!

Szenti Tibor magyar

1939. november 9. (Hódmezővásárhely) –

Nemférfi
Honlapszenti.com

Könyvei 18

Szenti Tibor: Parasztvallomások
Szenti Tibor: A tanya
Szenti Tibor: Vér és pezsgő
Szenti Tibor: Betyártörténetek
Szenti Tibor: A halál
Szenti Tibor: Önismeret
Szenti Tibor: Paráznák
Szenti Tibor: Állat vagy ember?
Szenti Tibor: Szampó és Mirmidó
Gulácsy Éva – Szenti Tibor: Empátia

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Tények és tanúk Magvető


Népszerű idézetek

>!

170
Veletek szállnék,
Darvak, egy szebb világba,
De szárnyam árnyék.

>!

208
Az igazi ékszer nem a gyöngy
– Hanem a kagyló, amely szüli –,
Az óceánban csillanó könny.

>!

238
Gyerekként sokat sírtam,
Legényként kiabáltam,
Öregként hallgatni bírtam.

>!

39
A világnak az a Tao,
Mint csermelynek, és pataknak
Az óceán vagy a folyó.

>!

1
Uram, mikor kinyitod teremtő markod,
Megszületik, tágul a világegyetem,
Ha becsukod, az egészet kézben tartod.

Nikoletta_Sillinger>!

Rohanó világunk pihenőt nem enged,
Hogy minden aratást ünnepnek tegyünk meg.
Pedig, ha arattunk, s biztos már a kenyér,
Én hiszem, hogy ez az egy, minden mással felér.

320. oldal

Nikoletta_Sillinger>!

A vásárhelyi rímfaragó gazdák szerelmes verseket keveset írtak. Számukra a szerelem „fizikális valóság”, amelyet „gyakorolni köll, nem kibeszélni” – így mondták –, akár az élet egyéb, mindennapos szükségleteit, mint az evést, ivást, alvást; és az érzelmeiket magukba zárták.

316. oldal

>!

103
Földrengés rázza,
Tájfun, atom pusztítja,
Isten vigyázza!

10 hozzászólás
ZsuZsanna5 P>!

277
Fürödtem benned.
Virágod leszakítva,
Emléked enged.

Szerelem - Elbocsátó

Nikoletta_Sillinger>!

Csorba Péter elbeszélte, hogy a legény a háztűznézőben előbb vizet, majd tüzet kért amelyet mindig a lány hozott. Rendkívül régi, nemcsak a magyar, de az emberiség történelmébe évezredekre visszanyúló szokásról van szó. A víz és a tűz minden kultúrkörben szerepel, ahol az őselemeket fölsorolják. Akár a jin és a jang, a hideget, meleget, a fényt, árnyékot stb. tehát a világ két ellentétes, de egymást kiegészítő elemét testesíti meg, amely
nélkül nincs élet. A víz mindennapi életünk szerves része, testünk 75 százaléka, amelynek valamennyi eltávozott literjét az egészséges élet megtartásáért pótolni kell. A tűz a meleget, a családi fészket jelentette. A vadászó, gyűjtögető életmódtól kezdve egészen az első világháborúig mindkettőről az otthonlévő asszonyoknak kellett gondoskodni. Ha tehát a háztűznézőben érkező férfi a lányban leendő asszonyát látta fölfedezni, választása helyességéről úgy tudott leginkább megbizonyosodni, hogy a nő alkalmas-e a két fő őselem megszerzésére és megtartására, vagyis képes-e neki belőlük hozni.

300. oldal