!

Számvéber Norbert

Norbert Számvéber

Teljes névDr. Számvéber Norbert
Életrajz

Könyvei 21

Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok
Számvéber Norbert: Páncélosok a sivatagban
Számvéber Norbert: Az alföldi páncéloscsata
Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1943–1945
Baczoni Tamás – Kiss Gábor – Sallay Gergely Pál – Számvéber Norbert: Halálfejes katonák
Számvéber Norbert: Páncélosok
Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján 1940-44.
Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941–1943
Kovács Zoltán András – Számvéber Norbert: A Waffen-SS Magyarországon
Számvéber Norbert: Páncélos-hadviselés a budapesti csatában

Kapcsolódó kiadói sorozatok: A második világháború teljes története, Nagy csaták, Hadiakadémia


Népszerű idézetek

>!
Hanging_Moss_9102

A második világháborúban a németek harcvezetési filozófiája az úgynevezett feladatorientált harcvezetés volt (németül Auftragstaktik). Ennek lényege, hogy az előljáró az alárendeltekkel egyeztetve csupán a feladat lényegi elemeit (például a harcászati vagy hadműveleti cél, az egyes szakaszok végrehajtásának határideje stb.) fogalmazta meg alárendeltjei számára, akik a végrehajtás részleteit önállóan, a gyorsan változó helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérve és ahhoz igazodva dolgozták ki, majd valósították meg. E rugalmas harcvezetés legfontosabb híradóeszköze a rádió adó-vevő, nélkülözhetetlen személyi előfeltétele pedig a kiválóan kiképzett és harcedzett tiszti, illetve altiszti állomány volt.

44

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán

>!
Tiger205

1944 nyaráig a magyar politikai és katonai vezetés nagyobb része komolyan bízott abban, hogy a Kárpátok szilárd védelmével Magyarország megvédhető attól a katonai és politikai pusztítástól, amelyet a front átvonulása jelent. Ezzel az ország kihúzhatja a brit haderő beérkezéséig vagy a fegyverszünetig, ráadásul az angolszász világ még hálás is lesz a bolsevizmus távol tartásáért Közép-Európától. Az elképzelésben, különösen, ami a kitartást illeti – lásd ismét az első világháborús gyökereket és alapvetést – volt valamennyi realitás, ám 1944. augusztus 23-án minden elképzelésük (lehetősége) összeomlott.

(első mondat)

Számvéber Norbert: Konrád 3 Páncéloscsata Budapestért 1945

>!
Tiger205

A hadtörténelemben általában három alapvető szempont alapján határozzák meg a katonai összecsapás győztesét. Az első szempont: ki uralta a harc színterét a harccselekmények végén (megfordítva: ki hagyta el a harcteret)? Második szempont: mekkora volt a felek elszenvedett vesztesége? Itt elsősorban nem az abszolút számok, hanem az arányok fontosak a harc kezdetén meglévő saját eszközök mennyiségéhez képest. Ebből következik, hogy a felek alkalmasak-e a továbbiakban a saját maguk által meghatározott harctevékenység (alapvetően a támadás vagy a védelem) végrehajtására? S végül a harmadik fő szempont: sikerült-e a korábban meghatározott hadműveleti tervet végrehajtani, és ezáltal elérni a kitűzött célokat?

Befejezés: Győzelem vagy vereség?

Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon az alföldi páncéloscsata 1944 októberében

>!
Hanging_Moss_9102

Burmester őrnagy nehézpáncélos-osztálya február 13-án összesített jelentései szerint 1945. január 18. és február 8. között 10 megsemmisült Tiger B nehézharckocsi mellett 205 szovjet harckocsit és önjáró löveget semmisített meg. Ebből 11 ISz-2 nehézharckocsi volt. A páncélosok kilőttek továbbá 113 páncéltörő ágyút, 21 tüzérségi löveget, öt sorozatvetőt, hat négycsövű légvédelmi géppuskát és öt repülőgépet. Ha a páncélosok mennyiségéből a szokásos 20 százalék „túlzást” levonjuk, még mindig 164 harckocsi és önjáró löveg marad.

430.

Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött A „Konrád” hadműveletek története, 1945

1 hozzászólás
>!
Hanging_Moss_9102

A jelentések összesítése után a „Balck” seregcsoport arcvonalán a német szárazföldi haderő, a Waffen-SS és a légvédelmi tüzérség alakulatai 1945. január 1.-31. között összesen 1399 szovjet harckocsi és önjáró löveg kilövését, valamint 45 páncélos zsákmányul ejtését jelentette. A német seregcsoport kijavíthatatlanul 164 saját harckocsit, rohamlöveget és vadászpáncélost veszített.
A 3. Ukrán Front 1945 januárjában 804 harckocsit és önjáró löveget veszített el véglegesen. A 2. Ukrán Front a komáromi páncélosütközetben legkevesebb 180 páncélost veszíthetett kijavíthatatlanul. Mindösszesen tehát a 2. és 3. Ukrán Front az 1945. januári harcokban mintegy 980 harckocsit és és önjáró löveget volt kénytelen törölni az állományból. Ha ezt összehasonlítjuk a „Balck” seregcsoport végleges páncélos-veszteségével, akkor a januári harcokban minden végleg elveszített német és magyar páncélosra hat szovjet harckocsi vagy önjáró löveg jutott.

367.

Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött A „Konrád” hadműveletek története, 1945

>!
Hanging_Moss_9102

Egyes források szerint a szovjet páncéltörő tüzérek pénzbeli „prémiumot” kaptak minden megsemmisített ellenséges páncélos után: 500 rubelt a lövegparancsnok, 300 rubelt az irányzó. A harckocsizók is kaptak ilyet; esetükben azonban kötelező volt szemtanúkkal bizonyítani a fegyvertényt (nem kizárt, hogy a tüzéreknél is). Brjuhov főhadnagy, a 170. harckocsidandár tisztje például a második világháborúban 28 német páncélos kilövését jelentette (miközben kilenc harckocsit lőttek ki alóla), de csak kilenc német harcjármű után kapta meg a prémiumot. Ha ez valóban így volt, véleményünk szerint ez a pénzszerzési lehetőség lehetett az aránytalan mértékű szovjet páncéloskilövési túligénylések egyik legfőbb magyarázata.

206

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán

>!
Tiger205

A szovjetek nagyon értettek hozzá, hogy a páncéltörő ágyúkat és harckocsikat a települések védelmére is hatékonyan alkalmazzák. Az elszánt védők bíztak magukban, s ezért bevárták a németeket, majd a házak között – lehetőség szerint oldalról – vették őket tűz alá.

A szovjet gyalogság általános harcértékéről a németek sem voltak túl jó véleménnyel. A lövészalegységek rendszerint a német páncélosok feltűnésekor visszavonultak. Kivételt képeztek a helységharcok és a rosszul belátható terepen vívott harctevékenységek, ahol a szovjet gyalogság igen kemény ellenfél volt.

A szovjetek különösen elszántan harcoltak, ha azt hitték, bekerítették őket. A németek elismeréssel nyilatkoztak a szovjet gyalogság ügyes és gyors állásépítő tevékenységéről is, ami azt jelentette, hogy ha a visszaszorított szovjeteket nem követték azonnal, azok igen rövid idő alatt hátrébb újabb állásokat létesítettek

18. fejezet: A csata után - Harcászati tapasztalatok

Számvéber Norbert: Konrád 3 Páncéloscsata Budapestért 1945

>!
Hanging_Moss_9102

A német-magyar csapatok összesen öt támadást indítottak. A három „Konrád” hadművelet a budapesti csata keretében zajlott le. A negyedik „Südwind” hadművelet február 17-től a garami hídfő felszámolásával előkészítette a legnagyobb szabású ellentámadást, amely március 6-án „Frühlingserwachen” fedőnéven indult azzal a céllal, hogy a 3. Ukrán Front erőit a Dunántúlról a Duna keleti partjára vesse vissza.

470.

Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött A „Konrád” hadműveletek története, 1945

>!
Hanging_Moss_9102

A szovjet ipar 1941–1945 között 314 676 tehergépkocsit gyártott, de ezek zöme a terepet nem bírta. Az USA-tól a Szovjetunió 376 617 darab tehergépkocsit kapott, s ennek nagy része a kiváló terepjáró képességű 2 és fél tonnás US-6 Studebaker típus volt.

213

Számvéber Norbert: Páncélosok a Dunántúlon Az utolsó páncélosütközetek Magyarországon 1945 tavaszán

>!
Tiger205

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott „világnézeti háborúja” keretében, a keleti fronton zajlottak le.

(első mondat)

Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon az alföldi páncéloscsata 1944 októberében

1 hozzászólás