!

Szerényi Gábor

KatalógusnévSzerényi Gábor

Könyvei 31

Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia I.
Szerényi Gábor: Biológia érettségizőknek 1-2.
Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia II.
Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény
Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia I.
Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia II.
Szerényi Gábor: Nagy biológia feladatgyűjtemény – Megoldások
Fazekas György – Szerényi Gábor: Problémafeladatok biológiából
Berend Mihály – Gömöry András – Szerényi Gábor: Biológia IV.
Szerényi Gábor: Zempléni kalandozások

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A XXI. század küszöbén CEBA

Illusztrálásai 3

Berend Mihály – Szerényi Gábor: Biológia I.
Gál Judit: Palackposta
Dömötör László: Kurvák dicsérete

Antológiák 2

Alexander Brody (szerk.): Felhő
Alexander Brody (szerk.): Alibi 20

Kiemelt alkotóértékelések


Népszerű idézetek

virrasztó>!

A természetben nincsenek tantárgyak – mondta egy neves magyar tudós a XX. század közepén.

(első mondat)

Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia I. Molekulák, élőlények, életműködések

virrasztó>!

..ha egy radiátor alatt szundikáló macska farka álmában hozzáér a forró radiátorhoz, akkor a macskában a következő folyamat zajlik le: a bőrében lévő hőreceptorok érzékelik, hogy a környezet sokkal melegebb az optimálisnál. A külső hőmérséklet emelkedése az inger. Ez a tapasztalás a macska idegrendszerének központjában ingerületet hoz létre. A központ értékeli a tényt, és gondoskodik a megfelelő válaszról: a mozgatóközpontból egy olyan parancs fut ki, amelynek hatására az állat a farkát elhúzza a radiátortól.

363. oldal, Neurokrin szabályozás

Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia I. Molekulák, élőlények, életműködések

virrasztó>!

Az érzelem egy belső állapot, amelynek változását, ill. a változások következtében fellépő késztetések (motivációk) a viselkedés evolúciójának a legfontosabb belső (endogén) meghatározói. A viselkedésváltozások egy részét nem a tanulás hozza létre, hanem a belső késztetés változása, vagy az egyedfejlődés genetikailag meghatározott folyamata. A tanulási folyamatok többsége az állat (vagy ember) valamilyen speciális tevékenységéhez kapcsolódik, mint például a táplálkozáshoz, meneküléshez, szaporodáshoz. Vannak olyan tanulási folyamatok is, amelyek általánosan jellemzőek, ám nem kapcsolhatók speciális tevékenységhez, ellenben belső állapotváltozásokat eredményező környezeti hatás a kiváltójuk. Ilyen például a megszokás (habituáció) vagy az ellentettje, az érzékennyé válás. Ezek motivációja a félelem.

184. oldal, A tanulás és az érzelmek kapcsolata

virrasztó>!

A háború, mint tanult csoportos agresszió, a javak megszerzésén túl az ellenfél elpusztítását is megkívánja. […] A háború előre tervezett, a kulturális evolúció terméke.

82. oldal, II. könyv, Életközösségek

Szelén>!

2005-ben lép életbe valamennyi tárgyból, az új, kétszintű érettségi vizsgarendszer. Az emelt szintű és a középszintű írásbeli szóbeli vizsga biológiából nemcsak követelményeiben, hanem tartalmilag és szerkezetileg is bizonyos mértékben újat jelent az évtizedek alatt megszokotthoz képest. Tartalmát tekintve a leglényegesebb változás, hogy a tantervi követelményekben megfogalmazott biológiai ismeretek csupán egy hányadának ismerete szükséges, ennek számonkérésén túl hangsúlyozott szerepet kap azok alkalmazása, a mindennapos életünkkel való kapcsolata, különös tekintettel az ember egészségére és a környezetvédelemre. Szerkezetére jellemző, hogy mind emelt szinten, mind középszinten szóbeli vizsgára is sor kerül. Az emelt szintű szóbeli vizsga elsősorban az elméletre épít, a középszintű szóbeli vizsgán végrehajtandó laboratóriumi kísérletek is szerepelnek a tételek között. A szóbeli tételgyűjtemény kidolgozva ismerteti valamennyi a középszintű vizsgán szóbajöhető biológia gyakorlatot, továbbá 20 emeltszintű szóbeli tételt is közöl. Ezek egy része az OKÉV által közzétett mintatételek kidolgozásai. Az érettségi vizsgához sikeres felkészülést kíván Dr. Szerényi Gábor

Szerényi Gábor: Biológia érettségi 1. Közép és emelt szint / Gyakorló feladatsorok az írásbeli érettségire

ajikarei P>!

Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő szerveződési szintek alakultak ki. Minden szintre külön-külön más, sajátos jelenségek és törvényszerűségek – sajátos organizáció – a jellemző, amely nem az alacsonyabb szintek tulajdonságainak összegzéséből adódik, mégis minden magasabb szerveződési szint magában foglalja az összes alatta elhelyezkedőt.

19. oldal, Az élő anyag szerveződési szintjei (Scolar, 2022)

Fazekas György – Szerényi Gábor: Biológia I. Molekulák, élőlények, életműködések