!

Szép Ernő magyar

Ernő Szép

1884. június 30. (Huszt, Osztrák-Magyar Monarchia) – 1953. október 2. (Budapest)

Tudástár · 16 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 7 film

Nemférfi

Képek 3

Könyvei 59

Szép Ernő: Emberszag
Szép Ernő: Lila ákác
Szép Ernő: Mátyás király tréfái
Szép Ernő: Natália
Szép Ernő: Ádámcsutka
Szép Ernő: Felnőtteknek
Szép Ernő: Szegény, grófnővel álmodott
Szép Ernő: Szép Ernő válogatott versei
Szép Ernő: Hetedikbe jártam / Indiszkréció
Szép Ernő: Fiú, leány

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Osiris Diákkönyvtár Osiris · Millenniumi Könyvtár Osiris · A magyar próza klasszikusai Unikornis · A magyar irodalom gyöngyszemei Kozmosz Könyvek, Móra · Ifjúsági kiskönyvtár · Dráma (új sorozat) · Osiris könyvtár / JATE Középkori Egyetemes Történeti Tanszéke Osiris · Kis szerelmes irodalom Eri · Képes regénytár Szépirodalmi · Athenaeum 2 pengős regényei Athenaeum · as – ars scribendi Századvég · Nyugat könyvtár · Magyar könyvtár · A magyar költészet kincsestára Unikornis

Fordításai 4

Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Alekszandr Szergejevics Puskin: Költemények és egyéb verses munkák
Rónai Mihály András (szerk.): Anthologia coacta
Arthur Schnitzler: Az élet szava

Antológiák 45

Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Beck Zoltán – Mucsi Zoltán – Vecsei H. Miklós (szerk.): Barátom, aki voltál
Kőrössi P. József (szerk.): Szökés a halálból
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Lovász Andrea (szerk.): Válogatós
Kőrössi P. József (szerk.): Egy éj Velencében
Kőrössi P. József (szerk.): Párizs, isten hozzád!
Szilágyi Zsófia (szerk.): 20. századi magyar novellák – 1905–1920
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs
Kőrössi P. József – Pomogáts Béla (szerk.): Nyugat

Róla szóló könyvek 2

Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak

Népszerű alkotóértékelések

Véda P>!

Szép Ernő

Nagyon szeretem Szép nyelvezetét (igazi kuriózum), a humorát, s férfi létére azt az egyedülálló bájt, amit ő tud a lapok közé csempészni. Különcök, kávéházi „mitugrálszok”, a századelő teljesen megelevenedő hangulata Sheviot ruhákkal, Bergsteiger fűzős cipőkkel, pakombartos urakkal és féderes kocsiban utazó úriasszonyokkal.
Melegség tölti el a mellkasom ott szívtájékon, ha legalább papíroson belefeledkezhetek ebbe a milliőbe, s máris el-eltünedezik az a semmiből olykor reám törő, mélabús, szomorkás nosztalgia, sőt akár „egy mosolyintás méla kacskaringója is elfele oson az orrom mellett” ilyenkor.
Szóval nem titok: én az Ernőér' oda vagyok meg vissza. De nem kicsit.
Mert az Ernő hiába, hogy küllemében nem az esetem, nem magas, nem délceg és kifejezetten nem rosszfiúsan jóképű, de egyből az lesz, mikor elkezd nekem mesélni. Énnékem már a 7.oldalon kezd a szájam sarka felfele biggyedni, a térdem enyhén rogyadozni, a szempillám meg úgy valahogy néha megrebben… Mer' az Ernő az olyan, hogy amikor mesél, egészen itt lesz mellettem. Már nyújtsa is a jobbját, én meg csak belékarolok és magával ránt kérem szépen az ő vásott, nagy, mulandó bolond-, és boldogságaiba, világfájdalmas szomorúságaiba. :)
Szeretem járni vele az 1900-as évek eleji Budapestet, megismerni a kéjnőket és polgárleányokat, költőket és írókat, kávéházakat és olcsó kifőzdéket. Szeretem, hogy olyan kis csacsi, hogy egy „-Olyan érdekes itt, nem?” bugyuta felkiáltással be lehet őt csalni a Révay utca épülő házának állványzata alá; holott csak csókolódzni vágyik az ember leánya.
Meg azt is, hogy az Ernő nem csak szereti, hanem tiszteli is ám a nőket, mert akibe nem szerelmes, még annak is udvarol, vagy hagyja, hogy az udvaroljon neki. És olyan szépen beszél mindig róluk/rólunk, elnézően, kedves-szelíden, hisz' nála még kövér asszony sincsen, csak olyan, akinek „több a teste”. Hát, ezér' szép az Ernő kérem alássan.

1 hozzászólás
Bla I>!

Szép Ernő

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla, és mostanában éppen újra felfedezzük mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát. Ady Endre egyik legjobb barátja volt, de ugyanúgy tartozott Molnár Ferenc legszűkebb baráti körébe is. Babits kezdettől fogva nagy költőnek tartotta, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának. Versei ugyanúgy kaptak helyet a legkomolyabb antológiákban, mint a kabarék színpadán. Ő maga pedig rendkívül szerény modorú, kis termetű, sovány ember volt, aki félszeg mosollyal mondotta el ironikus véleményeit az emberekről és az eseményekről. Aki ismerte, szerette, mindenki nagyra becsülte, de azért senki sem vette egészen komolyan. Ő maga sem vette egészen komolyan sem magát, sem a világot. Fura gesztusait anekdotákként mesélgették. Például amikor katonaidejét leszolgálva, az osztrák-magyar közös hadsereg tisztjévé avatták, akkor szokásos volt, hogy az új tisztek valamiféle – lehetőleg német – jelmondatot véssenek kardjuk pengéjébe. Szép Ernő hadnagy úr pedig a liberalizmus közismert, de nagyon nem harcias jelszavát vésette a kardra: "Leben und leben lassen!” (Élni és másokat is élni hagyni.) Egész költészete is az emberszeretet jegyében, kissé érzelmesnek, kissé furcsának, egyszerre könnyesnek és mosolygósnak alakult. A Nyugat körében senkinek nem volt oly sok köze Petőfi népi hangvételű egyszerűségéhez, de ugyanakkor a kabarék városias csúfondárosságához és a csak később keletkező újabb modernség képtelenségeihez. Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni, és üldözői sem gyűlölték személye szerint. De valójában nem tartozott senkihez, és magányos jelenség irodalmunkban."(MIA)


Népszerű idézetek

Frank_Spielmann I>!

Az élet latinul: vita. Magyarul is, jaj, de milyen!

Lélegzet

Kapcsolódó szócikkek: élet
2 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

– Mit szól az arcberendezésemhez? Randa vagyok, nem?
– Csúnyább is lehetnél – mondtam neki, hogy egyszer gyöngéd is legyek.

7 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Én zsidó vagyok? Hogyhogy zsidó vagyok? Mi az? Sárga vagyok én vagy zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok. Kinek az ideája volt, hogy én itt zsidó legyek? Nekem bizony isten eszem ágába se volt, hogy zsidó leszek majd, ha megszületek. Itt várt a világon ez a buta meglepetés, mikor itt kiszálltam. Nekem itt zsidónak kell lenni. Miért?

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
1 hozzászólás
Avraham>!

Igen, ez a legnagyobb szenvedés, ez, amit az ember intelligenciájára mértek. Ezt a sűrű butaságot nyelni, ezt a mocsok ködöt színi levegő helyett, a hazugságot, a butítást, a butaságot. Tűrni tehetetlenül, hogy hogy züllesztik ennek a tehetséges országnak az elméit, hogy sorvasztják itt el az értelmet, a humort, a szellemet. Mikor heverjük ki azt a kárt, amit ennek a nemzetnek a fejében és a lelkében tettek. Van különben valami magyarázat arra nézve, hogy hogy hihet el értelmesebb ember is ilyen vad szamárságokat. Kíván a zsidóról minden csúnyát hinni, igazolni szeretné a gyűlöletét, és a lekiismeretét elaltatni, mikor elragadja az állást, a boltot, a földet a zsidótól.

138. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
3 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Én nem tudom, hogy fejezzem ki, én egy májusi kertet keresek egy lányban.

8 hozzászólás
Frank_Spielmann I>!

Kinézett a rácson Sári után:
– Megint bement egy páholyba. Jaj, én nem tudnák virágot eladni!
Kijavítottam:
– Én nem tudnék.
– Maga se? Én se tudnák, istenbizony.

1 hozzászólás
Mandragora>!

Én olyan kíváncsi vagyok, olyan kíváncsi mindenre ezen a Földön, olyan őrültmód kívánok látni, hallani és tudni világot, életet; én még az akasztásomra is kíváncsi lennék, még akkor se kapnám be a mérget, ha avval elkerülném, hogy a gázkamrába toszigáljanak.

A Pozsonyi úti ház

sophie P>!

Vannak jó telefonozók. Úgy születtek a telefonra, ahogy zongorára születnek. Én nem jól játszom a telefonon. Sötétbe beszélek, űrbe, elveszek. Fél mondatokat mondok. Az árnyékát annak, amit mondandó volnék. Nem tudom a készüléknek adni azt, amit fülnek szántam, szemeknek.

18. oldal

cippo I>!

Szabad bombát ejteni és szabad hazudni, de nem szabad fekete öltönyhöz kék nyakkendőt kötni és sárcipősen nem szabad a szobába lépni.

Lélegzet, 372. oldal

9 hozzászólás