Szokolay Katalin magyar
| Katalógusnév | Szokolay Katalin |
|---|
Könyvei 3
Kapcsolódó kiadói sorozatok: Népszerű történelem Kossuth · Értekezések a történeti tudományok köréből Akadémiai
Fordításai 2
Népszerű idézetek
Kosáry Domokos a fő különbséget a külső erők szerepében látja: „Míg Magyarország esetében a fő külső hatóerő, a Habsburgok, felvilágosult abszolutikus reformjaikkal fel akarták számolni a hagyományos rendi struktúrát, addig Lengyelországban a fő külső hatóerő, az orosz cári hatalom éppen ellenkezőleg, mindenáron fenn akarta tartani ezt a struktúrát és a vele járó hagyományos, nemesi anarchiát, mivel így jobban tudta a maga hatalmi befolyását érvényesíteni.” Tegyük hozzá, hogy Poroszország részéről hasonló törekvések voltak tapasztalhatók. Érdekes az is, hogy ilyen eltérő külső hatások ellenére mégis mennyi hasonlóság mutatkozott a két ország helyzetében.
83
Európában egyedül Balatonbogláron volt lengyel anyanyelvű gimnázium, de létezett lengyel elemi iskolai oktatás is több helyen az országban, és nagy volt a lengyel diákok száma egyetemeinken is.
183
A Hmelnyickij-felkelés idején súlyos atrocitásokat szenvedtek a zsidó közösségek, főleg Ukrajnában. Ennek ellenére a zsidó lakosság a lengyel nemesi köztársaságban 150-170 ezerről közel 500 ezerre nőtt a következő évszázadra. Ez volt Európa legnagyobb zsidó közössége. A zsidóság, az uralkodók jóvoltából, széles körű autonómiával, vallásukat, iskoláikat és a bíráskodást tekintve pedig önkonnányzattal rendelkezett. Ez a helyzet kedvező hatással volt kulturális fejlődésére, kiemelkedő tudós rabbijaik európai hírnévnek örvendhettek. Ez persze nem jelenti azt, hogy sokan közülük nem estek áldozatul a rituális gyilkosság vádjának vagy a boszorkányüldözésnek.
73
A bécsi döntés eredményeképpen megalakult Lengyel Királyság (Kongresszusi Lengyelországnak is szokás nevezni) alkotmányos királyság volt, perszonálunióban Oroszországgal. Az I. Sándor által a „Királyság”-nak adományozott alkotmány, amelyet Adam Czartoryski dolgozott ki, fő vonásaiban a drezdai alkotmányra épült, a Codex Napoleon több tétele fennmaradt benne, bár szerzője igyekezett a nemesi demokrácia modernizált elemeit is belevenni. Több előírása a század végéig, sőt a XX. század közepéig érvényben volt.
100
A konföderáció egyszerre volt disszidensellenes, királyellenes és oroszellenes. Ezért aztán szembetalálták magukat az orosz hadsereggel és a Ksawery Branicki vezette királyi hadsereggel is. Kemény harcok után az életben maradtak Moldvába menekültek. A harcok kimeneteléhez hozzájárult, hogy Ukrajnában Ivan Gonta és Makszim Zseleznyak vezetésével parasztlázadás tört ki, némi orosz támogatással, akik azzal ijesztgették őket, hogy a vallási unió újra kötelezővé válik. Kiváltója és erjesztője a jobbágymajorságok terjedése és a robot növelése volt a Dnyeper partján. A felkelés véressé vált. A felkelők különös kegyetlenséggel mészárolták le a nemeseket, a papokat és a zsidó bérlőket. Igen kétes hírnévre tett szert ebből a szempontból Human városka, ahol több mint húszezer ember pusztult el. De a felkelés leverése sem volt kevésbé kegyetlen.
84
1572. július 7-én meghalt az utolsó Jagelló. Az egzekúciós mozgalom nem volt felkészülve a Jagelló-ház kihalására. Jan Zamoyski királyi titkár javaslatára – akinek karrierje ekkor indult – az egész nemesség részvételével megejtendő királyválasztásra került sor. A nemesség erős kezű királyt kívánt, olyat, aki nem tör abszolút hatalomra.
53 A soknemzetiségű "rzeczpospolita". A XVI-XVIII. század
A kétéves interregnum alatt számos trónigénylő jelentkezett, köztük a legerősebbek a Habsburg-, a Valois- és a Rurik-dinasztia képviselői (ez utóbbi esetében Rettegett Iván vagy a fia) voltak. A nemesség véleménye megoszlott, végül az alkudozásból a francia Valois-házból származó Henrik (Henryk Walezy) került ki győztesen. Az új király azonban alig pár hónap után visszaszökött Franciaországba, ahol bátyja halálát követően elfoglalta a francia trónt.
53