!

Szebeni András magyar

1946. április 30. (Budapest, Magyarország) – 2020. augusztus 17.

Tudástár · 11 kapcsolódó alkotó

Nemférfi

Könyvei 18

Esterházy Péter – Szebeni András: A vajszínű árnyalat
Szebeni András – Lukács László: Boldogok, akik házadban laknak…
Szebeni András – Forgách András: Bevilágítás
Szebeni András: Debrecen
Szebeni András: Szín-darabok
Odze György – Szebeni András: Verebes István
Szebeni András: Szeged
Szebeni András – Presser Gábor: LGT
Szebeni András – Csaplár Vilmos: Hídregény
Szebeni András – Sóvári Zsuzsa: Hölgyeim és Uraim

Illusztrálásai 2

Szakál László: Régi ünnepek a konyhában
Szebeni András – Dessewffy Tibor – Lakner Zoltán – Török Gábor: …res publica…

Népszerű idézetek

egy_ember>!

A Jóisten és Szent Péter golfoznak. A Jóisten üt először. Repül, repül a golflabda, földet ér, gurul egyenest a lyuk felé. A lyuk előtt egér ül. Észreveszi a labdát, bekapja. Amire előugrik egy macska, és, miau, lenyeli az egeret. Látja ezt a fennen köröző sasmadár, és lecsap a macskára, de viszont őbelé meg egy villám csap, a labda újra szabad, bele is pottyan a lyukba. Ekkor megszólal Szent Péter: Most akkor hülyéskedünk vagy golfozunk?

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egér · golflabda · Isten · macska · sas · Szent Péter · villám
7 hozzászólás
>!

Az út az Istenhez nem önmagunk megsemmisítésén, hanem a szereteten és az odaadáson keresztül vezet. Ennek konkrét útja pedig a másik ember: egymás iránti szeretetünkben kell alkalmassá tenni magunkat Isten szeretetének befogadására és viszonzására.

6. oldal (Lukács László: Előszó)

egy_ember>!

Úgy kétszáz éve kizárólag a szabadságról és az egyenlőségről beszélünk, vagy jobban mondva ők ketten beszélnek egymással, mit beszélnek! üvöltöznek!, kivörösödött arccal, a nyakon kidagadó erekkel üvöltöznek egymással. Mi mást tehetnének? A szabadság csak az egyenlőség rovására tudja magát érvényesíteni, ha meg egyenlőség van kikiáltva – hát arra még kéne emlékeznünk.
De a testvériségről kétszáz éve kussolunk. Arról, hogy a civilizációnk botrányos állapotba ért. Botrányba fulladt. Erről nem veszünk tudomást.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: egyenlőség · szabadság
1 hozzászólás
egy_ember>!

Nyolcvannyolcra nagyon elbizonytalanodott a diktatúra, és bizonytalan diktatúrának túros a háta. Az ember vagy bizonytalan, vagy diktatúra. Nem lehet mindent akarni egyszerre. A „kommunisták” kifejezetten peches emberek benyomását keltették, az én (E.P.) kifejezett részvétet érzett irántuk. Szegénykéim, vihogott olykor a telefonba, és édesapja szigorúan visszasziszegte, ez nem telefontéma, fiam. Az én nemzedékében nem volt már meg a veszélyérzet, ők, hogy egy ismert gondolkodó kifejezésével éljek, „már nem az ötvenes évek segglyukából másztak elő”. Pedig ezeket a műanyag kommunistákat, mondotta még (nem telefonban) az édesapja, nem szabad alábecsülni, mert csak a hatalom a hatalom megszerzése érdekli őket, semmi más nem számít, se Isten, se ember, se az édesanyjuk, csak a hatalom. Ezt, fiam, te el sem tudod képzelni, úgyhogy ne legyen nagy a pofád, és barátságosan hátba veregette az ént.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra
5 hozzászólás
sophie P>!

Ellenvélemény: Fuck your golden age! (Párnafölirat, hímzés, ajándék aranylakodalomra.)

101. oldal, Perczel Zita itthon, 1990 (Alexandra, 2000)

egy_ember>!

A halál mindennél nagyobb, de az embernél nem nagyobb. Nem nagyobb: azaz kisebb vagy egyenlő. Nem mi növünk föl a halálunkhoz, a halálunk nőhet föl hozzánk. (Arányos halált, Istenem!) Így mégis növünk, mert a halálunkkal együtt vagyunk azok, akik.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
latinta P>!

Az Isten megbocsájthat de mi ’56-osok nem! – Bárhogy van is, nekem erről a föliratról nem az Ég végtelensége, nem is a történelem sötétsége, ötvenhat fájdalma jut eszembe, nem egy ország páratlanul szép bátorsága, ahogy saját maga fölé emelkedett, haza a magasban, nem is az ezt követő bosszúhadjáratok rémülete és máig szitáló, nyálkás homálya jut eszembe, nem, hanem, és még csak elnézést sem kérek, hanem az, hogy a „de” elé vessző kell.

132. oldal (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: megbocsátás
2 hozzászólás
latinta P>!

A könyvet Szebeni Lipótnénak ajánljuk. Szebeni András azért, mert az édesanyjáról van szó, én meg azért, mert anyában szegény vidék vagyok, általában sértődött irigységgel veszem tudomásul a reálisan létező anyákat, s hacsak lehet, lecsapok rájuk; íme.

2. oldal (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Szebeni András
latinta P>!

Június 16dika. Tudjuk, milyen nap. Már tudjuk, mert talán éppen ez volt az a kitüntetett nap, melyet közösen nem tudtunk, úgy döntött az ország, hogy erre fátyolt borít. Ez ért véget a tavalyi Hősök téri ünnepéllyel. Arról szólt az az egész nap, amiről egy ország harmincvalahány évig hallgatott; emlékszem, annyira hihetetlennek tetszett, hogy a Hősök teréről nem a temetőbe mentem, hanem inkább haza, hogy megnézhessem az egészet a tévében (!), hogy így valahogy valóságossá váljék. Hogy azt, amit egyenként tízmillió ember tudott, most már nyilvánosan, együtt is tudjuk – mert az más. Az egyik legfontosabb napja ennek az új-régi országnak.

39. oldal (Alexandra, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Hősök tere