Szakonyi Károly magyar

Történik napjainkban, sajnos.

…a képzelet szabadsága megkívánja,
hogy térben és időben
távoli témákhoz nyúljunk –
mert ha nem így cselekszünk,
a valóság egy kicsit mindig
meg fogja kötni a kezünket.
Az irodalom máris túlzottan hasonlít
az újságíráshoz.
– Az irodalomban lélektanra
és képzeletre van szükség.

Ma már nem hiszek az irodalmi irányzatokban.
Az egyéniségben hiszek.

J. L. Borges
(Lattore Ágnes ford.)

5. oldal

Hogyan is lehetne másként betörni egy ifjút, mint hogy állami szolgálatba állítjuk…

157. oldal Nihilisták

Régi história… meg kell halni, és ez mégis mindenkinek új…

190. oldal Nihilisták

Ó, semmi, semmi, csak egy kis szívesség! … és az ember nyakig ül a lekötelezettség mocsarában. Akkor aztán legyen bőr a képén lázadozni!

157-158. oldal Nihilisták

Ha telezabálod magad a hitről szóló frázisokkal, nem lehetsz többé kételkedő, ha pedig nem vagy kételkedő, tagadó sem vagy, alázatos, békés barom leszel, akit bárhova lehet terelni. Hát én ebből nem kérek!

87. oldal Nihilisták

A legtöbbjük fekete – bársonyfekete, éjfekete, de akad köztük tarka, cirmos és fakószürke is: sovány, de inkább talán csak karcsú macskák.

Ma mindenki durva akar lenni és érzéketlen, ez a divat. Kérem, méltóztassék tehát olyannak hinnie magát, amilyennek óhajtja…

128. oldal Nihilisták

Öreg asszony vagyok én már ahhoz, hogy bízzak a gyüttmentekben.

11. oldal

Minden tönkremegy…

9. oldal Szép esténk lesz