!

Széky János magyar

Székely János

Könyvei 2

Széky János: Bárányvakság
A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák

Szerkesztései 24

Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1956
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1959-60
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1985-86
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1957-58
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1980
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1981-82
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1969
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1966-67
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1968
Széky János (szerk.): Retro évek – Így éltünk 1975-76

Fordításai 37

Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása
Gerald Durrell (szerk.): A legszebb kutyatörténetek
Celeste Ng: Amit sohase mondtam el
Nick Cave: És meglátá a szamár az Úrnak angyalát
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
Wilbur Smith: Kiálts rá az ördögre
Irvin D. Yalom – Robert L. Brent: Szólok a rendőrnek
Mitch Cullin: Mr. Holmes
Thomas Pynchon: Súlyszivárvány
Niall Leonard: Zúzógép

Antológiák 1

Bárány Tibor – Rónai András (szerk.): Az olvasó lázadása?

Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Bár a Fideszt külföldi kommentátorok gyakran – tévesen – jobbközépnek nevezik, és idehaza is sokan, kényelmességből, jobboldalinak, nincs köze sem ahhoz, amit a világban jobboldalinak mondanak (kevés adó, kis állam, kedvezés a magánvállalkozásoknak); sem az Európai Néppárt 2012-es alapprogramjában summázott, a felvilágosodás, a liberalizmus, a szolidaritás értékeit beépítő modern kereszténydemokráciához. Orbán nem is fárasztja magát azzal, hogy pártját jobboldalinak mondja; egyáltalán, semmilyen oldalinak. Szerinte ez a közép, a centrális erőtér, amitől jobbra és balra csak szélsőségek léteznek. Plurális demokráciában ez képtelenség, abban ugyanis a pártok, koalíciók mind valamit képviselnek, hol az egyik irányzat kerekedik felül, hol a másik. A közép minden adott pillanatban üres. De nem Magyarországon, ahol a trianonizált nacionalizmus mindent felülbírál, jobb-, és baloldaliságot egyaránt. (…)
A politikai választóvonal ebből a szempontból nem a politikai jobb- és baloldal, hanem „a nemzet” és „ellenségei” között húzódik, a nemzethez pedig az tartozik, akinek fáj Trianon. Vagy ahogy a nemzet guruja, Drábik János precízen és egy fokkal diplomatikusabban megfogalmazta minden fideszista és jobbikos troll alapelvét: „Akinek nem fáj Trianon, azt érzelmileg és tudatilag nem lehet teljes értékű magyarnak tekinteni.” A baloldallal nem az a baj, hogy, mondjuk, túl sok adót szed be és túlságosan sokat költekezik, ésszerűtlen gazdaságpolitikát folytat – a „nemzeti oldal” 2010 előtt szociális értelemben szélsőbalról támadta a baloldali kormányokat, és még ésszerűtlenebb gazdaságpolitikát követelt. Hanem az a baj vele, hogy „nincs hazája”, „hazaáruló”, „idegenszívű”, „ráront nemzetére” stb. Magyar nacionalista szemszögből nézve ettől baloldal.

98-99. oldal, Az érthetetlen Trianon

Széky János: Bárányvakság Hogyan lett ilyen Magyarország?

59 hozzászólás
>!
Kuszma P

Akik az oktatásért felelnek, (…) úgy gondolkodnak, mint a 35-40 évvel előbbi elődök, akik halálos biztonsággal meghatározták, hogy „a népgazdaságnak” ebben és ebben az iparágban ennyi és ennyi „szakemberre” lesz szüksége, ehhez X számú forgácsolót és Y számú villanyszerelőt kell kiképezni. Ez az a gazdasági modell, amely az 1980-as években már elért növekedésének határaihoz. A piacgazdaságnak nem X számú forgácsolóra van szüksége, hanem minél több olyan emberre, aki tud írni, olvasni, számolni, ért a számítástechnikához, az alapvető pénzügyekhez, és tud legalább angolul; aki tíz év múlva képes elsajátítani egy ma talán még nem is létező szakmát. A mai magyar közoktatás ennek tökéletesen ellene dolgozik, de a 2010 előtti korszak köz- és szakoktatása sem igen lépett túl a nyolcvanas évek megreformált állapotán. Kudarcának bizonyítéka az a hatalmas – roma és nem roma – tömeg, amely egyszerűen nincs olyan képességek birtokában, hogy be tudna lépni a munkapiacra.

167-168. oldal, A társadalmi szakadás kezdete

Széky János: Bárányvakság Hogyan lett ilyen Magyarország?

>!
Kuszma P

Mindkettő, Trianon és a kádárizmus is úgy határozza meg a magyarországi politizálást, hogy a politikai kaszt egyik fele sem hajlandó egyiket sem ténynek elfogadni, olyan rossz történelmi adottságnak, amivel szembe kell nézni, amit „a hozzáértő nép okos gyülekezetében” tisztázni kellene, hogy kormány és ellenzék azzal foglalkozhasson, ami a dolga: az ország javát szolgáló politikával. Ehelyett a politikai kaszt különféle irányzatai – a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében – azt feltételezik, hogy a hozzá nem értő nép buta gyülekezetét szolgálják ki, ezzel valóban butítva a népet és benne saját magukat.
Trianon és a Kádár-kori életszínvonal-emelkedés a magyar politikában nem átgondolandó, masszív történelmi örökség – hanem vagy nem létezik mint valóságos politikai hatóerő, csak mint az ellenfél rögeszméje (Trianon a „baloldal” számára); vagy mindennél erősebb, mindent felülbíráló hatóerő, aminél semmi sem valóságosabb (Trianon a „jobboldal” számára). Vagy abszolút rossz (Kádár-kor a retorikában); vagy hallgatólagosan etalonnak tekintett, de bevallani szégyellt jó (Kádár-kor a gyakorlati politikában). Akár így, akár úgy, mindkettő olyan tényező, amely miatt nem lehet, nem érdemes, vagy – a szereplők szemszögéből – nem szabad a Közép-Európában normálisnak számító kül-, bel-, és gazdaságpolitikát folytatni vagy követelni.

96. oldal, Rossz kormány, rossz ellenzék

Széky János: Bárányvakság Hogyan lett ilyen Magyarország?

10 hozzászólás
>!
Kuszma P

Van egy romantikus antikommunista elbeszélés, amely sok mindent meghatároz a politikusi szónoklatoktól az alkotmánybírói történetfilozofálásokig. Eszerint 1989 eleje és 1990 tavasza között Rendszerváltó Szent György legyőzte a kommunista sárkányt, a Nép nevében fellépő Ellenzék a Hatalmat. Éppen ezért minden rendszermódosítás – és általánosságban, ezen elbeszélés tagadása – a sárkány feltámadását hozza közelebb. Szárazabban: akik nem magát a szisztémát, hanem feltételezett elrontóit bírálják, a racionális döntés elméletét húzzák rá a harmadik köztársaság születésére. Vagyis azt feltételezik, hogy a rendszerváltást egy egységes szubjektum hajtotta végre, „aki” tisztában volt saját (egységes) értékrendjével, és tökéletes tájékozottság birtokában, preferenciáit ésszerűen számba véve használta eszközeit a neki legkedvezőbb eredmény eléréséhez egy másik, szintén egységes – de történelmileg vereségre ítélt – alannyal szemben.
A történet azonban nem ez. Pontosan azt a rendszert, amely létrejött, senki sem akarta. Maga az új – egyébként ideiglenesnek szánt – politikai berendezkedés nem nyilvános, ellenőrizhető közmegegyezéssel, hanem pillanatnyi erőviszonyoktól diktált kompromisszumok, szükségmegoldások, olykor rögtönzések és baklövések egyvelegeként jött létre.

57-58. oldal, Az önmagát szétverő gépezet

Széky János: Bárányvakság Hogyan lett ilyen Magyarország?

10 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az egyoldalúan moralizáló, megbékíthetetlen, rituális kommunistázás mint a rendszer megváltoztatásának, a liberális képviseleti demokrácia és a piacgazdaság, a politikai és gazdasági szabadság megteremtésének a pótszere – ez az ötvenhat-kultusz csapdája.

125. oldal, Az ötvenhat-kultusz csapdája

Széky János: Bárányvakság Hogyan lett ilyen Magyarország?