Szabó Ferenc magyar

A megtérés, az egység, az abszolút nosztalgiája […] tény, de ugyanakkor a szellem a megismerés legyőzhetetlen korlátait tapasztalja. Az értelmet kereső ész beleütközik az érthetetlen világba, az « abszurd falába ». Nem a világ maga abszurd; az abszurditás érzése a megérthetetlen (déraisonnable) világ és az értelmet kereső ész ütközéséből származik. « Ami abszurd, az az irracionális és a világosság utáni esztelen vágy konfrontációja, amely vágy ott rezonál az ember legmélyén. » (Essais, 113)
A teljes « értelem », az igazság, az abszolút vágya tehát tény. Még az is elismeri, aki esetleg fizikai vagy filozófiai « öngyilkosságba » menekül; elismeri, bevallja tettével. A kérdés csak az, hogy ennek a vágynak megfelel-e egy abszolút Valóság, éspedig nem akármilyen, hanem olyan, aki tud « szeretni és szenvedni », akinek arca és szíve van. Ehhez a személyes Abszolútumhoz eljuthatunk értelmi és akarati tevékenységünk transzcendenciájának elemzése útján. De az ilyen bizonyítás után ( amely megvilágítja azt, hogy az értelemkeresés végeredményben Isten-keresés ), az értelem nem okvetlenül nyugszik meg. Még kevésbé a « nyugtalan szív ». Mert Isten megismerése az ő elismerését követeli tőlünk: egész életünk elkötelezését, tehát végső soron megtérést. Az ember az Isten-problémára egész életével válaszol.

14. oldal, 2. Értelemkeresés vagy istenkeresés? (Róma, 1980)

[…] nem a központ változtatott helyet a szellemi kopernikuszi fordulatban, hanem egyszerűen a központ fogalma tűnt el. A támpont, az Abszolútum hiányzik. G. Marcel jól látta, hogy ebben keresendő a mai ember problematikus volta: elveszítette támpontját, többé már nem méri magát Istenhez.

11. oldal, Isten arcát keresve, (Bevezető), 1. Széttört világ (Roma, 1980)

Isten és az erkölcsi rend nem « kívül van », nem « idegen » az embertől. Az isteni transzcendencia egyben immanencia is, hiszen a Teremtő mindennek létet adó ok, így « benne van » mindenben. Így az emberben is Isten a legbelsőbb: « Interior intimo meo, superior summo meo » (Ágoston).

60-61. oldal, II. A hit természetfeletti távlatai, 2. Keresztény humanizmus? (Róma, 1980)