!

Szőllősy Klára magyar

S. Szőllősy Klára

1913. július 28. (Budapest) – 1970. november 15. (Budapest)

Teljes névSebestyén Péterné Szőllősy Klára
Nem
Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Szőllősy_Klára

Könyvei 3

Szőllősy Klára: Kiklász-kalandozások
Szőllősy Klára – Caruha Vangelió: Az Olimposztól Angyalföldig
Szőllősy Klára: A szivárvány velünk marad

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Világjáró

Fordításai 204

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála
Thomas Mann: A varázshegy
Anton Pavlovics Csehov: A csinovnyik halála
L. Frank Baum: Oz, a nagy varázsló
J. D. Salinger: Kilenc történet
Lev Tolsztoj: Feltámadás
Graham Greene: A csendes amerikai
Arkagyij P. Gajdar: Timur és csapata
Lev Tolsztoj: Kreutzer-szonáta

Népszerű idézetek

>!
kaporszakall

Nemcsak csinált görög szavaink vannak, hanem igaziak is. A metafórát, a szimbólumot mindenki használja, az ezoterikust már kevesebben, emelkedettebb lelkű s szókincsű emberek; de akárhogy van is, az efféle „átvitt értelmű” szavak majdnem mindig görögök, és úgy érezzük, emelkedettebben mondtuk meg, ha görög szóval mondjuk. Nos, görög földre érkezve ezeket a szavakat le kell vetkőztetni, visszakerülnek a földre, a hétköznapba. A metafora itt nem metaforát jelent, hanem egyszerűen szállítást, azaz – transzportot, ami latinul ugyanazt jelenti. A szimbólummal egy névtáblán találkoztam: X. Y. „szymbolaiographosz” volt kiírva. Mi az, itt külön szakma a jelképíró? – s mi lehet az? – hökkentem meg, amíg a szótár ki nem oktatott, hogy közjegyző névtáblájára tévedt a tekintetem. (Persze én is hibáztam, mert a szymbolon, az jelkép, és a szymbolaion, az szerződés, ó-, új- és középső görög nyelven egyaránt.) És az ezoterikus szóval is az utcán találkoztam: Ipurgion tón ezoterikon volt egy nagy épületre kiírva, és perceken belül kiderült, hogy az ipurgion az minisztérium, mégpedig cseppet sem ezoterikus, hanem egyszerűen – belügyminisztérium.

48. oldal (Mézesheteim a görög nyelvvel)

5 hozzászólás
>!
kaporszakall

Hányszor, de hányszor figyeltem meg: a boltja mélyén lapuló kereskedő, asszony vagy férfi, rád se hederít, ha elténferegsz áruval teleaggatott ajtaja előtt, akár meg is állhatsz, tapogathatod, nézegetheted kedvedre; de valami csodálatos kutyaösztönnel érzi meg azt a pillanatot, amikor időtöltő nézelődésből megszületik benned a vásárlásnak még nem is elhatározása, csupán kísértése: abban a pillanatban ott terem, és elhangzik az udvarias „oriszte”, hol kérdő, hol felszólító hanghordozással, tessék parancsolni – rendelkezésedre áll, hogy kisegítsen tétovázásodból, és a vásárlás szakadékába lökjön!

152-153. oldal (Görög kereskedők és külföldi turisták)

>!
kaporszakall

Aránylag nem nagyon sok téma közül válogatott a művész, aki egy-egy ilyen antik templom díszítésére megbízást kapott. A helybeli főbb mondakörökből kellett merítenie, s ezért indokolt, hogy a metópék Héraklészt mutatják be: a Héraklész-mondakör szorosan összefügg a dór vándorlással, Lernával kapcsolatban már említettem is, hogy a nagy mocsár kiszárítása végül is a dóroknak sikerült; s ugyancsak itt, Éliszben zajlott le Augeiasz közmondásossá vált istállóinak kitisztítása. Az istállóra sajnos nem találtam rá, de a régészek már ennek is a nyomában vannak, s ki tudja, mire legközelebb lejutok a Pelopónnészoszra, már Augeiász király istállóit is fogom látni eredetiben, nemcsak otthon, a gyerekeim szekrényében.

102. oldal (Olympia)

1 hozzászólás