Takáts Lilla magyar

„[…]Elég egy botlás, egy önfeledt éjszaka, egy régi szerelem, és minden felborul.”

Biztonsági játékos voltam, nem mertem felrúgni az üres, de legalább békés otthont, amiben éltünk.

… a szüleimet viszont nem a képességeim, hanem a bizonyítványaim érdekelték.

6. oldal

– Eltűntél – nézett rám komolyan.
– Mert nem akartam, hogy te tűnj el. Fájt volna.
– Hát így nekem fájt.

65. oldal