!

Szabó Péter magyar

1959 –

KatalógusnévSzabó Péter
Életrajz

Könyvei 31

Szabó Péter: Keleti front, nyugati fogság
Szabó Péter: Don-kanyar
Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1943–1945
Szabó Péter: Magyarok a Don-kanyarban
Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941–1943
Szabó Péter: Don-kanyar 1942–1943
Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján 1940-44.
Szabó Péter – Szebenyi István: Az utolsó töltényig
Lukács Bence Ákos – Szabó Péter: A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban
Aradi Gábor – Szabó Péter: A tolnai hadosztály a Don-kanyarban

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Modern Magyar Történelem Jaffa · Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Nagy csaták Duna International

Szerkesztései 1

Bús János – Szabó Péter (szerk.): Béke poraikra… I-II.

Népszerű idézetek

morin5>!

[…] Liszkibe, az alezredes harcálláspontjára mentem. Ez alkalommal beszélgetés közben jelentette az alezredes segédtisztje, hogy az egyik üteg parancsnoka öt lövés leadására kér engedélyt, a túlsó parton ugyanis az oroszok hidat építenek. Az alezredes válaszában utasította a segédtisztet, közölje az ütegparancsnokkal, hogy ezt nem teheti, mert a mai napra betervezett öt lövést már egy másik üteg leadta.

189. oldal

Lukács Bence Ákos – Szabó Péter: A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban Hadiokmányok, harctéri naplók, tábori levelezőlapok, visszaemlékezések és sajtóhíradások a magyar királyi 10. honvéd könnyű hadosztály történetéhez 1942–1943

cassiesdream>!

Édesapám, aki 56 hónapot töltött orosz hadifogságban, tisztában volt a jövőmmel
(Solymosi István karpaszományos őrmester naplója)

41. oldal

Szabó Péter: Don-kanyar 1942–1943 A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg képes krónikája / An illustrated chronicle of the Royal Hungarian 2nd Honvéd Army

morin5>!

A fegyvereket nem lehetett bevinni a bunkerekbe. Ha behozták azokat, átmelegedtek, és a hidegbe visszavíve a fegyvercsövek belsejét pillanatok alatt olyan dér borította, hogy nem lehetett átlátni a csövön, és a závárzatot sem lehetett kihúzni. […] A gyalogság nagyon félt a támadástól. Ahogy mondták, a fegyvereiket nem tudják használni […] Sok esetben megtörtént, hogy amennyiben sikerült a kézipuskával lőni, a cső belseje felmelegedett, utána eljegesedett, és ha újra lőttek vele, a cső szétrepedt.

164. oldal

Lukács Bence Ákos – Szabó Péter: A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban Hadiokmányok, harctéri naplók, tábori levelezőlapok, visszaemlékezések és sajtóhíradások a magyar királyi 10. honvéd könnyű hadosztály történetéhez 1942–1943

morin5>!

Rendes hatása van a repeszünknek. Telitalálat utána csak úgy repülnek a karok, fejek. Most már idegileg eléggé tönkre vagyok, de ez érthető. Mint említettem, úgy elfogytunk, hogy a tisztikar egy zászlósból és három hadapródból áll. S bizony voltam én puskás, gránátvetős, páncéltörő ágyús stb. Itt már nem volt szakasz, század, csak jobb szárny, meg bal szárny, s egyik szárnyparancsnok voltam. Öregem! Az újoncaidat az ásásra oktasd csak. Egy 70 cm széles, 150 cm mély gödör megóv a harckocsik ellen. Átszalad rajta simán, ezt tapasztalatból mondom. Megvéd tüzérségi szilánktól, aknavetőtől […]. Most már a mi embereink is szívesen ásnak.

168. oldal

Lukács Bence Ákos – Szabó Péter: A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban Hadiokmányok, harctéri naplók, tábori levelezőlapok, visszaemlékezések és sajtóhíradások a magyar királyi 10. honvéd könnyű hadosztály történetéhez 1942–1943

robertbardos P>!

A 2. hadsereg fegyverzete és felszerelése természetesen mind mennyiségben, mind minőségben elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől, hiszen a honvédség alakulatait nem a katonai nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették fel. A honvédség 1938-tól meginduló fejlesztése legfeljebb a szomszédos országok hasonló, vagy azt meghaladó hadipotenciállal rendelkező hadseregeivel megvívandó harcokra képesítette a csapatokat. A fegyverzetnek, a személyi állomány felszerelésének, ruházatának, szállító járműveinek összeállításánál egy esetleges közép-európai hadszíntér terep- és időjárási viszonyait vették alapul.

28. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)

Kapcsolódó szócikkek: szállító jármű
robertbardos P>!

Csak a kivételes tehetségű tábornokok, hadvezérek cselekednek általában mindig megfelelő módon a kritikus, sorsdöntő helyzetekben. Jány Gusztáv vezérezredes – noha rendelkezett hadseregparancsnoki erényekkel – nem tartozott közéjük. Őrlődött a feltétlen engedelmesség és csapatai megóvásának kötelezettsége között. Az előbbit választotta, s ez lett az ő tragédiája is. Egyszerűen összeroppant a feladat, a felelősség súlya alatt. Hadserege pusztulását látva idegei a rendkívül súlyos helyzetben felőrlődtek. 1943. január 15-ét követően szinte valamennyi intézkedését és cselekedetét ebből kifolyólag a zavarodottság és a kétségbeesés jellemezte, s vezérelte.

210-211. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)

robertbardos P>!

A 2. hadsereg-parancsnokság naplójához mellékelt jegyzőkönyvben az alábbi sorok olvashatóak: “1942. augusztus 20-án 05.07-kor vitéz Horthy István repülő főhadnagy feladatának hű teljesítése közben a feladat által megkövetelt alacsony magasságból lezuhant és hősi halált halt.” A kormányzóhelyettes tragédiáját repülőbaleset okozta, melynek oka legfőképpen a Héja típusú vadászgépek szerkezeti-technikai hiányosságaira vezethető vissza. A baleset valótlan, hamis okai (német mesterkedés, István-napi italozás stb.) többnyire a hátországban születtek, s terjedtek el. Kint a helyszínen, a Don mentén – ahogy Perjés Antal százados frontnaplójában is szerepel – általában az alábbi, valóságnak megfelelő magyarázat vált ismertté: “Egy felderítő repülőgép kísérésére indult, a repülőtér felett egy éles kanyarban a gép lecsúszott, dugóhúzóba került és lezuhant.”

127-128. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)

robertbardos P>!

Az alapvető kiképzési fogyatékosságok leginkább a védelmi harc terén jelentkeztek. A csapatok nem helyeztek kellő súlyt a védőállások helyes megválasztására, kiépítésére, az állásszolgálat megszervezésére, illetve a támadófogadásokra. Természetesen a támadások végrehajtását illetően is voltak hibák. A magyar alkulatok támadásait bevezető tüzérségi előkészítések általában nem voltak elég hatékonyak. A csapatok gyakran már a támadás kibontakozásának időszakában a szovjet aknavetők és géppuskák tüzébe kerültek és érzékeny veszteségeket szenvedve visszavonulásra kényszerültek. Kevés példa akadt a szomszédokkal, illetve a különböző fegyvernemekkel való hatásos együttműködés megszervezésére.

144. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)

robertbardos P>!

A csapatok kiképzésekor nem fektettek elég hangsúlyt a műszaki munkálatok (fedett- és árokbunker rendszer építése stb.) begyakorlására. A védelemre való felkészülést, a védelmi feladatok elsajátítását (árokszolgálat, védőállások kiépítése, védelmi harc) – az előző évek gyakorlatán mit sem változtatva – egyszerűen elhanyagolták.

54. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)

robertbardos P>!

Nehéz lenne huszadik századi hadtörténelmi példákat hozni arra, hogy egy 200 ezer fős hadsereg – amely 200 kilométer széles arcvonalát mélységi tagozódás nélkül, tartalékok hiányában volt kénytelen védeni, amely nem rendelkezett számottevő páncélelhárító fegyverrel és harckocsival, amelynek zömében fogatolt tüzérsége – lóállományának hátsó körzetekbe való szállítása, illetve elhullása miatt – állóharcra kényszerült, amelyhez utánpótlási, s ellátási helyzetének katasztrófális állapota miatt csak részben érkeztek ki a téli óvócikkek, s ruházat, illetve amelynek katonái 2500 kilométerre távol szülőföldjüktől, számukra idegen, vagy közvetett célokért küzdöttek és áldozták életüket – hosszabb ideig ellen tudott volna állni egy szinte minden tekintetben fölényben lévő ellenfél támadásainak.

241. oldal (Zrínyi, 1994)

Szabó Péter: Don-kanyar A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943)