Szerb Antal magyar

Szerb Antal utolsó levele a családjához a munkatáborból:

Édeseim,
végtelenül szomorú vagyok; nemcsak tervetek nem sikerült, hanem még a csomagokat sem kaptuk meg. Általában ez a hely, ahol most vagyunk, Balf, átkozott egy hely és minden tekintetbe nagyon rosszul megy nekünk. És most már nincs más reménységem, mint az, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz; csak ez tartja még bennem a lelket.
Most már sötét is van, meg hangulatom sincs, hogy többet írjak. Bízzatok benne ti is, hogy nemsokára találkozunk és szeressétek szerencsétlen

Tónitokat

Balf, 1944. XII. 16.

1945. január 27-én agyonverték.

A Pendragon legenda óta szerelmes vagyok a műveibe… a stílusába, és a humorába. Zseniálisan könnyed, úgy, hogy közben a legkevésbé sem olcsó.

Nagyon szeretem a regényeit is, főleg a Pendragon legenda és az Utas és holdvilág a kedvencem.
Valaha irodalom vizsgára az ő irodalomtörténetéből tanultam, persze nem az volt a „feladott”, de irtó jó volt Szerb Antaltól olvasni és úgy készülni.

Érdekes, hogy milyen sokban hasonlít a kortársára, Rejtő Jenőre…. ahogy mindkettőjüknél megtaláljuk a laza, vicces bolond szereplőket. Amitől olyan jó, és kellemes olvasni őket. Miközben jókat nevetünk.
És egyben szomorú, hogy mindkét íróra ugyan az a sors várt.. Hihetetlen, hogy milyen jó írókat veszítettünk el..

Egyelőre két regényének olvasásán vagyok túl, így elég szűkös mintán alapoztam meg ezt az értékelést, ám ezek alapján engem meggyőzött, hogy további műveit is megismerjem. Könnyed a stílusa, megnyerők a karakterek, érdekes történetek, sorsok bontakoznak ki az írásaiban. Azoknak pedig, akik nem szeretik a hosszú könyveket, is jó lehetőséget hordoz, hiszen hamar a végére lehet érni a könyveinek, ami nemcsak a terjedelemnek, de a történet menetének is köszönhető.

Egyelőre csak két regényét olvastam el, és még egyetemista koromban bele-beleolvastam az irodalomtörténeteibe, de úgy érzem, nem is érdemes Szerb Antalt habzsolni. Idő kell, hogy leülepedjen és összeálljon valami egységessé az a sok kulturális, filozófiai, esztétikai, történelmi stb. adalék, amit egy-egy művében kapunk. Meggyőződésem, hogy olvasás közben el is siklunk rengeteg információ mellett, mert még az előző oldalon lévőket sem sikerült megérteni-feldolgozni. A stílusa magával ragadó, és valami hihetetlenül finom a humora.