyv, kedvenc. Harmadszor azt, hogy sosem vitatnám, hogy mekkora írástudással rendelkezik Mann. Azt sokszor mutatta meg nekem is.
DE! Az az érzésem, hogy minden sorában megakarja írni a tudását nekünk, ami sajnos sokszor levon az élvezeti értékből nálam, ráadásul olyan körmondatokkal írja a mondanivalóját, hogy néha az ember azt sem tudja hány oldallal korábban kezdődött az a mondat (na jó, picit túlzok, de csak picit). Ami nem is lenne probléma, ha olvasmányosabb nyelven írna. Szóval azt érzem, hogy önmagát is túlírja néha és távolságtartó az olvasóval szemben. Nem vagyok ellene a szépirodalomnak, viszont azt érzem, hogy ő a legtöbb könyvével sajnos nem ragadja meg az olvasót, hanem filozofikus, elvont nyelvet használ és iszonyatosan nagy háttértudást és mentális koncentrálást igényel az olvasótól ( pl. gondolok itt a Doktor Faustusra). Természetesen, aki ezt szívesen olvassa és nem zavarja, az remek, tényleg minden elismerésem. Engem viszont zavar, mert én olyan csodákat olvasnék inkább tőle, mind a sokat emlegetett Buddenbrook ház. Sajnálom, amikor tud ő úgy írni, amit én úgy szeretek. Hjaj.

10 hozzászólás

Népszerű idézetek

tgorsy>!

Lányságát siratta, mert íme virágzásának ideje múlni készült, s fává kellett lennie, mely gyümölcsöket hoz.

245. oldal

8 hozzászólás
fülcimpa>!

Aki jobban szeret, az alulmarad, és szenvedni kénytelen (…)

1 hozzászólás
Epilógus>!

(…) az ember lassan megszokja, hogy nem szokja meg.

344. oldal (Európa Könyvkiadó, 1988)

5 hozzászólás
Sli P>!

Tudom, hogy a szerencse és a fellendülés külső, látható, kézzelfogható jelei és szimbólumai csak akkor mutatkoznak, amikor valójában minden már lefelé halad. Ezeknek a külső jeleknek idő kell, mint a csillagfénynek, hogy megérkezzenek, mert nem tudjuk, hogy ott fenn a csillag nincs-e kihunyóban, nem hunyt-e ki már, mikor a legfényesebben sugárzik…

381-382. oldal, Hetedik rész (Európa, 1981)

Thomas Mann: A Buddenbrook ház Egy család alkonya

2 hozzászólás
Kuszma P>!

[Tolsztojnak] Az angolszász világban óriási sikere volt – amivel a színvonaláról jelentünk ki valamit. Ki értene meg Amerikában valamit is Dosztojevszkijből?

470. oldal

12 hozzászólás
Eszter01>!

A férfi a saját vágyától mámorosodik meg, a nő azt kívánja, hogy a férfi vágyától mámorosodjék.

375. oldal

8 hozzászólás
eme P>!

az ember Isten önmaga iránti kíváncsiságából született.

IV. 9. o.

1 hozzászólás
tgorsy>!

Mert a jövő remény, és az időt jóságból kapta az ember, hogy várakozásban élhessen.

60. oldal (II. köt.)

redikin>!

Furcsa dolog. Ha ül rajtad egy gondolat, akkor mindenütt azt látod kifejezve, szinte szagolod a szélben.

tgorsy>!

A gyermekek sohasem figyelmetlenek, ha tanítóik dorgálva annak mondják is őket; csak másra figyelnek, talán sokkal lényegesebbre, mint ami az oktatók tárgyiassága előtt kívánatosnak tűnik fel…

p.: 368

1 hozzászólás