!

Szabó Ferenc magyar

1931. február 4. (Kálócfa) –

Tudástár · 4 kapcsolódó alkotó

Teljes névDr. Szabó Ferenc S. J.
Nemférfi
Életrajz

Könyvei 48

Szabó Ferenc: Zsoltárhangon
Szabó Ferenc: „Csillag után”
Szabó Ferenc: A rejtett Isten útjain
Szabó Ferenc: Mielőtt szürkülnek a színek
Szabó Ferenc: Jelek az éjszakában
Szabó Ferenc: Az ember és világa
Szabó Ferenc: Jézus Krisztus megközelítése
Szabó Ferenc: Szomjazod hogy szomjúhozzalak
Szabó Ferenc: Szomjúság-forrás
Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve, 1858–1927

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Máltai könyvek Magyar Máltai Szeretetszolgálat · Isten és tudomány · Teológiai zsebkönyvek · Anima Una Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya · Teológiai kiskönyvtár

Szerkesztései 9

Szabó Ferenc (szerk.): Üldözött jezsuiták vallomásai
Szabó Ferenc – Bartók Tibor (szerk.): Jezsuiták Szent Ignác nyomdokain
Szabó Ferenc – Lázár Kovács Ákos (szerk.): Pálos Antal emlékezete
Szabó Ferenc – Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka Ottokár
Szabó Ferenc (szerk.): Arcod keresem
Szabó Ferenc (szerk.): Jésuites hongrois sous le pouvoir communiste
Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka ébresztése I.
Szabó Ferenc (szerk.): Prohászka ébresztése II.
Szabó Ferenc (szerk.): Európai magyarság – magyar európaiság

Fordításai 12

Giuseppe Ungaretti: Mérték és titok
François Varillon: Isten alázata és szenvedése
Paul Claudel: Kantáta három hangra és más költemények
François Mauriac: Mauriac önmagáról
Xavier Léon-Dufour (szerk.): Biblikus teológiai szótár
Paul Claudel – Paul Valéry – Pierre Emmanuel: Szavak forrása csend
Hans urs von Balthasar: Hans Urs von Balthasar
Yves de Montcheuil: Világ világossága
Pierre Emmanuel: P. Emmanuel önmagáról
F. Varillon: F. Varillon önmagáról

Antológiák 5

Hafner Zoltán (szerk.): A csend történései
Szilágyi Csaba (szerk.): A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig
Alszeghy Zoltán – András Imre – Benkő Antal – Szabó Ferenc – Szentmártoni Mihály – Őrsy László – Őry Miklós – Sántha Máté – Szilas László – Vass György – Morel Gyula – Csókay Károly: Kereszténység és közösség
Büki Attila (szerk.): Isten kezében
Anton Koerbling – Paul Riesterer: Boldog Rupert Mayer

Népszerű idézetek

ajikarei >!

A megtérés, az egység, az abszolút nosztalgiája […] tény, de ugyanakkor a szellem a megismerés legyőzhetetlen korlátait tapasztalja. Az értelmet kereső ész beleütközik az érthetetlen világba, az « abszurd falába ». Nem a világ maga abszurd; az abszurditás érzése a megérthetetlen (déraisonnable) világ és az értelmet kereső ész ütközéséből származik. « Ami abszurd, az az irracionális és a világosság utáni esztelen vágy konfrontációja, amely vágy ott rezonál az ember legmélyén. » (Essais, 113)
A teljes « értelem », az igazság, az abszolút vágya tehát tény. Még az is elismeri, aki esetleg fizikai vagy filozófiai « öngyilkosságba » menekül; elismeri, bevallja tettével. A kérdés csak az, hogy ennek a vágynak megfelel-e egy abszolút Valóság, éspedig nem akármilyen, hanem olyan, aki tud « szeretni és szenvedni », akinek arca és szíve van. Ehhez a személyes Abszolútumhoz eljuthatunk értelmi és akarati tevékenységünk transzcendenciájának elemzése útján. De az ilyen bizonyítás után ( amely megvilágítja azt, hogy az értelemkeresés végeredményben Isten-keresés ), az értelem nem okvetlenül nyugszik meg. Még kevésbé a « nyugtalan szív ». Mert Isten megismerése az ő elismerését követeli tőlünk: egész életünk elkötelezését, tehát végső soron megtérést. Az ember az Isten-problémára egész életével válaszol.

14. oldal, 2. Értelemkeresés vagy istenkeresés? (Róma, 1980)

ajikarei >!

[…] nem a központ változtatott helyet a szellemi kopernikuszi fordulatban, hanem egyszerűen a központ fogalma tűnt el. A támpont, az Abszolútum hiányzik. G. Marcel jól látta, hogy ebben keresendő a mai ember problematikus volta: elveszítette támpontját, többé már nem méri magát Istenhez.

11. oldal, Isten arcát keresve, (Bevezető), 1. Széttört világ (Roma, 1980)

ajikarei >!

Isten és az erkölcsi rend nem « kívül van », nem « idegen » az embertől. Az isteni transzcendencia egyben immanencia is, hiszen a Teremtő mindennek létet adó ok, így « benne van » mindenben. Így az emberben is Isten a legbelsőbb: « Interior intimo meo, superior summo meo » (Ágoston).

60-61. oldal, II. A hit természetfeletti távlatai, 2. Keresztény humanizmus? (Róma, 1980)