!

Theresa Révay francia

1965. február 5. (Párizs, Franciaország) –

KatalógusnévRévay, Theresa
Nem

Könyvei 7

Theresa Révay: Párizs fehér fényei
Theresa Révay: A hársak felett az ég
Theresa Révay: A muránói üvegműves lánya
Theresa Révay: La louve blanche
Theresa Révay: Tous les rêves du monde
Theresa Révay: L'Autre Rive du Bosphore
Theresa Révay: El último verano en Mayfair

Népszerű idézetek

Cicu>!

Vannak szerelmek, amelyek olyanok, mint valami seb. Elég egyetlen halvány kis emlékfoszlány, máris előtűnik a régmúlt.

14. oldal

Miestas>!

A lélek pedig se nem zsidó, se nem árja, még csak nem is hímnemű vagy nőnemű. A lélek lélek, és kész.

289. oldal

2 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Neked.
Immer mit Liebe.

Nem vagyok semmi.
Sose leszek semmi.
Nem is akarok lenni semmi.
De azért a világ minden álma belém szorult.

Fernando Pessoa: Trafik
Somlyó György fordításában

5. oldal (Athenaeum, 2011)

shadowhunter1975 P>!

Van abban valami megalázó, amikor száműzöttként ismeretlenek jóindulatára kell hagyatkoznunk. Az embert minden bizonyosságtól megfosztják, ellenséges partokra vetik.

19. oldal, Első rész - Párizs, 1944 októbere (Athenaeum, 2011)

minett>!

csakis akkor szerethetünk szívből, ha letesszük fegyvereinket, ehhez viszont nem kevés bátorság szükségeltetik

cassiesdream>!

Az élet lobogó tűz, amely végigkísér az utunkon. Az az élet, amikor hiszel valamiben, ami nem feltétlenül kézzelfogható és felmérhető, mégis arra sarkall, hogy cselekedj, és jobb lehetsz általa, mint amilyen valójában vagy.

419. oldal

Amadea>!

»A balsors szereti, ha körüludvarolják, pedig okosabb arcon köpni.«

343. oldal

nettikeee P>!

Néhanapján az egyetemi órákról is ellógott, pedig közeledett a második félévi vizsgaidőszak.

65. oldal

11 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Egyetlen nap sem telt el anélkül, hogy Xénia ne gondolt volna a férfira. Órákon át feküdt, teljesen kimerülve, egész testében érezte Max jelenlétét, tekintetét, lélegzetét, bőre illatát, pedig azt sem tudta, él-e még. A bizonytalanság úgy marta a testét, akár a sav.

15. oldal, Első rész- Párizs, 1944 októbere (Athenaeum, 2011)

SzVera>!

Senki nem nyújtja felénk ezüsttálcán a boldogságot. Nekünk kell a keresésére indulnunk, és mindkét kezünkkel megragadni. Még ha csak szerény kis boldogságról van is szó, olyanfajta boldogságról, amelyet régebben észre sem vettünk volna, vagy nem becsültünk volna semmire.

Kapcsolódó szócikkek: boldogság