!

Szendrei László magyar

Könyvei 15

Szendrei László: Neves kifejezések, szállóigék, mondások
Szendrei László: A magyar múlt dicső fejezetei
Szendrei László – Zubály Sándor: Ezeréves történetek
Szendrei László: Uralkodók
Szendrei László: A turanizmus
Szendrei László: Menny és pokol
Szendrei László: Magyar királyok
Szendrei László: Magyarok büszkesége
Szendrei László: Magyarország dicsősége / The glory of Hungary
Szendrei László: A kezdetektől Szent Istvánig

Antológiák 10

Nemes István (szerk.): Trollvadászok
Nemes István (szerk.): Boszorkányok
Nemes István (szerk.): Démonok
Nemes István (szerk.): Lidércek
Nemes István (szerk.): Sárkányok
Nemes István (szerk.): Kalandorok
Nemes István (szerk.): Démonhercegnő
Nemes István (szerk.): Az Alkony Királyai
Nemes István (szerk.): Holtak serege
Nemes István – Bihonné Király Edit (szerk.): Harminc év

Népszerű idézetek

Qedrák P>!

A székely vagy magyar – sok helyen: székely-magyar – rovásírás eredetének megfejtése, kapcsolatrendszerének tudományos alaposságú feltárása valószínűleg egy erősebb fuvallatként oszlatná el a magyar őstörténetet beburkoló ködöt. A szakirodalom meghatározó részének áttekintése után viszont azt mondhatjuk, hogy a rengeteg nehéz problémát felvető kutatás még közel sincs a végén (sőt). Emiatt arra, aki teljesen biztosat mond, egyfajta Rovásos Háry Jánosként tekinthetünk. Szóval éljünk itt is a gyanúperrel, ha valahol azt olvassuk, hogy „teljesen egyértelmű” vagy „bizonyított” az ősi rovásírásunk eredete.

78. oldal, II. 1. 6. Óvatosan a rovással!

Qedrák P>!

Mindezek ellenére hazánkban virágzik a sumer-magyar rokonság hite, melynek legfőbb oka elsősorban szellemi, mégpedig a már régen – legalább Mohács óta – repedező, majd 1945 óta következetesen elnyomott magyar nemzeti identitás derékba törése, s az ebből fakadó lelki űr teletöltésének kényszerű igénye. Ám szerintünk a magyarság lelki poharába felesleges sumér citrompótlót tenni, mert a jó magyar bor savanyú lesz tőle.

67. oldal, II. 1. 3. A sumér-szál