Terry Goodkind amerikai

– Mindenki itt várjon!
Egy emberként tódultak utána.

I. kötet

– Néha, ha megfelelően csinálják, egy trükk hatásosabb lehet, mint a valódi mágia – vont vállat Zedd. – Sőt, merem állítani, hogy egy jó trükk nem különbözik a valódi mágiától.

-„Az emberek elhiszik a hazugságot, csak azért, mert el akarják hinni, hogy igaz, vagy pedig azért, mert félnek, hogy esetleg igaz lehet.”

Az első szabály: A népek palotája

– A megoldásra gondolj, ne pedig a problémára.

I. kötet

– „Sok esetben jobb hibás döntést hozni, mint egyáltalán nem dönteni… Aki csak álldogál az útkereszteződés előtt, az nem jut el sehová.”

Az első szabály: Az igazság keresője

“Dead is not always as dead as you might think.”

Az ember jellemét az mutatja meg igazán, hogyan áll hozzá a saját maga által elkövetett hibákhoz.

2. fejezet

“People commonly believe that written prophecy is the prophecy, but it’s not.”
“It’s not? I thought prophecy was prophecy.”
“Prophecy is intended for future prophets to grasp through visions triggered by the words. The written words are not the actual prophecy. They are a kind of catalyst intended for other prophets. Frequently, the words deliberately veil the truth behind a prophecy. Because prophets aren’t common anymore, a true understanding of prophecy has for the most part been lost.”

Chapter 32

– Apa, van egy ember, akin segíteni szeretnék. Tíz gyereke van, és nincs munkája. Felfogadnád őt, kérlek?
Apa felnézett a levese mellől.
– Miért?
– Hiszen mondtam. Tíz gyereke van.
– De milyen munkához ért? Miért kellene nekem alkalmaznom?
– Mert kell neki a munka. – Apa letette a kanalát.
– Nicci, kedves, én képzett munkásokkal dolgozom. Nem azzal formálja az ember az acélt, hogy tíz gyereke van, nem igaz? Mihez ért az az ember? Milyen szakmája van?
– Apa, ha szakmája lenne, állást is kaphatna. Hát helyes dolog az, hogy a gyerekei éhezzenek, csak azért, mert az apjuknak senki nem adja meg az esélyt a munkára?
Apa úgy nézett Niccire, mintha egy rakomány kétes minőségű ércet vizsgálgatna. Anya keskeny szája széle halvány mosolyra görbült, de szólni nem szólt semmit.
– Esélyt? Milyen munkára? Hiszen nem ért semmihez.
– Egy akkora üzemben, mint a tiéd, biztosan akadna neki valami.
Apa a kanala nyelén dobolt az ujjaival, közben Nicci elszánt arckifejezését tanulmányozta. Aztán megköszörülte a torkát.
– Hát, talán rakodónak felvehetnék egy embert a kocsikhoz.
– Nem rakodhat kocsikat. Évek óta nem tud nehéz munkát vállalni, annyira fáj a háta.
Apa összehúzta a szemöldökét.
– De a fájós háta abban nem akadályozta meg, hogy tíz gyereket csináljon.

11. fejezet

In the end, people believed what they wanted to believe. The truth had very little to do with it.

Chapter 64