!

Szent Bonaventura olasz

1221 (Bagnorea, Itália) – 1274. július 16. (Lyon)

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

Teljes névSzent Giovanni Fidanza Bonaventura
KatalógusnévBonaventura, Szent
Nemférfi

Könyvei 11

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei
Szent Bonaventura: Szent Ferenc élete
Szent Bonaventura: A hit rövid foglalata
Szent Bonaventura: A lélek útjai Istenhez
Szent Bonaventura: A tökéletesség kis tükre
Szent Bonaventura: Életem Krisztus
Szent Bonaventura: Krisztus, a mi szőlőtőnk
Szent Bonaventura: Beszélgetek a lelkemmel
Szent Bonaventura: Élet fája
Szent Bonaventura: Elöljárók aranykönyve

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Középkori keresztény írók Szent István Társulat · A lelki élet mesterei Szent István Társulat · A lelki élet ferences mesterei

Antológiák 9

Babits Mihály (szerk.): Amor Sanctus
Redl Károly (szerk.): Az égi és földi szépről
Sík Sándor – Juhász Vilmos (szerk.): A szeretet breviáriuma
Fükő Dezső (szerk.): Templomablak
Sík Sándor (szerk.): Himnuszok könyve
Kovács András Ferenc (szerk.): Világ világossága
Lukács László – Puskás Attila (szerk.): Karácsony titka
Szedő Dénes (szerk.): Philomena
Szedő Dénes (szerk.): Ferences himnuszok

Róla szóló könyvek 1

Meyer Vendel: Szent Bonaventura lelkigyakorlatos vázlatai

Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A BELSŐ EMBER. Azt kövesd, lelkem, amit Szent Bernát tolmácsolt Jenő pápának: „Vizsgálódásaid önmagad megismerésével kezdődjenek, mert félő, hogy ha magadat elhanyagolod, többi tudományod magától füstbe megy. Sokan vannak ugyanis, akik bár sokat tudnak, de önmagukról mitsem tudnak; míg másokon van szemük, önmagukról megfeledkeznek. Hogy Istent a külvilágban megkeressék, saját lelkükkel nem törődnek, pedig ott lakik az Isten. Tehát a külvilágból bensőmbe fordulok, a mélységből a magasságokba emelkedem, hogy megismerhessem: honnan jövök, hová megyek, honnan eredtem és mi vagyok. Ilyenformán a magam megismerése rávezet Isten megismerésére is.”

tschk P>!

Különös, hogy milyen kevesen keresik magukban az Ősokot, holott – amint már megmutattuk – Isten annyira közel van lelkünkhöz. Bár ennek a magyarázata kézenfekvő. Az emberi elme foglalatosságai közben elszórakozik, s nem vonul magába emlékezete segítségével. Képzetek halmozzák el s nem tér magába értelmével, kívánságok csalogatják, és egyáltalában nem zárkózik magába, hogy vágyait a belső édességre és lelki örömre irányozza. Teljesen érzéki dolgokba merül, s képtelen magába, mint az Isten képmásába visszavonulni.

53. oldal

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

2 hozzászólás
Aleph>!

Bonaventura tudja, miért látja az eredeti ártatlanságot visszanyerő Ferenc az egész teremtést egy lépcsőfoknak Isten felé. A megtisztult látás fel tudja fogni a valóságot, s bár Isten továbbra is hallgat, ő hallja szavát minden művében: Verbum divinum est omnis creatura – minden teremtmény: Isten szava. Maga a teremtés is egy hatalmas sacramentum, szentség. Isten egyik könyve, amelyben közli velünk szeretetét; a második az írott Könyv, a harmadik az élő Ige, Krisztus, aki mindezeknek értelmet ad. Így lesz minden emberi tudás egyetlen nagy érthető körnek, a spehra intelligibilisnek a része, mert az Atya Krisztusban, mint főben foglal össze mindent.

16. (Szent Bonaventura pályája)

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

tschk P>!

Természetesen nem a hétköznapi értelemben vett számokról van itt szó, hanem arányokról, ritmusokról és harmóniákról. SZ. Bonaventura ezt egy hetedikkel bővíti, az artificiales -szel. A művész az örök okokból felfogott ritmusokat a test megfelelő mozgásai által képes kifejezni a műalkotásban.

71. oldal

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

FontolvaHaladó>!

A választóképesség (akarat) működését a latolgatásban, az ítéletben és a vágyódásban figyelhetjük meg.
A latolgatás nem más, mint annak keresése, hogy mi a jobb: ez vagy az? Jobbnak azért nevezünk valamit, mert az közeledés a legjobbhoz; közeledés a nagyobb hasonlóság miatt. Senki nem tudhatja másképp, hogy az egyik dolog a másiknál jobb, csak ha tudja, hogy jobban hasonlít a legjobbhoz. Hogy pedig valami máshoz jobban hasonlít, nem tudhatja másképp, csak ha ismeri azt a „mást”. Nem tudhatom, hogy ő jobban hasonlít Péterhez, ha nem ismerem Pétert. Tehát minden latolgatásban szükségképpen megvan a legfőbb jó belénk oltott ismerete.

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

FontolvaHaladó>!

Ismételjük: mivel legtisztább és föltétlen létező, mivel tiszta lét, és mert első és utolsó, azért minden dolognak eredete és végső célja. Mivel örök és jelen, jelenvaló, azért minden időtartamot felülmúl és áthat, mintha az idő kerülete és középpontja lenne egyszerre. Mivel egyszerű és hatalmas, azért teljesen belül és kívül van mindenen. „Olyan felfogható szellemi kör, amelynek középpontja mindenütt van, kerülete azonban sehol.” Mivel tiszta ténylegesség és változatlan, „ő maga mozdulatlanul mozgat mindent”. Mivel tökéletes és mérhetetlen, mindenben van, de nem bezárva, mindenen kívül, de nem kizárva, minden fölött, de nem fölemelten, minden alatt, de nem elnyomva. És mivel szorosan egy és végtelenül sokoldalú, azért ő a minden mindenben, s bár a minden sok dolgot foglal magába, ő azonban egy marad. A legegyszerűbb egység, a legvilágosabb igazság és a színtiszta jóság folytán benne van minden erő, minden minta, minden közölhetőség. Belőle, általa, benne van minden, mert ő mindenható, mindentudó és egészen jó. Őt tökéletesen látni: maga a boldogság. Ahogy Mózesnek mondta: Megmutatom majd neked egész jóságomat.

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

tschk P>!

Az isteni gondviselés műveként József, a Szűz jegyese Betlehem városába vezette az áldott állapotban lévő leányt, a királyi sarjat. S a fogantatás után kilenc hónapra, miként a vőlegény az ő terméből, úgy lépett ki a békesség királya a Szent Szűz méhéből.

81. oldal

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

Aleph>!

Kezdetben[1] az Őskezdetet hívom segítségül, „a világosság Atyját”, tőle származik minden megvilágosodás és „minden jó adomány és tökéletes ajándék”[2]; az örök Atyát, az ő Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus által. A Szentséges Szűz Mária, a mi Istenünk és Urunk Jézus Krisztus anyja, Szent Ferenc, vezérünk és atyánk közbenjárására „világosítsa meg lelki szemünket [Ef 1,17] és igazítsa lábunkat annak a békének útjára, mely minden értelmet meghalad” [Lk 1,79; Fil 4,7; Jn 14,27]. Ezt a békét hirdette és hozta a mi Urunk Jézus Krisztus, és ezt hirdette meg újra Szent Ferenc Atyánk is. Minden beszédének elején és végén a békéről szólt, minden köszöntésében békét kívánt, szemlélődésében mindig az elragadtatás békéjét áhította. Úgy élt, mint annak a Jeruzsálemnek polgára, amelyről ő maga, a béke embere, aki azokkal, akik a békét gyűlölik, békében élt [Zsolt 119,7], mondja: Kívánjatok békét Jeruzsálemnek [Zsolt 121,6]. Tudta, hogy Salamon trónja is békességben állott. Írva van: lakóhelye békében vagyon, lakása a Sionon.[3]

[1] In principio – Az első kezdet az őselv, vagyis Isten, de Szt. Bonaventura itt gondol a Ter 1,1-re és a Jn 1,1-re is. Rá jellemző módszer: kiindulás a legelső princípiumból, és minden más igazságot abból levezetni.
[2] Jak 1,17. Bonaventura filozófiájának és teológiájának központi gondolatát fejezi ki ez a vers.
[3] Zsolt 75,3 – A béke szó itt misztikus jelentésben szerepel: a lélek megnyugvása Istenben. Az egész Itinerarium célja éppen ez a béke.

32. (A lélek zarándokútja Istenbe)

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

tschk P>!

Az efféle elmélkedésben az értelem kutatva teszi fel a kérdést, az ítélőképesség véleményt alkot és választ ad; a lelkiismeret tanúságtevése által következtetést von le, az akarat miután választott, meghozza a döntést.

120. oldal

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel

tschk P>!

A negyedik fok a részegség… És ezért mint részeg, szégyen nélkül vetkőzünk mezítelenre és viseljük el az ütéseket el az ütéseket fájdalom nélkül.

125. oldal

Szent Bonaventura: Szent Bonaventura misztikus művei A lélek zarándokútja Istenbe / Élet fája / A hármas út, avagy a szeretet fellángolása / Beszélgetek a lelkemmel