Szalézi Szent Ferenc francia

Ne vágyakozzál a messze levő dolgok után, mert ez elszórakoztatja a szívet, haszontalanul fárasztja és állandó nyugtalanságban tartja azt. Mit használ egy fiatalembernek, ha időnek előtte vágyakozik valamely hivatal után? Mit használ a férjes nőnek, ha apáca akar lenni? Nem haszontalan időlopás-e, ha szomszédom birtokát meg akarom venni, mielőtt az el akarná azt adni? Ha beteg vagyok s mégis misézni, prédikálni, szóval templomba járni, betegeket látogatni akarok és az egészségesek dolgát akarom végezni, nem hiábavaló erőlködés-e ez, amennyiben nem áll módomban mindazt megtennem? Az ilyen üres vágyódások aztán elnyomják azokat, melyeknek Isten akarata szerint szívemben kellene lenniök; ilyenek pl., hogy minden bajomat békével, önmegtagadással, engedelmes és szelíd lélekkel viseljem. Azonban vágyódásaink rendszerint az olyan beteges asszonyok kívánságaihoz hasonlítanak, kik ôsszel friss cseresznyét, tavaszkor friss szőlőt akarnak enni.

274-275. oldal

Az értelem tesz bennünket emberré; s mégis nagyon kevés az igazán értelmes ember.

3.36 Okosan és igazságosan gondolkodjunk

Azok a szellemes szójátékok, amelyeken a tisztességes emberek fölvidulnak, és amelyek sem a szeretettel, sem a tisztességgel nem ellenkeznek, a természet adományai. Ezek arra szolgálnak, hogy bizonyos alkalmakkor földerítsék a lelket, amely az emberi tökéletlenségekben talál anyagot az ilyenfajta szórakozáshoz. Mindazonáltal vigyáznunk kell, nehogy az ártatlan vidámság gúnyolódássá fajuljon, mert a gúny felebarátunk megvetésével késztet nevetésre, a finom tréfa ellenben élces szavakkal nevettet, amelyeket bizalmas társaságban szabad mondanunk, s amelyeket jó néven vesz mindenki, mivel tudjuk, hogy senkire nézve nem sértők.

165. oldal

Szívednek ezen a világon igaz nyugalmat csak az erény és jámborság adhat…

Ezért int bennünket Szent Pál apostol, hogy a nap ne szálljon le haragunk fölött (Ef 4,26), mert éjjel csaknem engesztelhetetlen gyűlöletté válik, s mindenféle gonosz gondolatokkal táplálkozik. Olyan ember ugyanis még nem volt soha, aki haragját igazságtalannak tartotta volna.

124-125. oldal

Az erények között ne azoknak adjunk elsőséget, melyekhez hajlandóságunk vonz, hanem amelyek életmódunknak megfelelnek.

145. oldal, 3. rész, I. fejezet - Az erények megválasztása (Szent István Társulat, 1912)

Akik gondosan őrködnek lelkiismeretük fölött, vakmerően nem szoktak ítélni; s ahelyett, hogy felebarátjuk homályos és érthetetlen eljárásának és szándékainak okait kutatnák: inkább magukba szállnak, s minden erejükkel saját életük megjobbításán fáradoznak; miként a méhek, amelyek homályos és borús napokon a kasban maradnak, s ott végzik szokásos dolgaikat. Csak aki hasznos foglalkozást nem talál, az szokta mások életét kutatni."

169. oldal

A gonosz, érzéktelen emberek szidalma gáncsolódása és megvetése a nagy lélekre nézve szinte élvezet; de ha jó emberek, ha barátai s rokonai részéről kénytelen ilyesmit szenvedni, ahhoz már hősies béketűrés kívántatik meg. Amiért is jobban megcsodálom Borromei Szent Károlyt azért, hogy hallgatagon és szelíden viselte el azon kifakadásokat, melyekkel egy igen szigorú szerzetes-rendnek szónoka őt illette, minthogy egykedvűen vette sok kicsapongó embernek szidalmait. Amiként ugyanis a méhszúrás fájdalmasabb a szúnyogcsípésnél, éppígy nehezebb elviselni a jó emberektől származó sérelmeket, mint azokat, melyeket gonosz emberek halmoznak reánk. Néha azonban megesik, hogy a véleménykülönbség még az erényes és legjobb szándékú embereket is egymás megsértésére ragadja.

156-157. oldal

Általános szabály Filótea, hogy kedélyünk hullámzását eredményeiről ismerjük föl, miként a fát gyümölcséről. Jó az a szív, melynek hajlamai jók; de ezek csak akkor jók, ha jó cselekedetekben nyilvánulnak. Ha tehát e vigasztaló érzetek az alázatosságot, a türelmet, a szeretetet, felebarátunk szenvedései iránt való gyengéd részvétet, az engedékenységet növelik bennünk; ha buzgóbbá tesznek bennünket szenvedélyeink megfékezésében, a kötelességtudásban, készségesebbé az engedelmességben s egyszerűbbé viselkedésünkben: akkor Filótea joggal következtetheted, hogy azok Istentől származnak. De ha ezen gyengéd, édes érzetek csak édességben áradoznak s a mellett mi vakmerők, lobbanékonyak, indulatosak, türelmetlenek, önfejűek, kevélyek, felebarátunk iránt keményszívűek maradunk s azon képzelgésben élünk, hogy már tökéletesek vagyunk s éppen azért semminemű figyelmeztetést vagy rendreutasítást nem fogadunk el: akkor biztosra veheted, hogy ama vigasztalások hamisak és veszélyesek. A jó fa ugyanis csak jó gyümölcsöt terem.

318-319. oldal (Szent István Társulat, 1912)

A Szentírás szerint a Szentlélek nem lakik tettető és kétszínű szívben. Nincs jobb és kívánatosabb lelki tulajdonság, mint az egyenesség. A kétszínű, a világi okosság számtalan mesterfogása e világ fiainak ismertetőjele; de Istennek fiai nem járnak görbe utakon, és szívükhöz nem fér kétértelműség. Aki egyenes úton halad – mondja a bölcs-, az biztosan halad. A hazugság, a kétnyelvűség, az alakoskodás mindig az alacsony és gyenge léleknek a jele."

173. oldal