!

Sükösd Mihály magyar

1933. október 4. (Budapest) – 2000. október 12. (Budapest)

Tudástár · 6 kapcsolódó alkotó · 2 kapcsolódó könyv · 5 film

KatalógusnévSükösd Mihály
Életrajz

Képek 1

Könyvei 27

Sükösd Mihály: Beat – hippi – punk
Sükösd Mihály: Hemingway világa
Sükösd Mihály: Hippivilág
Sükösd Mihály: Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Sükösd Mihály: Franz Kafka: A per
Elek Judit – Sükösd Mihály: Tutajosok
Sükösd Mihály: Hódolat Ingmar Bergmannak
Sükösd Mihály: Franz Kafka
Sükösd Mihály: Utópia lovagjai
Sükösd Mihály: A törvénytevő

Kapcsolódó kiadói sorozatok: Írók Világa Európa · Talentum műelemzések Akkord · Irodalomtörténeti Kiskönyvtár Gondolat

Szerkesztései 5

Sükösd Mihály (szerk.): Üvöltés
Sükösd Mihály (szerk.): Chicago ostroma
Sükösd Mihály (szerk.): A varázshordó
Kardos László – Sükösd Mihály (szerk.): Az amerikai irodalom a huszadik században
Sükösd Mihály – Somló Vera – Bart István (szerk.): Regény és tapasztalat

Fordításai 16

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések
Ernest Hemingway: Elbeszélések
Ernest Hemingway: A mi időnkben
Ernest Hemingway: Novellák
Ernest Hemingway: Férfiak nők nélkül
Ernest Hemingway: A jéghegy csúcsa
Ernest Hemingway: Karácsony a világ tetején
Géher István (szerk.): Az elveszett kisfiú

Antológiák 9

Tóbiás Áron (szerk.): Tarts nyugatnak!
Kardos György (szerk.): Körkép 85
Hatvany Lajos – Glink Károly: Beszélő házak és tájak
Sík Csaba (szerk.): Körkép 75
Kardos György (szerk.): Körkép 81
Erdős László (szerk.): Visszhang
Gondos Ernő (szerk.): Körkép 64
Rátkai Ferenc – Tóth Gyula (szerk.): Körkép 65
Rátkai Ferenc – Tóth Gyula (szerk.): Körkép 67

Róla szóló könyvek 2

Kocsis L. Mihály: Olvasó példány
Dersi Tamás: Thália magyarul tanul

Népszerű idézetek

Carmilla >!

Gertrude Stein nem féltékeny francia művészbarátaira, összehozza őket honfitársaival. Hemingway az ő szalonjában ismeri meg Picassót, Matisse-t, Braque-ot, Cocteau-t. Itt barátkozik össze F. Scott Fitzgeralddal, a húszas évek „jazz-korszakának” látványos írójával, Dos Passosszal, a keresztmetszet-regények majdani szerzőjével, Ezra Pounddal, a később fasisztává lett ezoterikus költővel és másokkal.

35. oldal, Műhely és készülés (Európa, 1969)

Carmilla >!

„Nem a halál a paradicsom kapuja, hanem ami előtte volt. Csak akkor rossz a halál, ha előtte elmulaszt valamit az ember. Ha soká tart, és annyira fáj, hogy az ember elveszti a méltóságát.”
    Hemingway nem akarta megadni magát; legyőzte a halált utoljára is. Ő teremtette meg, önmagának; a maga halálát halta.

177. oldal, Érted szól a harang (Európa, 1969)

Kapcsolódó szócikkek: Ernest Hemingway · halál
Carmilla >!

    A hippit a rendelkezésre álló szabadságmennyiség folyamatos csökkenése és álsága hajtja ki a társadalomból.

56. oldal, Szabadság (Kozmosz, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: hippi
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Mottója mintha a Gazdagok és szegények tanulságára visszhangzana: Senki sem külön sziget; minden ember egy rész a kontinensből, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.
Ez a szép idézet John Donne-tól, a XVII. századi angol „metafizikus” költőtől összegezi Hemingway fordulatát. Harry Morgan felismerése új ismeretekkel bővült. De már nem a Gazdagok és szegények szervetlen világába ágyazva. Az Akiért a harang szól Hemingway önérvényű világát tágítja ki és mélyíti el.

137. oldal

Kapcsolódó szócikkek: John Donne
Carmilla >!

Allen Ginsberg a fogalom eredeti értelmében sosem volt hippi, de nála nagyobb hatást talán senki sem gyakorolt a mozgalomra.

29. oldal, A gyűlöletes külvilág (Kozmosz, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: Allen Ginsberg
Sándor_Langer_Pudingman P>!

Robert Jordan magányos értelmiségi. Tudatosan baloldalisága és cselekvést követő erkölcse avatja annak a társadalmi eszmének és mozgalomnak részesévé, amelyet egészében vállal ugyan, de amelynek sok részlete neki idegen. Kommunista vagy? – kérdezi Maria, a Hemingway-hős szerelmének mostani inkarnációja. Nem antifasiszta vagyok. Ez az őszinte és jellegzetes válasz a regény, s a regényen túl az életmű egyik tartópillére.

138. oldal

Sándor_Langer_Pudingman P>!

Hemingway világában mindig a tagadás uralkodott; a félreérhetetlen megtagadása és elutasítása valaminek. Az Akiért a harang szól tagadása negatívumában is a kor kínálta lehetőségek egyik legbecsületesebbike. Persze, ami erkölcsi tartásnak kikezdhetetlenül tiszta, belső tartalomként nem mindig elégséges. Thomas Mann írta a „Mario és a varázsló”-ban, hogy „a nem akarásból alkalmasint nem lehet lelkileg megélni; valamit nem megtenni akarni, idővel nem maradhat az élet tartalma”.

138. oldal

2 hozzászólás
>!

Az emberi lény – legalábbis azokban az országokban, ahol a punkok találhatók – általában napponta tisztálkodik, azaz bőrfelületeit szappannal és vízzel mossa, haját fésüli, fogát és körmét karban tartja. A punk nem teszi ezt: nem annyira elvi megfontolásból, inkább azért, mert nincs rá se megfelelő helysége, se pénze, se belső indítéka. Ennek okából a punk tisztátalan és rossz szagú.
Öltözéke nemzetközileg felismerhető, mert mind az európai, mind az amerikai földrészen azonos: agyonviselt, szakadt, piszkos göncök. Farmer, alsótrikó, felsőtrikó, pulóver, még egy pulóver, saru, tornacipő, csizma. A punk rétegesen viseli szegényes ruhatárát, megint csak nem elvi megfontolásból, hanem részint azért, mert holmiját nincs máshol, mint a testén tárolnia, részint azért, hogy védekezzék az időjárás viszontagságai ellen.
Mindkét nem beli punk egyformán öltözködik, s egyformán öltözködik, s egyformán kedveli a mindenféle fém csecsebecséket (olcsó lánc gyűrű, karperec,hajcsat,hajszorító, fülbevaló, patkó, szög, tű, késpenge, zsilettpenge, sok egyéb), egyformán mozog és beszél, ezért a hímnemű punkot a nőneműpunktól futóránézéssel nem könnyű megkülönböztetni.

Carmilla >!

Hemingway mindig, s főként utolsó írásaiban a magányos egyén jogait és lehetőségeit keresi az ellenséges világban.

127. oldal, Érted szól a harang (Európa, 1969)

apetyov>!

Egy kontinens hamar megöregszik, ha már ott vagyunk. Őseink Amerikába mentek, mert akkoriban az volt az az ország, ahová menni kellett… Most menjenek Amerikába nyugodtan mások, azok, akik nem tudják, hogy későn érkeztek…"

118.

Kapcsolódó szócikkek: Amerika