!

Sziveri János magyar

1954. március 25. (Muzslya, Vajdaság, Jugoszlávia) – 1990. február 1. (Budapest)

Wikipédiahttp://hu.wikipedia.org/wiki/Sziveri_János

Könyvei 11

Sziveri János: Sziveri János minden verse
Sziveri János: Sziveri János művei
Sziveri János: Magánterület
Sziveri János: Pasztorál
Sziveri János: Hidegpróba
Sziveri János: Bábel
Sziveri János: Mi szél hozott?
Sziveri János: Dia-dalok
Sziveri János: Szájbarágás
Sziveri János: Pókok

Antológiák 2

Duna
Borbély Sándor – Pomogáts Béla (szerk.): Ötágú síp

Róla szóló könyvek 1

Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája

Népszerű idézetek

>!
vargarockzsolt P

Foggal, körömmel

Túl bizonyos ponton
már mit sem ér a bonton.
Dermedten posztolunk. Angyal oson
át ismerős szobákon, vánkoson.
Alig millió éves.
Lomha, tépett tollai idén is sajognak.
Most tavasz van. Most megint tél.
Emitt hó – csikorgó hó hull amott. Égi test.
Miként Betlehemben, úgy e földön itt.
Szívünk folyton ver s mi jajgatunk.
Leplezve jól kisded csínyjeit,
árnyas helyért a szenvelgő alany, ha szem
lesütve is, buzgón tülekedni kész.
Minden kései élő előzménybe vész.
Csontom arccal fal felé teszem.
Addig is: a gőzölgő homoksárból
hajnalig kinő egy tevetábor.
Felhangzik megint egy kardal.
S kivont karddal
jönnek friss Heródesek!
Távolabb a táskaraj alatt néhány
makacs karácsonyi sáska.
József pedig, bár alig fiatal,
foggal-körömmel cívódni akar.
Gerjed a szánalmas pária –
büszke, mint Isten volt hajdan a fáira.
s noha már alig fiatal,
és hosszabb ideje
sípol a tüdeje,
a fölöttesterv szerint sokat kell várnia,
az Úr kegyéből míg kihull Mária.
És Három Király – mint kő a vesébe –
a semmiből belép a betlehemi mesébe.
Túl a kialvatlan égen
nem hat a narkózis. Végem.

Kelenföld, 1989 novembere

(Talán ez volt az utolsó verse, mielőtt meghalt?)

>!
kalypso

Még jó, hogy az embernek mindig akad egy koffere, melybe belegyömöszöli a holmiját, s meglép – az újabb kilátástalanságok felé. Merthogy szökésre ok bármikor akad. Szökünk, ha egyedül maradunk, szökünk, ha elviselhetetlenül szeretnek, szökünk, ha üldöznek…

7. oldal

>!
Csokisbolondgomba

Sziveri János: Próféciák

nem Páris, sem Bakony:
vér és takony.
Hol a léptek, s a lépték is
csak olcsó recsegés – -
Feledés jár át.
De őrzi a cserép cserepek
szubsztanciáját – - –

és dúl a dal – feldúl.
Fordul a tömeg
szervezeti fantom
agy lendkereke.
(Lehet-e kegyvesztett a vezérürü?)
Röpköd az ürü
lék,
mint szoba-konyhában a legyek.

Falhoz, falon,
s faltól falig: a képlet.
Megállok.
Kovakő szívvel ama teleologikus télben.
Szél rágja a fákat –
s fejemet. Ha kihalok kihalok.
És bennem tér terem.
Megmozdul az enyészet terve.
S minden kihal velem – - –

ha eláraszt a ragyogás,
afféle prófétikus férfigagyogás.
Nem „hízik” rajtam a hús,
dobon szárad a bőröm.
A nyelvet is alig töröm –
s tűröm.
Lelkem az egekben totyog.
S félek, ha hallom, hogy
élek.

Romlik az érték
és értékítélet. Mértékegységet bont
– s asztalt – a báli
gyársereg.
S mint ki fejében hordja végbelét,
döfödi az Ég
a Föld ölét: össze-szét, föl-le.
Nyakig szarban
a tárgyak – - – -
Elfutok, de bevárlak.

>!
kalypso

(Ebben a regényben a lélek csak vándorol!) S hogy a szerző legvégül jobblétre szenderül? Annyi baj legyen, mert remélhetőleg ő onnan is vissza-visszajár.

7. oldal

>!
believe P

az ég lecsúszott mint a gatya
kilátszik a teremtő fara
lemeztelenedtek a fönséges tervek
amiket velünk etetni mertek

22. oldal - Terpesz

>!
believe P

és te hallod-e az ócska dallamot
melyre az elmúlásba ballagok
cseppek csöpögnek egyenest az érbe
tápvizet kapok vérért cserébe

29. oldal - Bábel

>!
Laudine

ó istenem csak ennyit érek
kezeim immár hullafehérek
ablakra tapad a hajnali pára
eleget féltem eltűnök nemsokára

1 hozzászólás
>!
Zoltán_Nádor

engem inkább ettől a strófától ráz ki a hideg.

"az éjben eső felesel rólam locsog
járdára zuhog csattog a mocsok
ravasz hó helyett a tűk a vatták
életem az ördögöknek adták"

1 hozzászólás
>!
Biedermann_Izabella P

Keserű só

Amikor majd megszületek
Fölfigyelnek a testületek
Nyelnek nyalnak az irányelvek
Vajon kinek kellek

Bizakodva sírok
Elkerüljenek a did-aktasírok
Úgy legyek halhatatlan
Szinte leírhatatlan –

Szórakoztató az élet
Helyettem mások élnek
S összetehetném bár két kezem
Még nem is vagyok – már vétkezem

>!
believe P

szabadulnék bár nem túl nagyon
elütöm az időt verném inkább agyon

26. oldal - Appendix