!

Széchenyi Zsigmond magyar

1898. január 23. (Nagyvárad) – 1967. április 24. (Budapest)

Tudástár · 7 kapcsolódó alkotó

Nemférfi
Életrajz

Képek 5

Könyvei 15

Széchenyi Zsigmond: Csui!…
Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam
Széchenyi Zsigmond: Năhar
Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött…
Széchenyi Zsigmond: Afrikai tábortüzek
Széchenyi Zsigmond: Hengergő homok
Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok
Széchenyi Zsigmond: Denaturált Afrika
Széchenyi Zsigmond: Szarvasok nyomában
Széchenyi Zsigmond: Két kecske

Kapcsolódó sorozatok: Egy magyar vadász hitvallása · Összes sorozat »

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Világjárók Gondolat · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Nemzeti Könyvtár · Kincses Könyvek

Antológiák 1

László Gyula (szerk.): Múlhatatlan gyerekkor

Róla szóló könyvek 2

Gyorgyevics Tamás: Széchenyi Zsigmond élete
Bödő István (szerk.): Széchényiek Sárpentelén

Kiemelt alkotóértékelések

Bla IP>!

Széchenyi Zsigmond

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Antal (Nagyvárad, 1898 – Budapest,1967) magyar vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja.
1915–1941 között Magyarországon, majd Európában a Kárpátokban, Tirolban, Skóciában Olaszországban vadászott, de eljutott hét alkalommal Afrikába, egyszer Indiába és Észak-Amerikába is vadászni. Mindezekről magával ragadóan olvasmányos, izgalmas, kalandos, ugyanakkor közérthető könyveiben számolt be. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája, és megsemmisült trófeagyűjteménye. 1945. március 13-án a szovjet hatóságok elvitték, a Tisza Kálmán – Köztársaság – téren, majd Csömörön, egy lágerben tartották fogva 1945. április 19-ig. Közben egyik kihallgatásakor, a Mosonyi úti fogházban véletlenül találkozott még édesapjával, aki az ő kiszabadulása előtt két nappal halt meg a fogságban elszenvedett bántalmazások miatt. 1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmúzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-korszakban sok igazságtalanság érte de aztán még az 1950-es években bekerült a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt dolgozott egy szakbibliográfián a vadászati irodalomról négy nyelven. 1955-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó ismét kiadta a már negyed százada megjelent Csui!…-t. S széchenyi Zsigmond újra nekilátott írni. Tulajdonképp innen datálható rehabilitációja. 1960-ban hivatalos állami expedícióval ismét Kelet-Afrikában járt. 1964-ben kilencedszer, de egyben utoljára jutott el Afrikába. Élete utolsó éveiben megadatott neki, hogy a szocializmusban is elismerjék munkásságát. Még Kádár János is többször vadászott vele. Szakkönyvtára csodával határos módon túlélte a második világháborút, halálakor már több mint 4000 kötetet számlált. Széchenyi Zsigmond vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, melyet 1969-ben a Mezőgazdasági Minisztérium megvásárolt a Természettudományi Múzeum számára – így közkinccsé vált.
Saját művei több, mint 50 kiadásban, másfél millió példányt meghaladóan láttak napvilágot. Nemzetközi elismerés, hogy könyveinek egy része 5 külországban, idegen nyelveken is megjelent. 2014-ben a hatvani Grassalkovich-kastélyban megnyitották a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot, amelyben személyes tárgyaival, emlékeivel létrehozták a Széchenyi Zsigmond emlékszobát is. A jelentős változásokon átesett Nemzeti Alaptantervben, mert a tervek szerint a magyar vadászirodalom is helyet kap majd az órákon, hiszen Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond életét és írásait is megismerhetik a diákok.
Számomra kitűnő könyvei mindig kikapcsolódást jelentenek, olvasásuk közben ott vagyok a gróffal lélekben vadászatain. Bátor, jellemes, méltánytalanul sokat szenvedett, elismerésre méltó ember.

2 hozzászólás
Uhtred>!

Széchenyi Zsigmond

Nagyon érdekesen ír, vadászírásai már-már egy regény izgalmasságával vetekednek. Ráadásul írásaiból kiviláglik az író kikezdhetetlen jelleme, bátorsága. Irigylem a kalandjait.

Kkatja P>!

Széchenyi Zsigmond

Gyönyörűen ír, öröm olvasni a kalandjait! :)


Népszerű idézetek

Lahara IP>!

Hallom, hogy a könyvkereskedők pontos statisztikát vezetnek a vásárló közönség különböző gyengéiről. Hogy tudniillik ki minek dől be. Ki hol viseli az Achilles-sarkát. Van, aki a fedőlaptól, van, aki a képektől, van, ki a befejező soroktól szédül meg. Sőt, állítólag olyan is akad, aki kizárólag a könyv súlyától s betűk nagyságától teszi függővé választását.

16. oldal

Emerencia P>!

Minden apropó nélkül idegennel szóba elegyedni, nekem mindig probléma. Halogatom, mint a fogorvost.

9. oldal

Emerencia P>!

Nagy autós vagyok én, amíg működik a motor. De ha egyszer leáll, akkor javítsa meg más.

26. oldal

1 hozzászólás
Bíró_Júlia>!

Engem minden táj csábít, ha messze van, ha nagy, ha sok benne a vad és kevés az ember.

7. oldal, 1 fejezet - Hol van Alaszka?

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam Vadásznapló 1935. augusztus-október

Eszter01>!

Negyven év a fiatalkor öregsége, ötven az öregség fiatalkora.

299. oldal

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam Vadásznapló 1935. augusztus-október

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság · öregség
Wiggin77 P>!

A sivatagért nem rajongok. Arról a költő emlegette ' sivatag varázsá'-ról nem sokat tartok. Kairóban, a Mena House ablakából vagy a piramisok tövéből szívesen végignézek a sivatag impozáns mozdulatlanságán. De nekem ennyi is elég a varázsból. Van akkora fantáziám, hogy el tudjam képzelni mindazt, ami ott, a láthatár mögött következik. Mindazt az újabb homokot.

26. oldal

G_Andi>!

Itt járt barátaim egyike valamikor így beszélt nekem a Taj Mahalról:
– Leírhatatlanul szép. Gyönyörű. Csak azt sajnálom, hogy megnéztem. Mert ha nem
láttam volna, még sokkal jobban tetszene.
Ebben a kijelentésben sok az igazság. Amiről túl sokat hallunk, amit mindenki agyon
magasztal, aminek képét minden képeskönyvben megtaláljuk s kiválóságait betéve
tudjuk, azt tulajdonképpen kár megnézni. Mert hiába, az emberi fantázia határtalan.
Szárnyai fáradhatatlanok. És a túlcsigázott, túl magasra röptetett képzeletet a valóság
csak nagy ritkán éri utol. Akármilyen szépet alkosson is az ember keze, képzelete mindig
felül tudja licitálni, mindig övé az utolsó szó.

maneki_neko>!

Érdekes, milyen kevés szó esik az ilyen esti beszélgetések alatt; milyen hosszúra nyúlnak egy-egy mondás közt a szünetek. A vadonban élő ember többet beszél szemével, mint szájával. Egy-egy arcjáték, felhúzott szemöldök vagy gyenge kézlegyintés olyanokat mond, amire más ember szóáradatot pazarolna.

259. oldal

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam Vadásznapló 1935. augusztus-október

StJust I>!

… szakadatlan ki- és bezippelés az életünk.

93. oldal

Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam Vadásznapló 1935. augusztus-október

1 hozzászólás